http://www.mernokkapu.hu Nyomtatás
 
2014-06-17 16:49

Két „szivattyús” könyvbemutató

|


A Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) és a Könyvtár közös szervezésében újabb szakkönyv, ill. szakkönyvek bemutatója történt meg május végén. Józsa István Lampl Hugó díjas, aranydiplomás gépészmérnök a 2010-ben megjelent szivattyú-történeti könyve ( Budapest vízellátásának szivattyúzástechnikai fejlődése...) után ismét két hézagpótló munkájával jelentkezett a szakmai kiadványok piacán.
Két „szivattyús” könyv bemutatója az Országos Mezőgazdasági Könyvtárban – 2014. május 29.

A szép számban megjelent érdeklődő hallgatóság előtt a rendezvényt bevezető Lükőné Örsi Gabriella főigazgató asszony a szerzőt bemutató rövid méltatásában kitért arra, hogy Józsa István az elmúlt fél évszázad hazai szivattyúgépészeti történéseinek egyik legaktívabb résztvevője. Nevéhez fűződik - többek között - a GANZ gyár legnagyobb, a hőerőművek, valamint a Paksi Atomerőmű, részére szállított hűtőszivattyúinak tervezése, amelyek több mint négy évtizede kifogástalanul működnek beépítési helyükön.

Józsa István üzemeltetési tapasztalataiban meghatározó volt a Fővárosi Vízműveknél eltöltött közel két évtized, ahol kiemelkedő szerepet játszott a víztermelő telepek, átemelő szivattyúgépházak korszerűsítésében és üzemirányításuk fejlesztésében.

A MHT-t a Vízügyi Történeti Bizottság elnöke, Fejér László képviselte, aki a szerző és az esztergomi Duna Múzeum szakmai együttműködésének eredményeiről adott számot.

Ezt követően Józsa István tekintett vissza a múltba, milyen élményt jelentett számára, amikor a Múzeum fotósával, Vizy Zsigmonddal végigjárták a magyarországi belvízi szivattyútelepeket, köztük azokat is, amelyek ma már mint az épített táj meghatározó elemei védett műszaki emlékként őrzik a 19. század végének technikai kultúráját.
A belvízi szivattyútelepeknek az utolsó másfél évtizedben történt felmérése, a védettségi eljárások lefolytatása fontos lépés volt abban a korban, amikor a tulajdonviszonyok gyors és átfogó változásai közepette a meglévő értékek szinte a szemünk láttára kallódtak el, mentek tönkre, s tűntek el mindörökre.

A hazai szivattyúgyártás története a XX. században

A szerző elmondta, hogy pályája során a 20. század második felének szivattyúgépészeti berendezéseivel napi szinten foglalkozott, s az elődök munkásságáról egészen a huszas-harmincas évekig visszamenően szintén tudott, hisz kezdőként a „nagy idők tanúi” mellett dolgozhatott, de az első világháború előtti műszaki előzményekről egészen a legutóbbi felmérésekig szinte semmilyen ismeretei nem voltak. S akkor kezdődött a „nyomozás”, amihez a közönség soraiban is jelenlévő Gábor János, a Ganz Holding gyűjteményének vezetője sok segítséget adott. Ő irányította a már elkészült vízműves szivattyútörténeti kézirattal a Duna Múzeum akkori vezetőjéhez, Kaján Imréhez, s az ő segítségével további közel 40 belvízi szivattyútelepet sikerült felmérnie. Ennek az eredményeit foglalta egybe a most megjelentetett kötet legnagyobb melléklete.

A szivattyúkat a történelem során először a bányászatban, aztán a belvízrendezéseknél, majd a víziközművesítésnél használták leginkább.
A szerző azt is elmondta, hogy könyvének eredetileg azt a címet szánta, hogy „A Ganz és a Mávag, valamint jogelődeik szivattyúgyártása a 19. és a 20. században”, de a kiadó azt mondta, ilyen hosszú címmel nem lehet még egy szakkönyvet sem kiadni. Ezt ő is belátta, de a „A hazai szivattyúgyártás története a XX. században” c. kötet tartalma nem változott. Tehát bemutatja a szivattyúk történetét a kezdeti gőzhajtású, majd dízel-üzemű rendszerektől a modern elektromos meghajtású berendezésekig.

A szerző egy érdekes technika- és gazdaságtörténeti adalékkal is szolgált a korai időkből: itt történt meg ugyanis az a ritka különlegesség, hogy a kis hal megette a nagy halat. Azaz az alig néhány tucat embert foglalkoztató cég, a Teudloff-Dietrich felvásárolta a budapesti Szivattyúgyárat, ahol ezres nagyságrendben dolgoztak, komoly gyártási kapacitással. A gyárral együtt természetesen piacot is szereztek, úgyhogy számos régi belvízi telepen ezek a Teudloff-Dietrich szivattyúk dolgoztak, amelyeket egészen az 1930-as évekig gyártottak.

Örvényszivattyúk a gyakorlatban
Konstrukció, üzemeltetés, karbantartás


A sok érdekes történettel fűszerezett könyvbemutató másik kiadványa az „Örvényszivattyúk a gyakorlatban – Konstrukció, üzemeltetés, karbantartás” címmel jelent meg – szintén Józsa István tollából. Könyvében a szerző külön-külön ismertette a korszerű merülőmotoros és búvár szivattyúk, valamint a hermetikus gépcsoportok szerkezeti tulajdonságait, alkalmazásuk, üzemeltetésük, szabályozásuk célszerű technikai megoldásait.

A szivattyúházak célszerű kialakításának szempontjai, a segédüzem, valamint a gépházi csövek és zárszerkezeteik külön fejezeteket alkotnak. Az üzemi ellenőrzés és monitoring, valamint az üzemi mérések ismertetésére a szerző több példát is bemutat. A könyv utolsó részében az örvényszivattyúk karbantartásának és nagyjavításának jellemző esetei szerepelnek, visszautalva az első rész szerkezeti tudnivalóira, valamint a vonatkozó szabványokra és anyagokra. A könyv végén a mértékadó hazai gyártók és forgalmazók referencia szakcikkei olvashatók.


A nagy érdeklődéssel kísért könyvbemutató végén a szerző dedikálta munkáit, amelyeket az INVEST–MARKETING Bt. jelentetett meg.

Molnár Éva könyvtáros (OMgK)