A BME oktatói klubjában konferencia keretében ismertették egy brit szabadalom és magyarországi piaci, ipari alkalmazás lehetőségeit.
A Brit Nagykövetség meghívására egy napra Budapestre látogatott prof. Richard Williams, a Birminghami Egyetem műszaki és fizikai kutatóintézetének vezetője, azon tudósok egyike, akik idén májusban a Brit Királyi Műszaki Akadémia előtt mutatták be a cseppfolyós levegőben való energiatárolás módszertanát.
A Budapesti Műszaki Egyetem szervezésében megvalósuló szimpóziumon Williams professzor bemutatta a technológia lényegét, majd előadására reagálva megszólaltak a téma hazai kutatói csakúgy, mint az intelligens energiatárolás- és az intelligens elektromos hálózatok terén érdekelt hazai ipari vállallatok képviselői.
A brit és a hazai kutatási eredményekről szóló előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte, majd büféebéd, és egy sajtótájékoztató, ahol Williams professzor és magyar vendéglátói válaszoltak az előadások kapcsán felmerülő kérdésekre.
További információk:
A cseppfolyós levegő technológia lényege: ha pl. egy szél- vagy naperőmű többletenergiát termelt (pl. egy különösen szeles vagy napos időszakban), akkor ezt a plusz energiát felhasználva le lehet hűteni a levegőt -196 fok Celsius hőmérsékletre, így 700 liter levegőből 1 liter cseppfolyós levegő keletkezik, amelyet szigetelt tárolóedényekben tárolható. Ha később energiára van szükség, pusztán annyit kell tenni, hogy a cseppfolyós levegőt fel kell hevíteni, amíg ismét gáz halmazállapotú nem lesz (azaz, amíg újra 700 literesre nem nő a térfogata). Ezzel a 700-szoros térfogatnövekedéssel pedig turbinákat lehet meghajtani és elektromos áramot lehet termelni.
A technológiában rejlő forradalmian új lehetőségek:
- tárolhatóvá teszi a megújuló energiaforrásokkal előállított energiát (pl napenergiát, szélenergiát)
- csökkenthető vele az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása
- növelheti az energiabiztonságot
- élénkítheti a gazdaságot és munkahelyeket teremthet
- folyékony levegő/diesel hibrid motorok alkalmazásával 25% -kal csökkenthető lenne a buszok és teherautók dieselfogyasztása
- a hűtőkamionok károsanyag-kibocsátása 80%-kal csökkenthető lenne a jelenleg hűtésre használt elektromos áramhoz képest
- olcsón és nagy mennyiségben lehetővé válna az elektromos hálózatokon belül az energiatárolás
- munkára lehetne fogni az ipari termelés során keletkező felesleges hőt és egyéb, jelenleg kárba vesző energiát
- nullkibocsátású megoldásokat lehetne bevezetni pl. a bányászatban és más iparágakban
Összefoglalva: a cseppfolyós levegőben való energiatárolás egyszerre jelent megoldást a dekarbonizáció, az energiabiztonság és az alacsony előállítási ár kihívásaira.
|