Szeged és körzetében a talajvízszint ingadozás egy – két éven belül eléri az 1,5-2,0 m-t, mely bizonyos talajok esetén káros hatással lehet egyrészt az építés folyamatára, másrészt a megépült létesítmények repedéskárosodására. Ennek vizsgálatáról számolt be Hopka János geotechnikai vezető tervező a VI. Nemzetközi Építésügyi Konferencián Szegeden, 2013.05.31-én.
Térségünkben találhatók olyan agyagrétegek, melyek a talajvízmozgás zónájában tartósan alacsony talajvízszintnél, csapadékszegény időjárás esetén kiszáradnak, zsugorodnak, megemelkedő talajvízszintnél, csapadékos időjárás esetén duzzadnak.
A talajok zsugorodás eléri a 10-18 %-ot is, duzzadási nyomása meghaladja az 1-2 szintes épületek talajt terhelő hatását is. Ezért gyakran előfordul, hogy fél éven belül az 5-10 mm tágasságú repedések összezáródnak.
Térségünkben jelentős térfogatváltozásra hajlamos talajrétegek az alábbi településeken találhatók:
Újszeged, Hattyastelep (Klebersberg telep), Gyálarét, Deszk, Újszentiván, Kiszombor, Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád, Derekegyháza.
Hódmezővásárhelyen kb. 10 éve történ csatornaépítés után több, mint 300 lakóépület repedt meg, ennek 70-80 %-a a térfogatváltozó talaj miatt, 20-30% a nem megfelelő alapozás miatt történt. A talajvízszint süllyedését okozta, hogy megszűnt a telkeken a csapadékvíz és szennyvíz szikkasztás a csatornaépítést követően.
Újszegeden és Hattyastelepen is több ház megrepedt a talajvízszint ingadozás következtében.
A homoktalajok esetében leginkább az építkezés válik költségessé a vákuum kutas talajvízszint süllyesztés miatt Mórahalom, Zákányszék, Kelebia és Balástya csatornaépítés során. Külön elemzést igényel, hogy miközben az Alföldön süllyed a talajvízszint, Mórahalmon inkább emelkedés tapasztalható. Az elemző munkához hozzájárul, hogy a közelben több új talajvíz megfigyelő kút épült az utóbbi években.
Ásotthalom körzetében a homokos talajon jelentős talajvízszint csökkenés figyelhető meg. Ez inkább a növényzetre hat hátrányosan.
Példamutató, hogy Deszk önkormányzata új építmények építés engedélyét talajvizsgálat benyújtásához köti. Ennek köszönhető, hogy az új osztásban épült családi házak nem repednek.
A tervezés során figyelembe vesszük a talaj adottságait és ennek megfelelő alapozások készülnek. A térfogatváltozó agyagok rétegvizsgálatától és térfogatváltozási hajlamától függően mélyített síkalapozással, vagy alapok alatti talajcserével.
Rossz példa, hogy a Szegvárt Derekegyházával összekötő 2 m széles aszfaltburkolatú kerékpárúthoz nem készült talajvizsgálat, így nem is vehették figyelembe a térfogatváltozó talajt és az új két és fél km hosszúságú kerékpárúton hosszirányú repedések keletkeztek. A nem megfelelő mélységű szikkasztóárokból a csapadékvíz befolyhatott a pályaszerkezet alá, mely fagykárt okozott a fagyérzékeny altalajon.
Az ATIVIZIG rendelkezésünkre bocsájtotta néhány talajvízmegfigyelő kút és a Tisza folyó szegedi szakaszán mért vízállási adatokat, melyeket grafikonon feldolgoztunk 50 éves megfigyelési időszakot figyelembe véve, melyből az alábbi következtetések vonhatók le:
Újszegeden a középvízszint jelentős csökkenést nem mutat, de a vízszint ingadozás jelentős két éven belül a 2 m-t is eléri. A Tisza folyó minimális vízszintjét a talajvíz szintje 1-2 m-rel meghaladja, míg a legmagasabb folyóvízszint a maximális talajvízszintet 5-6 m-rel haaldja meg.
Deszk körzetében a középvízszint csökkenés eléri az 1 métert, a vízszintingadozás kb 2 m-es.
Hódmezővásárhelynél a talajvízszint csökkenés 0,8 m.
A klímaváltozás hatásának követése céljából javasolom a mérési pontok számának növelését és a mérési adatok folyamatos feldolgozását és közzétételét a szakma számára.
El kell érni, hogy minden építési engedély kiadását előzze meg talajvizsgálat, nem elegendő a környéken készült korábbi feltárások tapasztalatait figyelembe venni. Egy telken belül sem elegendő az „egy fúrás elmélet”.
A vetitettképes előadás képei itt láthatók.
Szeged, 2013. március 31.
Hopka János
geotechnikai vezető tervező
|