http://www.mernokkapu.hu Nyomtatás
 
2013-01-08 10:01

Natura 2000, mint idegen gazdasági érdek

|

Mit tehet a reálértelmiség, amikor munkája során belekényszerítik irracionális, következetlen – sem a nemzeti, sem a helyi érdekeket nem szolgáló – bürokrata útvesztőkbe. A politikusok és a jogászok dolga, hogy rendet vágjanak a káoszban. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy csak ”bizonyos brüsszeli” szempontok szerinti döntéseket hoznak. Ne csodálkozunk azon, „ha nem főz a szakács, akkor főz a kukta”. Ezt tette dr. Rigó Mihály okl. erdőmérnök okl. építőmérnök, amikor górcső alá vette az építőmérnök munkáját megkeserítő, a gazdaságot feleslegesen terhelő előírásokat, konkrétan a Natura 2000 fonákságait hazánkban.

Szeged mellett van a híres Fehér-tó, a híres Vadvízország, ahol tényleg tömegesen vannak madarak. Mégis minden gond nélkül mellé lehetett tenni nyugatról az M5 és délről az M43 autópályákat, melyeknek természetesen semmilyen hatása sincs a Fehér-tó élővilágára. De akkor ugyanezen hatóságok miért tagadhatták meg kisebb forgalmú utak engedélyezését, melyeknél ekkora madárvilág sincs, tehát mind a károsító hatás, mind az elszenvedők kevesebben vannak! Sőt akár egy kerékpárútét is! Következetlenség!

A jogi káosz itt is megnyilvánult. A korábban kiadott zöld hatósági hozzájárulást ugyanaz a zöld hatóság felülírta, felülírhatta az építési engedély lejárta előtti hosszabbítási kérelem során. Azaz ugyanaz a hatóság egyszer kishatásúnak, hatástalannak tartotta a kerékpárút építést, később rendkívül károsnak minősítette! Ez vicc! A mai rendelkezések szabad teret adnak a szubjektív jogalkalmazásnak! Megengedhető, eltűrhető ez?


A téma bevezetőjeként álljon itt egy újságcikk.

Borzák Tibor: KÁROSÍT A BICIKLIÚT?

Egyre több gondot okoznak azok a fokozottan védett természetvédelmi területek, melyek a hazánk területének 21 százalékát jelentő Natura 2000 hálózathoz tartoznak. Magyarország uniós csatlakozásával szigorodtak a jogi szabályozások, ezeken a területeken például semmilyen engedélyköteles építést nem lehet véghezvinni, mert az illetékes hatóság „zsigerből” elutasítja a kérelmet. Ezzel viszont a korábban elkezdett beruházásoknak is gátat szabhatnak.

Kiskőrös és Akasztó hat évvel ezelőtt kezdett a két település közötti közforgalmi kerékpárút megvalósításához. Miután a nyomvonal már akkor is érintett Natura 2000-es területeket, annak rendje-módja szerint beszerezték a szükséges hatósági engedélyeket. Tízmillió forintos uniós támogatással elkészültek a tervek, tavaly pedig 483 milliót nyertek az építkezéshez. – Mielőtt kiírtuk volna a közbeszerzési pályázatot, már láttuk, hogy márciusban lejár a három évre kiadott építési engedélyünk – mondja az akasztói polgármester, Suhajda Antal. – A korábbi szakértői állásfoglalások megerősítése miatt újból végigjártuk a hivatalokat, köztük a Kiskunsági Nemzeti Parkot, ahol azt a választ kaptuk, hogy semmilyen természetvédelmi érdeket nem sért a kerékpárút építése. Ennek ellenére a szegedi szakhatóság elutasította a kérelmünket. Természetesen beadtuk a fellebbezésünket
Az akasztóiak értetlenül fogadták a döntést, hiszen eddig több mint tizenötmillió forintot költöttek közpénzből a fejlesztésre, és bizonytalannak látják a rendelkezésükre álló jelentős összeg sorsát is. Egy mereven és szigorúan értelmezett szabályozás miatt megsemmisülni látszik a környék lakosságát szolgáló beruházás. A 11 kilométeres kerékpárút ugyanis nagyban segítené az ott élő embereket, akik a nyomvonal közelében lévő munkahelyeiket két keréken a forgalmas közútnál biztonságosabban közelíthetnék meg egy védett sávban. Tanácstalanok a vállalkozók, gazdálkodók is, akik jövőre vonatkozó terveikhez el sem kezdik a hivatali ügyintézést, mert előre tudják, hogy a végén úgyis kikosarazzák őket.
Megkerestük az elutasító határozatot kiadó Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget. A szegedi székhelyű hivatalban csak minisztériumi engedéllyel nyilatkozhatnak bármiről is. Amíg a fővárosból megérkezik a bólintás, tanulmányozzuk a birtokunkban lévő iratot. A Kiskőrös–Akasztó kerékpárutat legfőképpen azért nem tartják megépíthetőnek, mert az „természet- és tájvédelmi szempontból nem illeszkedik” a környezetbe. A bővebb indoklásban szerepel, hogy a megvizsgált dokumentáció alapján megállapították: a kerékpárút létesítése, üzemeltetése vízvédelmi, levegővédelmi, hulladékgazdálkodási, zaj- és rezgésvédelmi szempontból nem okoz jelentős környezeti hatást, ugyanakkor Natura 2000 területet érint, ezért természetvédelmi szempontból nem adható engedély a kérelem szerinti megvalósításához.
– Nem akartam elhinni, hogy elutasították a kérelmet, tulajdonképpen átlátszó indokokkal – közli keserűen Szabó József vállalkozó, aki halastavai, turisztikai központja révén sok helybelinek ad munkát, és sokhektáros gazdaságát is érintené a kerékpárút, tehát érdekeltnek is mondható az ügyben. – Ha a fellebbezés is eredménytelen lesz, minden valószínűség szerint a beruházó bírósághoz fordul, én pedig demonstrációt szervezek. Addig maradunk az úton, amíg nem kapunk megnyugtató választ. Az sem kizárt, hogy Brüsszelig elmegyünk. Nem azt kifogásoljuk, hogy a Natura 2000 hálózathoz tartozó, többségében magántulajdonban lévő területeinken miért kell betartanunk a szigorú előírásokat, hiszen hosszú ideje ennek szellemében gazdálkodunk, hanem azt nem tudjuk elfogadni, hogy ésszerűtlenül, a hétköznapi valóságtól teljesen elrugaszkodó döntéseket hoznak egy hivatali szobában, megakadályozva ezzel már folyamatban lévő beruházásokat.
Régen visszaértünk már Akasztóról, hosszú napokon át türelmesen vártuk a szegedi szakhatóság hívását is, de ezt minden bizonnyal nem engedélyezték nekik a minisztériumban, hiszen lapzártánkig nem küldtek választ az írásban feltett kérdéseinkre.

Forrás


Ez csak egyetlen kiragadott konkrét példa.

A tanulmány itt olvasható