A sokféle módon való úgynevezett multimodális közlekedés helyett, az egyéni személyautós közlekedés aránytalan kiszolgálása történt és történik sajnos ma is. Ennek okait tárja fel dr. Rigó Mihály a tanulmányában. Érzékelhető az is, hogy az egyoldalú fejlődéssel járó káros hatások is arányosan nőnek.
Az EU Fehér Könyve a közlekedés előtt álló problémákkal kapcsolatban fő célként a kőolajimporttól való függőség valamint a CO2-kibocsátás csökkentését célozza meg. Elég sokan és elég régóta mondogatják már, hogy környezetünket előbb-utóbb alkalmatlanná tesszük az emberi életre. Az érvek azonban valami miatt nem hatnak ránk, helyzetünk egyre romlik.  Az emberiség kumulatív szén-dioxid kibocsátásának alakulása, források és nyelők szerinti megoszlása az elmúlt évszázadok folyamán (Canadell et al., 2008)
Mi lehet ennek az oka? Talán az egyéni közlekedésből származó hatalmas profit. Nem szabad elfelejteni, hogy a kőolajért háborúk folytak, folynak ma is. A kőolajat kartell áron mérhetetlen haszonnal is el tudják adni.
Az is szembetűnő, hogy miközben szinte minden magyar terméket tőlünk önköltség alatt akarnak megvenni, a személyautót – melyet szappantartó módjára robotok gyártanak – az önköltség többszöröséért is el lehet adni. Köszönhetően jórészt annak az iszonyatos nyomásnak, amely a reklámokon, filmeken át nehezedik a halandóra, aki ennek megfelelően bármi áron megveszi az autót, láthatóvá téve ezzel magát a társadalmi piramisban.
Az indiai kasztrendszer a mai viszonyainkhoz képest egy csökevény. A mindenkori kormányunk ráerősít a reklámokra, amely a halandónak elérhetetlen autótípusokkal és azok gyakori váltogatásával jelzi a mindenki felettiségét, leszabályozva azt is, hogy az állami apparátus egyes szintjeihez, milyen autókategória jár! Mit ad Isten, lefelé egyre hitványabbak, de még mindig drágábbak, mint az átlag halandóké! Azt üzenve, hogy minél drágább és újabb az autód, annál nagyobb, annál sikeresebb ember vagy. Szétnézve látható: a magas rangú bűnözők - mint a legsikeresebb üzletemberek - nem is maradnak le, de a havi fizetésből, ahogyan régen mondták "a tisztességes munkával" ez elérhetetlen vágyálom marad. A tanulmány itt olvasható Buday Miklós
|