A Homokhátság meghódítása

A Homokhátság megmentésére létrejött összefogás – népszerű nevén „zöld forradalom” meghatározó lépését tette meg a zsanai önkormányzat. Képviselő-testületi ülésén jóváhagyta az első magyarországi Kínai Császárfa (paulownia elongata) energia és klíma ültetvény létesítését és egyben lehetővé tette, hogy a térség vállalkozói csatlakozzanak a programhoz. A paulownia elnogata hibrid kitűnő adottságai számos uniós országban ismertek, de Magyarországon először mégis önkormányzati kezdeményezéssel a Homokhátságon állítják rendszerbe. A telepítési programot felgyorsíthatja a december 1-ei kecskeméti agrárkamarai fórum ahol a Homokhátsági Önkormányzatok Szövetségének a megalakítása és más, a régió szempontjából kulcsfontosságú programok integrálása is megtörténik.

“Elsőként a magyar városok között a Kínai Császárfa hibrid mellett döntött Tompa!

November 28-ai testületi ülésén Tompa város önkormányzata döntött a Kínai Császárfa hibrid referenciatelepítéséről. A közmunkával kialakítandó terület a folyamatosan termelődő tüzelőanyag mellett javítja a környék levegőjét (szállópor-megkötés) és virágaival nem csak díszíti a környezetet, hanem a méhészetet is támogatja. Az önkormányzat a harmadik évtől folyamatosan rendelkezésre álló tüzelőanyagot a szociálisan rászorultak megsegítésére kívánja fordítani. A Sunwo Zrt.-vel kötendő szerződés lehetővé teszi, hogy a helyi vállalkozók több hektáros területen kapcsolódjanak be a programba és ezzel a Homokhátságon jelentős biomassza, épületfa és a későbbiekben karbon kvóta- program indulhasson be.”

"Zöld sziget Európa szívében" Zöld Forradalmat indít a kínai császárfa Magyarországon!

Időpont: 2011. december 1. (csütörtök)

Helyszín: Bács- Kiskun Megyei Agrárkamara
6000 Kecskemét, Tatársor 6. 1.emelet/ Tanácsterem

Az október 25-ei zsanai császárfa ültetés iránti érdeklődés bebizonyította, hogy a magyar a vállalkozókban (gazdákba) megvan a készség, hogy új megoldásokkal a kínai császárfával és a bakteriális talajjavítóval akár millió hektárokon is óriási pozitív változást vigyenek végbe a homokhátságon zöld szigetté változtatva Európa egyik elsivatagosodó területét.
Miután ez egybe esik a miniszter elnökünk Orbán Viktor mezőgazdasággal kapcsolatban megfogalmazott elképzeléseivel nevezetesen, hogy a válságból kivezető - motor- a magyar agrárium legyen így a klímaváltozási és energetikai hozadék mellett a nemzetgazdaság egy újabb bástyával erősödhet.

Részlet a HALAS TV 2011. november 28-i adásából a témában:

Az ENSZ, az Unió, valamint a kormány asztalán fekvő jelentés szerint Európában három régiót, köztük a mi megyénket fenyegeti leginkább az elsivatagosodás. Szakemberek szerint ez be is következik és Halas térségének is szembe kell nézni a kitelepítéssel, illetve a lakosság elvándorlásával, ha 2023-ig nem oldódik meg a Homokhátság vízutánpótlása. A 400 milliárdos projektről tartottak tájékoztatót Zsanán a térség polgármestereinek.

Halas térségében is évtizedek óta vannak jelei az elsivatagosodásnak. A talajvíz fokozatos csökkenése, a homok előretörése figyelmeztető jelei annak, hogy klímánk változóban van. A Homokhátság utánpótlását megoldó Duna-Tisza csatorna építésének első tervei lassan 300 évesek. Eddig 13 kormány söpörte le az asztalról. Most azonban az utolsó pillanatokban vagyunk ahhoz, hogy a tervek megvalósuljanak. Különben komoly veszélye van a régió kitelepítésének, a családok elvándorlásának. Egy tanulmány Somogy megye déli részén jelölt ki az itteni lakosság számára megfelelő helyet.

Prof. Dr. Nemcsók János: Ha tíz éven belül itt a vízutánpótlás nem történik meg, az önkényes elvándorlás folytatódik. Jelenlegi adataink szerint az elmúlt harminc évben százezres nagyságrendben hagyták el ezt a területet, és kb. az elkövetkezendő húsz évben 3-500 ezer ember is el fogja hagyni ezt a területet. Ezzel szemben ha öntözéses gazdálkodás lenne, akkor egy „kert-Magyarország”, egy virágzó tanyás, kisfalvas, középvárosos településhálózat jönne létre, mely európai mintául szolgálna.

A Duna-Tisza csatorna Dunaújváros és Szolnok között épülne meg. A két folyó összeköttetése keretében megépülő öntözőcsatorna pedig lehetővé teszi majd a gazdálkodás kiterjesztését. Ennek nyomvonala térségünket is érinti Tompa és Kiskunhalas között. A csatorna itt ágazna nyugati, illetve déli irányba. Szakemberek szerint így kiküszöbölhetőek lesznek a felmelegedés káros hatásai. Megyénk akár zöld sziget is lehet egész Európában. A projekt vezető szerint ahhoz, hogy az elképzelés most végre sikeres legyen, összefogásra van szükség.

Csizmazia Pál: Én azt javaslom, hogy minden település, minden falu, minden város emberei fogjanak össze önszerveződéssel, és alakítsák ki a maguk környezetében a szükséges fejlesztéseket, mert ha itt beindul a munka, akkor 500 ezer ember munkahelyét – ami nem közmunka, hanem valódi munka – meg lehet teremteni. 

A gigantikus csatornaprojekt iránt több befektető is érdeklődik, és azzal a kormány komolyan foglalkozik – mondják a terv kidolgozói, akik szerint már most érdemes elkezdeni a tájrehabilitációra való felkészülést. Ennek keretében mutatták be és ültették el az országban elsőként Zsanán a Kínából származó császárfát, amely kedvező tulajdonságai révén – biomasszává alakítva – feljavíthatná a homokos talajt, másrészt olcsóbb üzemanyagot biztosíthat a lakosságnak.