http://www.mernokkapu.hu Nyomtatás
 
2011-10-12 20:13

Bányászatunkról a 16–18. században

|

Mi volt a XVI–XVIII. századi bányászatunk történelmi színhelye: Közép-Szlovákia, avagy Felső, talán Alsó-Magyarország? Ez meglehetősen történelmietlen kategória, mert Trianon előtt Szlovákia nem létezett. Forrásokat elemezve mutatja be Holló Csaba a felvidéki bányavárosok helyes földrajzi kategóriáit és technikatörténeti sajátosságait, különös tekintettel John George Keysler 1669-ben született német/angol utazó feljegyzéseire.

Furcsa, hogy a felvidéki XVI–XVIII. századi bányászatunk történetével foglalkozó előadásokban és írásokban a Közép-Szlovákia nagytáj megjelölés szerepel.

Északi szomszédunknál született sok-sok helytörténeti kiadványban az általában idegen nyelveken is kinyomtatott szövegeket (a magyar ilyen szempontból nem minősül idegennek) az eredeti és kézzel fogható, olvasható dokumentumokhoz képest tudatosan ferdítve, vagy hiányosan, esetleg csúsztatásokkal fogalmazzák, mindezt az utókornak szánják forrásmunkául.
Jól asszisztáltak ehhez elismert tudósaink is a szocializmus közös építése alatt. A fordításokban, a Magyarországon született kiadványokban nincs korrekció. (A történelmietlen meghatározásokat a „V4-országok műszaki műemlékei” könyvsorozatban igyekeztem átírni, pl. arra, hogy „a bányászat története a mai Közép-Szlovákia területén, de az idegen nyelvű visszajavítások csak ritkán történtek meg, ha egyáltalán megtörténtek.) Pedig a kifejezés nem csak történelmietlen, tudománytalan, de nem illeszkedik a mai szlovákiai közigazgatási elnevezésekhez sem. A magyar kiadványokban sem egyértelmű, hogy az a bizonyos közép-szlovákiai bányászattörténet hol is játszódott le tulajdonképpen, Felvidéken, Felső-Magyarországon, vagy Alsó-Magyarországon?

A teljes tanulmány itt olvasható