
Ungváry Rudolf dokumentum gyűjteménye a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem 1956-os diákparlamentjének történetét írja le, amely eseménysorozat egyben az 1956-os miskolci események gerincét képezte.
Az 1956-os diákparlamentjének története a hallgatók felnőtté válásáról és megaláztatásáról szól.
A forradalom idején az egyetemi diákparlamentben minden betöltetlen hely megtalálta a maga emberét.
Könyvajánló A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem 1956-os diákparlamentje az egyetemi forradalmi testület volt és többfélét jelentett. Jelentette egyrészt azt a nagygyűlést 1956. október 22-én délután 3 és éjfél után 2 óra között, amelyen szinte az egész egyetem jelen volt, és megfogalmazták a követeléseket. Jelentette másrészt azt a 10-15 hallgatóból és tanárból álló csoportot, amely az egyetemet képviselte és a megyei munkástanáccsal együtt vezető szerepet játszott a forradalomban Északkelet-Magyarországon. Jelentett minden hallgatót és tanárt, aki valamit tett azokban a napokban akár fegyveres nemzetőrként, akár azzal, hogy valamit szervezett, vagy valamilyen helyzetben fellépett. Részlet az előszóból "Az 1956-os forradalom története elválaszthatatlan attól a megtorlástól, mely utána következett. Az angol forradalomra, a francia forradalomra és 1848-ra lehet úgy visszaemlékezni, hogy csak a forradalom eseményei jussanak az eszünkbe - az 1956-os magyar forradalom emléke eltéphetetlenül összefonódik a leverését követő megfélemlítéssel és a megaláztatással. Nélküle beszélni róla megtévesztő. Ezt a forradalmat követően veszett el 1848 és vele a 19. század ártatlansága Magyarországon. Ez a könyv 1988 és 1991 között készült. Amiről szól, annak emlékei a megtorlás után annyira feledésbe merültek, hogy csak többszöri nekifutással sikerült felidézni őket. Megsemmisültek az eredeti, diákparlamenti dokumentumok; ami irat később a kihallgatásokon és tárgyalásokon keletkezett, a megfélemlítés és a vádlottak önvédelmének termékei. […] Ennek a könyvnek az igazi dokumentumai az emlékek." 
A visszaemlékezők: "Bogár Károly, a DIMÁVAG munkástanácsának első elnöke, a megyei munkástanács elnökhelyettese (esztergályos) Darin Sándor, tanársegéd, az Észak- és Kelet-Magyarországi Nemzeti Tanács titkára (gépészmérnök) Dornbach Gyula, IV. éves hallgató, a diákparlament elnökhelyettese (gépészmérnök) Éltető Gábor, II. éves hallgató (gépészmérnök) Fekete Lajos, II. éves hallgató, a diákparlament tagja (gépészmérnök) Fekete László, adjunktus, a diákparlament képviselője a megyei munkástanácsban (kohómérnök) Földvári Rudolf, az MDP megyei első titkára, a megyei munkástanács tagja, majd elnöki (gyártmányszerkesztő és fordító) Gónusz Sándor, IV. éves hallgató, a hírszolgálat egyik vezetője (gépészmérnök) Horti János, II. éves hallgató, a diákparlament fegyverese (gépészmérnök) Horváth Gyula, III. éves hallgató, a megyei munkástanács egyik elnökhelyettese, majd a katonai bizottságban a diákparlament képviselője (kohómérnök) Horváth Zoltán, egyetemi tanár, a kohómérnöki kar dékánja Kocka Kálmán, IV. éves hallgató, a diákparlament tagja (gépészmérnök) Lukács János, II. éves hallgató, a diákparlament fegyverese (gépészmérnök) Major Béla, kohásztechnikus, a Lenin Kohászati Művek munkástanácsának tagja (röntgenasszisztens) Makk Attila, IV. éves hallgató, a diákparlament fegyverese (gépészmérnök) Mihala Ferenc, adjunktus, a diákparlament tagja, az Észak- és Kelet-Magyarországi Nemzeti Tanács elnöke (gépészmérnök) Oláh Péter, IV. éves hallgató, az egyetemi hangos híradó vezetője (gépészmérnök) Pallagi Sándor, IV. éves hallgató, a diákparlament tagja (kohómérnök) Papp Miklós, anyagbeszerző, a megyei munkástanács elnökhelyettese (garázsmester) Petrich Géza, egyetemi tanár, a gépészmérnöki kar dékánja Rácz Károly, III. éves hallgató, a diákparlament tagja, a megyei munkástanács katonai bizottságának tagja (villamos üzemmérnök) Radimeczky Lajos, III. éves hallgató, a diákparlament tagja (gépészmérnök) Renn Oszkár, V. éves hallgató, a diákparlament képviselet csoportjának vezetője (gépészmérnök) Sebők Mihály, IV. éves hallgató, az MSZMP egyetemi pártbizottságának tagja (kohómérnök) Simon László, II. éves hallgató, a diákparlament hírszolgálatának tagja (gépészmérnök) Szegedi Ferenc, IV. éves hallgató, a diákparlament fegyverese Szegfű Irén, V. éves hallgató (kohómérnök) Székely János, V. éves hallgató, a diákparlament fegyverese (gépészmérnök) Szíj Zoltán, IV. éves hallgató, a diákparlament vezetőségi tagja (kohómérnök) Terplán Zénó, egyetemi tanár, rektorhelyettes, az egyetemi munkástanács elnöke Ungváry Rudolf, II. éves hallgató, a hírszolgálat egyik vezetője (gépészmérnök) Veréb Jutka, II. éves hallgató (kohómérnök) Vida András, IV. éves hallgató, a diákparlament fegyverese (gépészmérnök) A felsoroltak emlékei nem képviselik a teljességet. Amit elmondanak, minden bizonnyal csak része annak, ami történt, és csak egy-egy szempontja annak, amik az igazság lehetett. A szerző ismeretségi köre meg a véletlen szabták meg, hogy kinek a szavát rögzíthette a hangszalag. 
A teljességhez minden emlékre szükség lett volna - vagy elég lett volna egyetlen műalkotás az eseményekről. Minden emléket lehetetlen volt összegyűjteni. A művészi megfogalmazást pedig - egyelőre vagy talán örökre - kiölte az eltelt idő." Az „Utána néma csönd” bővített hiánypótló második kiadása 2000-ben jelent meg kemény borítóval, 248 oldalon a Logod Bt. kiadásában. Ára: 2000 forint.
Ajánjuk minden mérnöknek, minden miskolcinak, és mindazoknak akik emlékeznek 1956-ra, a helyt állókra, a hősökre. A kötet 226-229 oldalán olvasható azoknak a névsora, akik a megtorlás kárvallottjai voltak. Megvásárolható, illetve megrendelhető a kiadóban: 1012 Bp. Logodi utca 49. Email: logod@logod.hu, illetve a webáruházunkban.
|