http://www.mernokkapu.hu Nyomtatás
 
2011-10-04 04:56

Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Energiastratégiát

|

Az új alapokon nyugvó Nemzeti Energiastratégia a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és gazdasági versenyképességét biztosítja.
Az elsődleges nemzeti érdekeket szolgálva garantálja az ellátásbiztonságot, figyelembe veszi a legkisebb költség elvét, érvényesíti a környezeti szempontokat, és lehetővé teszi, hogy hazánk nemzetközi súlyának és erőforrásai mértékének megfelelő arányban hozzájárulhasson a globális problémák megoldásához.

Az immár az Országgyűlés által is jóváhagyott Nemzeti Energiastratégia alapvető célkitűzése Magyarország energiafüggetlenségének erősítése. Az ehhez vezető út sarokpontjai az energiatakarékosság, a decentralizáltan és itthon előállított megújuló energia, integrálódás az európai energetikai infrastruktúrákhoz és az atomenergia, amelyre a közúti és vasúti közlekedés villamosítása épülhet. Az ötödik sarokpont a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása, amely a fenntarthatósági és piaci szempontok érvényesülésére tekintettel kellő rugalmassággal képes váltani az élelmiszertermelés és az energetikai célú biomassza-előállítás között. Emellett Magyarország nem mondhat le a fosszilis energiahordozókról sem, a méltányos áron beszerzett földgázra továbbra is fontos szerep vár, míg a hazai szén- és lignitvagyon a magyar energetika stratégiai tartalékát adja.

A következő évtizedekre szóló Nemzeti Energiastratégia a hozzá illeszkedő egyéb koncepciókkal, cselekvési tervekkel és ágazati stratégiákkal egészül ki egységes stratégiai célrendszerré. Az elfogadott országgyűlési határozat feladatként irányozza elő az
- erőmű-fejlesztési, az
- ásványvagyon készletgazdálkodási és hasznosítási, a
- szemléletformálási, az
- energetikai kutatás- és iparfejlesztési, valamint a
- távhőfejlesztési cselekvési terv elkészítését.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium párhuzamosan kezdi meg az öt Cselekvési Terv kidolgozását. A tárca – a Nemzeti Energiastratégia kidolgozásához hasonlóan – rendkívül fontosnak tartja a széleskörű szakmai egyeztetést, ezért az előkészítő munkálatokba széles körben vonja be a kormányzati, szakmai és társadalmi szereplők szakértőit, képviselőit is. A Cselekvési Tervek első változata a tervek szerint 2012 tavaszára készülhet el.

Az új alapokon nyugvó Nemzeti Energiastratégia a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és gazdasági versenyképességét biztosítja. Az elsődleges nemzeti érdekeket szolgálva garantálja az ellátásbiztonságot, figyelembe veszi a legkisebb költség elvét, érvényesíti a környezeti szempontokat, és lehetővé teszi, hogy hazánk nemzetközi súlyának és erőforrásai mértékének megfelelő arányban hozzájárulhasson a globális problémák megoldásához.

Jelenleg ugyan elegendő villamosenergia-termelő kapacitás áll rendelkezésre Magyarországon, ám a jövőben számos régi, elavult és alacsony hatásfokú erőmű kiváltásával kell számolni. E folyamatnak egy hosszú távú koncepció mentén, az Erőmű-fejlesztési Cselekvési Tervben foglaltak alapján kell végbemennie. A villamosenergia-termelés a stratégiai törekvések szerint részben a Magyarországon kitermelhető fosszilis energiahordozókra épülhet. Az Ásványvagyon Készletgazdálkodási és Hasznosítási Cselekvési Terv részletezi majd a hazai ásványvagyon felmérésének és újraértékelésének menetrendjét, a környezeti fenntarthatóság követelményének megfelelő hasznosításának lehetőségeit. Az Energetikai Kutatás- és Iparfejlesztési Cselekvési Terv azonosítja azokat az energetikai szakterületeket, amelyeken a hazai adottságok és készségek a nemzetközi színtéren is kamatoztathatók, feltérképezi a lehetséges együttműködésekbe bevonható partnerek körét. Az energiapolitikai célkitűzések teljesítése és a távhőszektor hatékony fejlesztése céljából kidolgozandó Távhő-fejlesztési Cselekvési Terv – az Országgyűlés által egy héttel ezelőtt elfogadott, a távhőszolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény által lerakott szakmai alapokra építve – biztosítja a gazdaságosan ellátható felhasználói igények feltárását, a meglévő eszközök és a tervezett fejlesztések összehangolását. Az energiatakarékosság és energiahatékonyság társadalmi elfogadottságának növelése érdekében pedig egy Szemléletformálási Cselekvési Terv is készül.

A kormány az energetikában is döntő fontosságú feladatának tartja a korábbi években rövid távú költségvetési megfontolások vagy még kevésbé átlátható és érthető indokok alapján feladott állami pozíciók újraépítését. A stratégia céljai – köztük különösen a fogyasztók megfizethető energiaellátásának biztosítása – kizárólag az állami szerepvállalás megerősítésével teljesíthetők.

A kormány az európai szabályozással összhangban lévő, a befektetői környezet kiszámíthatóságát biztosító, átlátható, elszámoltatható és a fogyasztói érdekeket is figyelembe vevő új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszer felállítását tervezi. Az Energiastratégia szerint olyan intézményrendszerre van szükség, amely részét képezi ugyan az uniós energiaellátásnak és politikának, de azon belül hatékonyan képes érvényesíteni a nemzeti érdekeket is.

 

Budapest, 2011. október 3., hétfő (OS) 

 

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Kommunikációs Főosztály