Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Mérnökképzés Mérnöktovábbképzés felsőfokon, távoktatással
2011-09-09 21:24

Mérnöktovábbképzés felsőfokon, távoktatással

|

Mind a szakmában dolgozók, mind pedig az oktatásban tevékenykedők egyaránt kiállnak az oly sokat hangoztatott élethosszig való tanulás mellett. Ez nem teljesen új gondolat, hisz gondoljunk csak bele a magyar mondás értelmébe: „A jó pap is holtig tanul!” A szakmák döntő többségére ma már ez általánosan érvényes, ha nem akar lemaradni egy jó szakember.
Ezen gondolatok jegyében beszélgetünk Dr. h.c. Dr. Szepes Andrással, a GEOINFO ALBA Nonprofit Kft ügyvezetőjével.

- Ön nem csak ügyvezető, hanem több szálon is kötődik a mérnökséghez. Hallhatnánk erről pár szót!
- Eredendően földmérő mérnökként kezdtem dolgozni az egyetem elvégzése után. Pár éves szakmai gyakorlat után kaptam meghívást Székesfehérvárra, a jelenleg Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar (GEO) néven működő intézménybe. A szakmai tárgyak oktatása mellett rövid időn belül részese lettem a továbbképzési munkát szervezők kis csoportjának is. Itt tapasztaltam először, hogy a gyakorlatban dolgozók milyen fogékonyak tudnak lenni az új ismeretekre.
1996-tól több – a továbbképzést támogató – korszerűsítő nemzetközi pályázatban voltam szervező és tananyagfejlesztő. Ennek kapcsán betekintést nyertünk a nemzetközi trendekbe, elsajátítottuk a távoktatás módszertanát. Elvégeztem még egy minőségbiztosítási tanfolyamot is, mely erre a speciális területre koncentrált.
1999-ben létrejött az uniGISopen Alapítvány, mely alapcéljának jelölte meg a mérnökök továbbképzését. 11 éven át titkára voltam e szervezetnek. Amikor megnövekedett a továbbképzési munka, akkor jobbnak látszott létrehozni erre a feladatra egy vállalkozást, így jött létre a GEOINFO Kht., majd utódja a GEOINFO Nonprofit Kft. Ebből egy éve kivált a GEOINFO ALBA Nonprofit Kft., hogy kiemelten foglalkozzon a felnőttképzéssel. Mindkét szervezetnek kezdetek óta ügyvezetője vagyok.
Rendkívül fontos időszak volt életemben az elmúlt kilenc év, amikor a GEO-ban dékánhelyettesként foglalkoztam a továbbképzés szervezésével.
Mindezek alapján nem véletlen, hogy a kamaránk Geodéziai és Geoinformatikai Tagozatában alelnökként foglalkozom a szakemberek továbbképzésével.


- Milyen képzések szervezésével foglalkozott az egyetemi keretek között?
- A skála igen széles volt, illetve jelenleg is az. Első feladat, melybe még mint kezdő kerültem, a szaktechnikusként végzettek továbbképzése volt az üzemmérnöki oklevél megszerzése érdekében. Hihetetlen érzés volt a sok, gyakran nálam idősebb kolléga hálás visszajelzése, az öröm kifejezése, hogy valami újat tudtunk átadni számukra. Ezt követte a szakmérnöki képzés létrehozása és folyamatos korszerűsítése. Igen széles skálát vállaltunk fel, mindig a szakma aktuális igényeihez, illetve lehetőségeihez igazodva. Igyekeztünk legalább egy lépés előnyre szert tenni a napi gyakorlathoz képest.
A nagy ugrás 1994 után következett be, amikor találkoztunk a távoktatás akkori megoldásával, egy angol egyetemi tananyag hazai adaptációja révén. Ez az UNIGIS képzés ma már 23 országban zajlik, nálunk Geoinformatika szak néven. Persze a módszerek rengeteget változtak. Akkor még papíralapú könyvekkel, postai levelezéssel, esetleg telefonos kapcsolattal dolgoztunk. Ez ma már teljesen internet alapokon működik, melyhez saját oktatási portált www.vgeo.hu működtetünk, és ennek révén adjuk ki a tananyagokat, feladatokat, és fogadjuk a megoldásokat. A portál a hallgatóknak igen sokrétű segítséget nyújt a tananyagokon túl a mintaadatok, mintaalkalmazások mellett segít a kapcsolattartásban is.
Különösen fontosnak tartjuk a graduális, posztgraduális képzések mellett a rövid képzési idejű tanfolyamok szervezését is, melyeken egy-egy aktuális szakmai feladatra lehet felkészíteni a résztvevőket. Ennek egyik igen sikeres példája volt 1997/98 telén a Nemzeti Kataszteri Program oktatási moduljának kialakítása, majd pedig a 600 szakember továbbképzése 6 hónap alatt.


- Miként tudná összefoglalni a távoktatás lényegét, eltérését a hagyományos képzéstől?
- Leglényegesebb kérdés az, hogy nem a távolság fogalma fontos ebben a módszertanban. Nem a hallgató és az oktató egymástól való térbeli elkülönülése a fontos kérdés, hanem annak megvalósítása, hogy a tanuló a felkészülés minden percében érezze a távol tartózkodó oktató jelképes jelenlétét, gondoskodását. Nem csak távoli hallgatókról van szó, hanem olyanokról, akik időben nem tudják megoldani a jelenétet. Ma már nem szívesen engedik el a munkáltatók a dolgozókat a többnapos konferenciákra, de a vállalkozó sem tudja otthagyni cégét több napra hét közben. Ekkor kerül előtérbe a távoktatás. Ehhez először olyan tananyagokra van szükség, melyekbe nem az előadásokat kell leírni, hanem olyan hangvételű tankönyvet kell nyújtani, melyből sugárzik az oktató gondoskodó jelenléte. Ehhez még folyamatosan olyan feladatokat kell adni a hallgatónak, melyek megoldása révén szinte interaktívvá válik a felkészülés folyamata. Mindezt támogatni lehet az internet adta széles körű kapcsolatrendszerrel. Nevezetesen a példatárak, példaadatok és megoldások folyamatos elérése, a legfrissebb tananyagok megjelenése, az oktatókkal és a diáktársakkal való szervezett levelezés biztosítása, a beérkezett feladatok értékelésének gyors visszajelzése megtalálható. Mi ennek megoldását a Moodle nyíltforráskódú rendszerben találtuk meg, melyet egy kollégánk tart karban folyamatosan, illetve fejleszti azt szükség esetén.
Maga a képzés, döntően szombat–vasárnap zajlik, így minimalizálva a hallgatók munkahelyi távollétét. Minden tárgyunkhoz, melyeket itt moduloknak nevezünk, két-két nap konzultáció tartozik, majd következik a 8 hetes otthoni felkészülési időszak. Ez idő alatt 3 hetente be kell küldeni 1-1 feladatmegoldást, illetve készülni kell a vizsgára, melyre a következő konzultáció elején kerül sor. Ez azért is szerencsés, mert így a hallgatónak egyszerre csak egy témával kell foglalkoznia, szemben a levelező képzés 5-8 tárgyával. Sokkal jobban lehet így koncentrálni és tanulni.


- És milyen módon hat mindez a kamarai képzésre?
- Több ponton is kedvezően tudunk közreműködni e téren. Amikor 2006-ban megváltozott a kamarai jogosultsági rendszer követelményrendszere, kialakult a kreditpontos besorolás, szinte azonnal létrehoztuk mi is, az un. többletkredit-képzést. Ebbe bevontuk mindazon tárgyakat, melyek a korábbi tantervekben még nem szerepelhettek, és kiajánlottuk ezeket a korábbi főiskolai végzettséggel rendelkezőknek. Itt ki-ki annyi modult vesz fel, amennyi a hiányzó kreditjeit annyival növeli, hogy megszerezhesse majd a tervezői jogosultságát. Ehhez elkészítettük azt a táblázatot is, melyből megállapítható, hogy a különböző korban szerzett oklevele alapján kinek hány kreditnyi képzést kell még felvennie.
A másik újításunk a szintén 2006-ban kötelezővé vált továbbképzéshez kötődik. Felismerve a rendszerben rejlő lehetőségeket, szinte azonnal létrehoztuk erre a feladatra is a saját megoldásunkat. Alapvetően azt tűztük ki célul, hogy segítsen a mérnököknek az új ismeretek átadásában, illetve minél olcsóbb legyen a megoldás, hogy ne terheljük a szakembereket újabb költségekkel. Így alakítottuk ki az „oktatóteszt” elnevezésű módszerünket.


- Hallhatnánk erről részletesebben, mivel valószínűleg sok kollégát érint ez a kérdés?
- Természetesen! A továbbképzés feladata a kötelező képzésben tulajdonképpen a tervezéshez kötődő joganyagok közötti eligazodás megteremtése. Erre szolgál az általános képzés és a szakmai képzés párosítása (műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetőknél még a munkabiztonsági képzés is). Ha valaki elmegy egy egész napos képzésre, és 6-8 órányi előadást végighallgat, megkapja a teljesítés igazolását. És mi marad meg a fejekben? A nap végén, sok helyen tesztet is kitöltetnek, de ezek hatékonysága sem egyértelmű.
Ekkor gondoltam arra, hogy dolgozzuk fel mindezt a távoktatási portál felhasználásával, és tegyünk bele egy olyan megoldást, ami garantálja a tananyag átnézését. Mindannyian voltunk diákok, tudjuk, a hallgató keresi a könnyebb utat. Tegyünk ebben a könnyű útba egy apró „csapdát”, és hallgató „beleesik” a tanulás kelepcéjébe. Ehhez létrehoztuk a www.geoinfokft.hu adminisztratív és az edu.geoinfokft.hu portálokat. Az utóbbin folyik a képzés.
Kitesszük a tananyagokat olvasható és letölthető formában, és adunk elegendő időt – 14 nap – ezek áttekintésére. Amikor a bejelentkezett hallgató úgy érzi, kellően áttekintette az anyagokat, bejelentkezik a rendszerbe a vizsgára. Ez egy 60 kérdésből álló teszt, melyet 80%-os szinten kell teljesíteni. A kérdéseket a rendszer nem számsorrendben teszi fel, hanem véletlen módon rendezi mindenkinél azokat. Ráadásul a feleletválasztásos teszt megoldásait is rotálja, így az esetleg egymás mellett vizsgázóknak nem ugyanaz a megoldási kód a helyes válasz.
Amennyiben a vizsgázó megadja a helyes választ, akkor kap egy virtuális vállveregetést, és jöhet a következő kérdés. Ha azonban hibás a válasz, akkor a rendszer megjeleníti a következő képernyőn a joganyag azon fél-másfél oldalas részét, amiben megtalálható a helyes válasz. Ennek átolvasása után ismét visszatér az előző kérdés. És innen az oktatóteszt megnevezés, mert így szinte biztos, hogy a vizsgázó megtanulja a helyes választ.
A tesztre egyébként 48 órát biztosítunk. Bármikor megszakítható, és később ugyanonnan folytatható. Erre azért adunk lehetőséget, mert biztos sokan a munka után fognak a képzéshez, és könnyen elfáradhatnak. Tréfásan mondtuk azt is, elfogyott otthon a sör, le kell ugrani a boltba, és erre időt kell adni.


- Miképp tudják garantálni a kialakított rendszer minőségét?
- A teszteket a környezetünkben dolgozó, a saját szakmájuk tekintélyt szerzett mérnökök állítják össze évről-évre. A közreadás előtt szintén neves szakemberekkel teszteltetjük is az anyagot, és csak az Ő jóváhagyásuk után tesszük azokat nyilvánossá.
A feltételeknek való megfeleléshez akkreditáltattuk is a módszerünket felnőttképzési programként. Ez egyébként akkor is hasznos, ha a képzés díját valaki a szakképzési hozzájárulás terhére akarja elszámolni. Az akkreditációnak szerves része a minőségbiztosítás működtetése.
Már többen felvetették, könnyen megkerülhető a rendszer, bárkit oda lehet ültetni a számítógép elé, és levizsgázik a másik helyet. Ez igaz! De mutassanak olyan oktatási rendszert, melyben teljesen kizárt a csalás! Az oktatásban töltött közel 40 évem alapján tudom, a diák mindig megpróbálja megkerülni az akadályokat. De hiszem, hogy a mérnök elsődlegesen mégis csak a többet tudásra tart igényt. És a mindennapi életben is ott lesz mellette a jogszabály kinyomtatva, és bármikor felhívhatja a jogi segítőjét is egy-egy tárgyalás során. Mi a tesztvizsgán ugyanezt a segítséget megadjuk alapértelmezetten, akkor miért akarna még csalni is? Miért lenne nagyobb garancia a közvetlen oktatás tesztje? Egymás mellett szinte közösen tölthetik ki a lapokat, és meg csak visszajelzést sem kapnak a helyes válaszokról.
Az a közel 3000 vizsgázó, aki eddig igénybe vette a szolgáltatásunkat, igen jó véleményt adott elképzelésünkre. Már több vállalattal is kötöttünk együttműködési megállapodást, amikor a cég minden érintett dolgozója nálunk teljesítette – ilyenkor természetesen kissé kedvezményes áron – a továbbképzést. Volt közöttük olyan cég is, amelyik már második évben is visszatért ehhez a szerződéshez.


- Köszönöm az igen részletes tájékoztatást, és további jó működést, és természetesen sok hallgatót kívánunk!

 

                                                                                                          (szerk.)

 

 

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • A világ egyetemeinek rangsora 2017. »
  • Átadták a 6. Ifjúsági Bolyai Pályázat díjait »
  • Világelső a soproni gimnazisták robotikacsapata »
  • Széchenyi Futam »
  • Mérnöki esettanulmány verseny »
  • Az űr- és az autóipar eszközeinek tesztelése »
  • Mérnök szülőknek és leendő mérnököknek »
  • Elmarad a diplomaátadás a Dunaújvárosi Főiskolán »
  • Új elit mesterképzés »
  • Erősödött a Dunaújvárosi Főiskola pozíciója »
  • A mérnökké válás ára »
  • Dunaújvárosi Főiskola fejlesztői laboratóriuma »
  • Kármán Tódor-díj: a gazdaság és az oktatás egymásra találására van szükség a felemelkedéshez »
  • Lezárult a BME DPR- és Karrier szolgáltatás fejlesztése EU-s forrásból »
  • Nem szűnik meg az oktatási ombudsman intézménye »
  • Nemzetközi űrtevékenység »
  • A doktoranduszok nyilatkozata »
  • 140 kiállító a Műegyetemi Állásbörzén »
  • Együttműködési megállapodás a doktoranduszokkal »
  • Mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei »
  • Eseménynaptár
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    29 30 31 01 02 03 04
    05 06 07 08 09 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 01
    Legfrissebb képtárak

    Világelső a soproni gimnazisták robotikacsapata

    Szenzációs első helyezést értek el a Google Lunar X-Prize LEGO Mindstorms Challenge (röviden Moonbots 2012) világversenyen a soproni Széchenyi István Gimnázium 16-17 éves leendő mérnökei és programozói 2012. decemberében. A megmérettetést 18 éven aluli diákoknak rendezték, amelyre 5 kontinens 22 országának 147 csapata jelentkezett, köztük a soproni gimnázium diákjai, név szerint Bodnár László, Németh Áron, Sléber Botond, Soós Bálint, Wesely Norbert, illetve csapatkapitányuk, Deák Márton.

    Gömböc

    A Gömböc a XXI. század eddigi egyik legjelentősebb magyar találmánya. Feltalálói Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a BME Építészmérnöki Kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének oktatói. A Gömböc egy homogén háromdimenziós test, melynek specialitása, hogy összesen két - egy stabil és egy instabil - egyensúlyi helyzete van. Találmányuk már nemzetközi szinten is elismert és népszerű.