Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Mérnöktársadalom XVI. Országos Főépítészi Konferencia
2011-08-29 20:04

XVI. Országos Főépítészi Konferencia

|

Egy tervezőt, bármelyik jogász, bármikor kifektethet, bármelyik terv kapcsán. Vélekedik Bodonyi Csaba DLA, Széchenyi, illetve Ybl-díjas főépítész.
A jogi szakszerűségről is essen szó! Probléma, amit meg kellene oldani, hogy a tervező (az építészek és a mérnökök is) a nyilatkozatukban büntetőjogi felelősség mellett nyilatkoznak az összes ma már kötelező jogszabály és szabvány betartásáról és betartatásáról, miközben a szabványok nagy része nincs lefordítva.

A XVI. Országos Főépítészi Konferencia - "Vendégváró vízpartjaink" címmel került megrendezésre Balatonfüreden, 2011. augusztus 24-26-án az Anna Grand Szállóban. A harmadik nap: 2011. augusztus 26-án a plenáris ülésen két előadás hangzott el. Az ülés levezető elnöke Keresztes Sándor állami főépítész volt. Bodonyi Csaba DLA – „…az építészeti szakma helyzete alulnézetből…”, és dr. Szaló Péter területrendezési- és építésügyi helyettes államtitkár – „…az építésügy jelene és jövője…” témakörökről beszélt. A konferenciára jellemző volt a nagy érdeklődés és az aktivitás. Az előadásokat hozzászólások, párbeszéd követte, melynek keretében csak kevesen szólhattak, mert túl sok volt a mondanivaló, és az időkeretet mindenki túllépte.

 

 

Bodonyi Csaba:  „…az építészeti szakma helyzete alulnézetből…” című előadása vallomása szerint hattyúdal, de én ezt nem hiszem. Mellé kell állni, és erősíteni kell őt, helyesebben azokat az értékeket, törekvéseket, amelyek az előadásában megfogalmazódtak. Hangütése határozott és szellemes. A bevezetőjében így fogalmaz:

Általános vélemény szerint az építésügy szétesett, szakmailag kiüresedett, általános a depresszió, a munkahiány a résztvevőket nem alkotó embereknek, hanem kiskorú jogkövető bürokratának tekintik, a kreativitás háttérbe szorítva, a minőség egy pár jól képzett és jó lelkiismeretű szakember magánügye lett. Esetleg olyan lelkes polgármester és felelős önkormányzat ügye, mint Balatonfüred, ahol egyszerre van jövőkép és hagyománytisztelet. Az építészeti alkotást, s az építészt nem övezi tisztelet. Ezt mutatja épített és természeti környezetünk jelenlegi állapota, melynek kultúrája, rendezettsége ma már alulmúlni látszik a Balti államokat, távolodik a szomszédos Ausztriától, közeledik Románia felé. (Az építészeti kultúrát az átlag szintjén minősítem, tehát nem érinti a jó színvonalú élvonalbeli építészeti alkotásokat.)

Tehát nagy a baj és zűrzavar. Mit lehet tenni?

Bodonyi Csaba érzékletesen elemzi előadásában az általa tapasztalt rontásokat, okokat, majd a következőkben összegzi a feladatokat:

Úgy látom, a kompetens kormányzati és társadalmi szervek, vagy ezek vezetői egyike sem lehet önmaga eredményes a kormányzati rang és politikai befolyás alacsony szintje, s a koordináció hiánya miatt. Éppen ezért a felelős személyeknek, pozícióknak, és illetékes társadalmi szervezeteknek - viták és konfrontáció helyett – folytatva az Építész Kamara és Minisztérium között elindított stratégiai partnerség közös gondolatát – szoros és átfogó stratégiai szövetséget (partnerséget) kell kötni, s kidolgozni egy erőteljes irányítási koncepciót, mellyel a politikusok is meggyőzhetők, és fenn kell tartani egy folyamatosan működő horizontális kapcsolatrendszert.


























Ki lehetne a stratégiai partnerséget kifejező kerekasztal kezdeményezője, koordinátora? Bár nincs jogom feladatokat osztogatni, én az Országos Főépítészre gondolok, aki már tett ilyen irányú lépéseket, s személye nyitottságot mutatott a szakmai párbeszédre, valamint Szaló Péter államtitkár helyettesre, aki legrégebbi pozícióval bír. S mindehhez javaslom figyelembe venni dr. Rigó Mihálynak, az átfogó internetes nyilvánosságról szóló javaslatát is.

Előadása itt olvasható

 

 

                                                               *** 

 

 

Dr. Szaló Péter: Az építésügy jelene és jövője


Összefoglaló

 

Amikor elkészítettük az integrált városfejlesztési stratégiai segédletünket, minden városi polgármestert és főépítészt meghívtam, hogy megvitassuk, hogy tudnánk összehangolni a gazdasági, a szociális és társadalmi érdekeket a környezeti szempontokkal, és mindezt megjeleníteni a városfejlesztésben és az építészetben.

Egyetértek azzal a véleménnyel, hogy az elmúlt év „csendesebb” volt, mint az előző. A másik oldalról viszont nagyon aktív is volt, mert új stratégiai feladatokat kellett ellátni. Az egyik az EU-elnökség lebonyolítása volt, aminek előzménye két év megalapozó munka volt; ebben az évben fogadta el a parlament a Budapesti Agglomeráció Rendezési Tervét; lezajlott a kormány bürokráciamentesítési programja; a Vidékfejlesztési Tárca megfogalmazta az ország vidékfejlesztési stratégiáját és megkezdte ennek vitáját – ezt a nagyszerű programot egyedül az Országos Területfejlesztési Tanács nem támogatta. Említem a rövid- és középtávú terv elkészítését az utcai hajléktalanság kezelésére, aminek első üteméről hamarosan dönt a közgyűlés; az elektronikus nyilvántartások továbbfejlesztését, valamint a katasztrófák utáni helyreállítást.
Az EU-elnökség egyik témája a klímaváltozás kérdésköre volt, az, hogy ez hogyan érinti a településeket, mit kell tenni a megelőzésért, az alkalmazkodásért. Erről kiadtunk egy kézikönyvet angol nyelven (A klímabarát város címmel), ami cd-n magyarul is elérhető lesz egy országos konferencián, ahol bemutatjuk a nagyon átfogó Demográfiai kézikönyvet is. Örülünk annak, hogy a fenti két témát összefoglaló, átfogó anyagunk fordítására francia és spanyol kollégák jelezték igényüket.





















 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bürokráciamentesítésben való részvétel a mi esetünkben az építési törvény egyszerűsítését jelentette, valamint a katasztrófa utáni helyzetet, a szükséges mentesítést, újjáépítést. Az új törvényben választhatóvá tettük az építési engedélyt, kiterjesztettük az integrált engedélyezési eljárást a kisvállalkozásokra, az engedélyezés során nem lesz szükség örökségvédelmi hatástanulmányra, korlátoztuk a közmeghallgatás szükségességét, lerövidítettük a határidőket.
Tárcánk részt vesz a Széll Kálmán-tervben, Start-programban, ahol minden újragondolásra kerül. Csak olyan beruházás indulhat, ami közmunkát tartalmaz, visszavontak pályázatokat, készültek mintaprogramok (pl. a dombrádi kerékpárút), részt vettünk a gyöngyöspatai közmunka-program előkészítésén.

A rendteremtés. Miniszter úr nagyon elkötelmezett emellett, ezért az októberi konferenciánk kiterjed majd arra, milyen ajánlásokat fogalmazunk meg a városfejlesztés és az építési tervezés keretében a biztonság érdekében, az Urbanisztikai Társaság segítségével.
Fontosnak tartjuk az engedély nélküli építkezések feltárását. Részben uniós, részben költségvetési támogatást kaptunk az elmúlt 10 év változásainak elektronikus úton való feldolgozására, kimutatására. Minden engedély nélküli ügyben keményen eljár a tárca.
Az egységes közműnyilvántartást tartalmazó program (E-közmű) célja a közműegyeztetés kiváltása hosszú távon. 2013. január 1-től fog teljes körben beindulni az E-építés, vagyis az építésügyi hatósági engedélyezés elektronikus útra való terelése.

Megemlíteném a katasztrófák utáni helyreállítás ügyét, ami új szabályozást is igényelt. Sok minden illetékmentessé tettünk, a települési rendezési tervek immár soron kívül, két hét alatt módosíthatóak, amire Devecser térségében már sor is került, ide tartozik az új építészeti tervdokumentáció bevezetése és a szakhatóságok azonnali állásfoglalásra kötelezése. Az ügyintézés határideje is jelentősen lecsökkent – a devecseri átlagban két hét volt. Mindezt a dokumentációs központ fejlesztésével, az agrártárca együttműködésével és segítségével, a főépítészek közreműködésével valósult meg. Az elöntött térség szintetikus térképét elhoztam és bemutatom. Az ottani helyreállítási tervben már volt egy új kategória a statikai, épületszerkezeti károsodás miatti bontás és élettani kitétel mellett: a városszerkezeti szempont. Összesen 325 épületet kellett lebontani, a terület rekonstrukciója ma is folyik.

Pár mondatban összefoglalom a jövő feladatait. Új önkormányzati törvényünk lesz, ami új munkamegosztást is jelent az állam és az önkormányzatok között, illetve helyre kerülnek az állami feladatok. A jelen állás szerint az építésügyi hatósági feladatok a jegyzőtől átkerülnek a járási kormányhivatalba. Ha minden igaz, 2013. január 1-től megszűnik az a lehetetlen állapot, hogy ami egyébként bizonyos értelemben a főépítészek egzisztenciáját is „megnyomorítja”, mert a település irányítói közül nagyon sokan gondolják úgy (jogtalanul!), hogy a hatósági munkán keresztül fogják majd meghatározni a település arculatát. Nem, ezt a rendezési terven keresztül kell megtenni. Megnyílik a lehetőség arra is, hogy az építési felügyeltet is az első fok mellé tegyük, így nem a minisztérium lesz a másodfok, hanem az lekerül a megyei hivatalba. Ezzel megszűnnek a kiemelt ügyek is. Ez fel fogja értékelni az önkormányzatok számára a településrendezést- és fejlesztést, illetve az önkormányzati főépítészek feladatkörét. Ezzel együtt biztosítani kell az önkormányzatok részvételét a hatósági eljárásban is.

Az Építésügyi Fórum keretében folytatjuk a munkát, februárban terjesztjük be az országgyűlés elé. A törvényben például településügyi fejezet lenne, ami lehetővé teszi a szorosabb egymásra épülést. Ugyanakkor szeretnénk megerősíteni a szerkezeti tervet, rugalmasabbá, differenciáltabbá tenni az alsóbb szintű terveket úgy, hogy a környezeti érdekek és értékszempontok ne sérüljenek.

A Nemzeti Eszközkezelőnek négy feladata lett volna a devizahitelesek ingatlanügyében: bankokkal való megállapodás, az ingatlanok átvétele és ezek véleményi alakítása, az építés és a vektorálás. Egy ilyen országos szervet megalapítani és az unión keresztülvinni nem könnyű feladat. Az agglomeráció területén a legsúlyosabb a probléma. Itt a legmagasabb a bajba jutott ingatlanállomány, és a kínálat nagyon drága, de ezzel együtt a kormány fogad önkormányzatoktól felajánlásokat, ha van összefüggő területük és megfelelnek a határozatban rögzített feltételeknek. Ezt készítjük most, a rendezési tervet módosítja a testület, aztán közbeszerzés kerül kiírásra (szeptember közepén).

Gondolatok a konferenciáról


Nagy Ervin országos főépítész
Alapvető változások szükségesek, egységes, homogén összetartás szükséges.
A városrendezőtől a kilincstervezőig, a belsőépítészig mindenki része ennek az építészeti családnak.

Bodonyi Csaba
Ki figyel itt – és nem csak a mi szakmánkban – az alulról jövő véleményekre? A baj, módszertani probléma, hogy ugyan a politikusok mindenhová elmennek, mozgósító, megnyugtató beszédeket tartanak, amint Kossuth Lajos korában. Várják, hogy rájuk figyeljünk, holott jegyzetelniük kellene, meghallgatni kellene. Meghallgatni a polgárokat, a szakembereket, és a problémákat, mint ahogy azt Széchenyi tette volna. Így csak azokat a problémákat tudják megoldani, ami eljut hozzájuk. Ami nem jut el, annak a megoldási kísérlete is hamvába hull.

Video: Bodonyi Csaba I.

Get the Flash Player to see this player.


Egy évben 30 ezer szakmunkást képeznek 160 ezer egyetemistával szemben. „Öt okosra jut egy szorgalmas” idézi Demján Sándor megfogalmazását.

Se infrasruktúra se munka, se személyzet. Az orvos elmehet külföldre, az építész nem, ott sincs munka, de volna mit tenni: például az építész szakma mérje fel a műemlékállományt.

Legyen profi országos közbeszerzési szervezet, mert ezt a területet megszállta fagyöngyként egy politika-közeli-, és egyben a szakma-távoli réteg.


Jeney Lajos
A laikus önkormányzatok akik szavazással döntenek el szakmai kérdéseket. Remélem, hogy az új önkormányzati törvényben benne lesz, hogy a laikus testvérek – se az önkormányztok, se a parlament – szakmai kérdésekről ne szavazhassanak.

Három államtitkár dönt az óvodákról


Schneller István
„A város nem csak tégla és habarcs”, hanem a benne élő társadalom, a civil szervezetek, a jog.
Az állam–önkormányzat–szakma struktrából hiányoltam a civil szervezeteket.
Nagy Ervintől, az országos főépítésztől nagyon vártam egy konkrét programot.

Egy hölgy
Ügyfél státuszt szükséges a hatóságokkal szemben az önkormányzatoknak.

Noll Tamás
A kamara és a szakma 3 hónapon keresztül véleményezte az új Alaptörvényt, és a következő négy területen érvényesíteni tudta álláspontját.
- Egészséges környezethez való jog
- Biztonság
- Emberi méltósághoz való jog
- Identitás
Ezekre rá lehet építeni a nemzeti építészeti politikát és a szabályozásokat és a törvényeket.

Buday Miklós
 
 
 
 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Kommentek

szerkeszto 2011-09-08 18:43:20

A konferenciáról szóló beszámoló kiegészült Bodonyi Csaba: Az építészeti szakma helyzete alulnézetből című előadásával, amely vallomása szerint hattyúdal, de én ezt nem hiszem. Mellé kell állni, és erősíteni kell őt, helyesebben azokat az értékeket, törekvéseket, amelyek az előadásában megfogalmazódtak. Hangütése határozott és szellemes.


Ezt a hozzászólást szerkeszto 2011-09-08 18:46:35-kor moderálta.

További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Ergo+LeoVISION: Interaktív 3D virtuális valóság alapú látás, koordináció- és munkahatékonyság-fejles »
  • Szent Borbála szoboravató Zalaegerszegen »
  • Dulovics Dezső halálára »
  • Vitaindító a Mérnöki Kamara stratégiájáról »
  • A demokrácia »
  • A Mérnöki Kamara »
  • Széll Jenő gyászhíre »
  • Meghalt Dohnalik József »
  • Elhunyt Szilvássy Zoltán »
  • Elhunyt dr. Seregi György »
  • Elhunyt Hankó Zoltán dr. »
  • Elhunyt Szántó Miklós »
  • Elhunyt Bálint Gábor »
  • Elhunyt Kardos Imre »
  • Eleink igyekezete és a mai prekar mérnökök »
  • Elhunyt Öllős Géza 1928-2014 »
  • Tarlós »
  • Meghalt Dr. Poda Jenő »
  • Megújult a Magyar Építész Kamara elnöksége »
  • Betelt a pohár III. »
  • Eseménynaptár
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    29 30 31 01 02 03 04
    05 06 07 08 09 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 01
    Legfrissebb képtárak

    Főépítészi Konferencia 2011

    XVI. Országos Főépítészi Konferencia - "Vendégváró vízpartjaink" címmel került megrendezésre Balatonfüreden, 2011. augusztus 24-26-án az Anna Grand Szállóban A harmadik nap: 2011. augusztus 26-án a plenáris ülésen volt jelen a Mérnökkapu.hu, hogy tájékoztassa az érdeklődőket az építész szakma aktualitásairól. A plenáris ülés levezető elnöke Keresztes Sándor állami főépítész volt. Előadók: Bodonyi Csaba DLA – „…az építészeti szakma helyzete.alulnézetből…” Dr. Szaló Péter területrendezési- és építésügyi helyettes államtitkár – „…az építésügy jelene és jövője…” Az előadásokat hozzászólások, párbeszéd követte.