Tisza és árvizei

Megjelent dr. Vágás István és dr. Bezdán Mária szerzőpáros könyve, melynek címe: A Tisza és árvizei.
A dolgozat ehhez kapcsolódik. Vágás professzor úr megállapítja, hogy Szeged árvízi fenyegetettsége a Duna és a Maros visszaduzzasztó hatása miatt nagy, ezért javasolta a „Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT)” című program felülvizsgálatát.

Hangsúlyozza azt, hogy a Tisza „viselkedését” nagyban meghatározza a Duna és a Maros árvizeinek hatása. Sajnos nincs nyoma annak a könyvben, hogy ez meg is történt volna, hogy a VTT készítői bármit is figyelembe vettek, vagy módosítottak volna.

A dolgozat végül budapesti mintákat hoz a szegedi árapasztó csatornára. Mivel a könyv alapján számos kérdés nyitva maradt, a dolgozatíró javasolja a megkezdett munka folytatását, azaz a Tisza könyv második kiadását.

A dolgozat itt olvasható>>

Nyomtatás

Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Kommentek

alfoldi 2016-06-28 23:01:05

"Szeged halála és feltámadása
Irta: Szabó László"
Délmagyarország, 1928. XI. 4.

"A vizeK városa.
Az embernek legnagyobb boldogsága és legnagyobb
átka az asszony, kinek-kinek a Végzete szerint."
"Szegednek legnagyobb szerencséje és legnagyobb
átka a víz.
Nem a Tisza! A Tiszát nem hagyom bántani!
Azon a borzalmas éjszakán Szegedet nem
a Tisza pusztította el, hanem az emberek.
Nem a gonosz emberek, nem is az ostoba
emberek, hanem azok, akik itt éltek a Termé-
szet félelmetesén nagy erőinek szomszédságá-
ban és nem tudták vagy fölöslegesnek tartották
ezeket az erőket kiismerni s így nem is
tudtak ellenük védekezni."
"elem sohasem fog megfejteni.
A Tisza ez a nagy víz, mely olyan nehézkes,
mint a régi világnak csizmás, már harminc
éves korában hájasodó, jómódú szegedi
gazdája, egyforma lomhasággal folydogál itt
már tízezer évek óta. Nagy selyma az öreg:
temérdek »viszonya« van benn a városban
anélkül, hogy a világ sejtené! Titkos földalatti
utakon jár be a város határába és hol
itt bukkan fel, hol ott Az emberek hiába
épitik ellene a töltéseket: a Tisza a töltés
alatt is megtalálja az útját a tápéi rétekre,
a Maty-ér környékére, — mindenüvé, ahova
csak akarja! Ez az, amit nem tudott Széchenyi,
se Paleocapa, az a talián mérnök, aki azt
hitte, hogy a Po folyó, vagy a Tisza folyó,
az mindegy... Pedig dehogy mindegy!"
"Semmiféle tudomány azt meg nem magyarázza,
hogy Szeged városát miért építették
a város óriási területének éppen a legmélyebb
pontjára?"
"Nem az a csoda, hogy Szeged 1879-ben
elpusztult, hanem az a csoda, hogy egyáltalán
létezett és hogy nem pusztult el hetvenhétszer.
A város határa egy nagy vízgyűjtő
medence, mélynek fölösleges vize mind a város
belső területe felé áramlott."
"A mai Felső-
város helyén öt kis sziget volt. a többit meghagyták
víznek és mocsárnak. Erről azt mondják,
hogy hadiérdekből volt így: hogy az ingóványok között az ellenség ne találja meg az utat.. Badar beszéd!"

http://digit.bibl.u-szeged.hu/00000/0

alfoldi 2016-06-28 23:11:29

Folytatás:
"Azok a régi szigetek a Felsővároson, meg
a Belvárosban is úgy keletkeztek, hogy az
emberek az eredetileg alacsonyan fekvő helyeket
feltöltötték. Egymásután többször is feltöltötték
és ezt a küzdelmet a víz ellen talán
már akkor kezdték, amikor itt az első emberi
település keletkezett Az utolsó árvíz után a
város minden magasabb helyén megállapították,
hogy oda emberi kéz hordta a főidet az
ős-talajra."
"A »szigetek« keletkezésé
tehát nem valami csodálatos dolog: nem
Isten alkotta azokat, hanem a víz ellen védekező ember.
De a szegedi ember a régi világban csak
addig harcolt az elemekkel, míg észszerűen lehetett s amiben nem lehetett győznie: abban
a szegedi ember kiegyezett."
"Kiegyezett a Tiszával is. A jó kedvében
oly szelíd, de haragjában oly hatalmas folvót
töltésekkel nem verte bilincsbe. Ha a Tisza
kiáradt, vizeit magába fogadta a sok tó, tanka,
csöpőrke és mocsár és elvezette a sók ér,
az emberek otthona, jószága, vagyona nem
forgott különösebb veszélyben. Igaz, hogy így nagy
területeket, tágas rónákat is elöntött a víz,
de azoknak a régi világban nem volt értéke:
annyi gabona, amennyi az itteni népnek kellet,
termett a magasabb térségeken s a felesleget
eladni úgysem lehetett volna: az áru
nem érte meg a fuvarköltséget."
"Az árvíz mindaddig nem okozott fejfájási
a tiszai magyarnak, míg kereskedelmi cikkekké
nem váltak földjének termékei. És a
nagy bajok ott kezdődtek, amikor elkezdtek
töltéseket csinálni, hogy védekezzenek az Alföld
szépséges, de néha átkos élettársa, a
Tisza ellen." !!!
"Ha Széchenyi István gróf fel nem karolta
volna a Tisza-szabályozás ügyét, Szegedet soha
sem érhette volna nagy veszedelem. De nem
lett volna baj akkor sem, ha abban a nagy
munkában, mellyel több, mint fél század alatt
a Tiszát megfékezték, jobban érvényesült volna
a vizet tapasztalatból jól ismerő szegedi
magyarnak természetes esze, mint az ide küldött
idegen szakértők iskolai tudománya."

alfoldi 2016-06-28 23:13:41

Folytatás:
Ne feledjük, illetve vegyük észre:

a szegedi nagyárvíz után 50 évvel született az újságcikk, amelyben a laikus újságíró többre értékeli a szegedi józan paraszti észt a hazai és a külföldi vizes mérnökök tudományánál!!

Lenne ma mit tanulnunk!

alfoldi 2016-06-30 10:49:38

Hogyan is történnek meg a dolgaink?

"Dr. Héjjas István: Bős – Nagymaros története"
"A Bős-Nagymaros ügy a rendszerváltás egyik szimbóluma. A vízlépcső ellenes mozgalmak szervezői elhitették az emberekkel, hogy a vízlépcső károsítja a természetet, és azt is, hogy ha nem építünk vízlépcsőt, megbukik a kommunizmus. Ma már azonban tudjuk, hogy a kelet-közép európai rendszerváltások oka nem a vízlépcső ügy volt, hanem a nagyhatalmak alkujának eredménye. Az persze tisztázatlan, hogy hol és kik írták meg a rendszerváltás forgatókönyvét. Csak azt tudjuk, hogy a vízlépcső ügy – látszólag – egyfajta trójai faló volt a hazai rendszerváltás lebonyolításában, ámde trójai faló volt abban is, hogy a nemzeti vagyon jelentős részét áron alul privatizálták az erre kijelölt személyek és érdekcsoportok számára. Mára azt is tudjuk, hogy a Bős-Nagymaros projektből való kihátrálás óriási gazdasági veszteséget okozott Magyarországnak, ..."
"Dunai vízlépcsők építése az első világháború előtt már felmerült, azonban a háború miatt erre nem került sor. A Párizs környéki (Varseilles, Trianon) békekötések után pedig a győztes hatalmak nem kívánták támogatni egy olyan hajózható (Duna-Majna-Rajna) vízi út megvalósítását, amely a vesztes országok területén keresztül köti össze az Atlanti Óceánt a Fekete Tengerrel. Amikor az 1938. évi Bécsi Döntéssel a Felvidék egy részét visszacsatolták Magyarországhoz, Horthy Miklós elrendelte dunai vízlépcsők és erőművek terveinek előkészítését. A tervezési munka meg is kezdődött, azonban a projekt folytatását 1942-ben a háború miatt felfüggesztették. A Rákosi rendszer idején a vízlépcső ügy folytatása – a megkezdett, de be nem fejezett Duna-Tisza csatorna építésével együtt – ismét felmerült, azonban az 1956-os események miatt erre megint nem került sor."

http://klimaszkeptikusok.hu/wp-content/uploads/2014/11/B%C5%91s-Nagymaros-t%C3%B6rt%C3%A9nete.pdf

alfoldi 2016-06-30 11:50:32

"1840. évi XXXVIII. törvénycikk

a Dunát a Tiszával összekötő csatornáról"

1840! 176 éve nem jutottunk semmiben sem előbbre!
"Megszervezte a reformkor nagy vízügyi átalakítási munkálatait. Széchenyi István kezdeményezésére az országgyűlés 1840-ben törvényt hozott a Beszédes által elképzelt Duna–Tisza-csatorna építéséről. Bár a kivitelezésre egy részvénytársaság alakult, a tervet ért támadások miatt a tőke megvonta támogatását, így a csatorna építése lekerült a napirendről."
https://hu.wikipedia.org/wiki/Besz%C3%A9des_J%C3%B3zsef

http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5234

realzoldek.hu/dok/Duna-Tisza-csatorna/dt.doc

"KIRÁLY LÁSZLÓ:
A DUNA-TISZA CSATORNA TÖRTÉNETÉBŐL"

tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/download/60/120