Kiss József Kós Károly díjas táj-és kertépítész 40 évig dolgozott az állami műemlékvédelemben, az Országos Műemléki Felügyelőségnél (OMF), mely érthetővé teszi kötődést a magyar múlthoz. Munkáinak egy részéről az Építészfórum.hu honlapon olvasott a Szerkesztő.
Írásai egy része a négy évtizedes szakmai munka szépségeibe avat be bennünket, ezek az [1], a [2], a [3], és a [4] dolgozatok.
A Szerző többi írása megdöbbentő tényeket tár fel, mely miatt a Szerkesztő jónak találta az eredmények szélesebb körű megismertetését, azaz a Mérnökkapu.hu honlapra való felhelyezést, hozzásegítve ezzel egy szélesebb mérnöki kör részére a tájékozódást.
Az Olvasó látni fogja, hogy a Szerző teljesen másként tárja elénk a hun vezért, Attilát, akit nagy műveltségű embernek mutat be. A hivatalos változatú honfoglalás teóriától is eltér a Szerző, mint ahogyan a Szent Korona, a magyar írás esetén is.
Hogyan jutott el a mérnök Szerző a magyar történelem leginkább vitatott szakaszához? Valljon erről a maga a Szerző!
[5] szerint érdeklődésében fordulat állt be, amikor a „Buda–Nyék királyi villákat bemutató cikk bevezetőjének írásakor … egy térben és időben nem várt kiterjedésű "utazás" részese lett. Nyék középkori településsel kapcsolatban természetesen vetődött fel a Magyar Honfoglaló Törzsszövetség Nyék törzsének helynévként történő vizsgálata. Abban, kevés kivételtől eltekintve minden kutató egyetért, hogy ide vonatkozó településneveink az ősi, törzsi neveinket őrzi.”
„… arra gondolok, hogy nem mondhatok le egy kísérlet, egy gondolat, egy vizsgálat közléséről, amit táj- településtörténeti szempontból igyekszem végezni, és ami elkerülhetetlenül következtetésekkel jár, …”
„Abból indultam ki, hogy egyáltalán nem kellene a helyneveknek, településeknek – és ez alatt most a jurtákban lakók településeit is értem – valamiféle gyűrűben, vagy koncentráltan elhelyezkedniük. Annál inkább is mivel törzsi szervezetben élő nomadizáló és földművelő, és nem mellékesen védelmi állást elfoglaló közösségekről van szó …”
Elképzelését felrajzolva ezt a képet kapta>>
Az igazi meglepetés az, hogy a kereső, kutató ember a térkép bogarászásával egyre több Buda nevű települést talált. Megdöbbentő ezek nagy száma!
Természetesen megpróbálja kideríteni a Buda nevű egyén eredetét, aki nem lehetett alacsony rangú személy, akiről ezek a települések a nevüket kapták. Kazár eredetűnek véli kezdetben, de a későbbi eredmények ismeretében pontosítani tudja a Buda nevű települések név eredetét.
[6] szerint: „Az eddig ismert korszakot jóval megelőző időben, és nem foglalással kezdődik a Magyar Fejedelemségek, majd a Magyar Királyság története és léte. A megállapítások egymással összefüggő ok-okozati rendszerét az ősi eredetű Buda Vonal megléte szinte önmagát magyarázza. Mint a kapuk, amik egymás után tárulnak fel, úgy válnak érthetővé a már megszokott rejtélyek. Nem történészként folytatom kutatásaimat és vizsgálataimat, de mindent – a legalább részben közölt – bizonyítékok sorával támasztok alá.”
A „12 országon át vezető 56 Buda nevű település rendszere.” – egy megdöbbentő újabb felismerés!
A talált Buda nevű települések szétoszlása a térképen ezt eredményezte>>
„Ahhoz, hogy ilyen hatalmas azonos nevű települések tömege, a saját jellemzőivel együtt létrejöhessen, olyan személyiség szükséges, aki birodalmat vezet és elképzelései nem csak kereskedelmi, de politikai szintű szempontból is fontosnak tartották létrehozni ezt az egyedülálló \"település birodalmat.\"”
„Ahhoz, hogy egy ilyen területi kiterjedtségről beszélhessünk a Buda települések vonatkozásában, Buda társfejedelem Hun Birodalma kellő hátteret biztosíthatott. Tehát a Buda települések létrejötte a Hun Birodalom fejedelméhez Budához kötődnek.”
„A település nevének fennmaradása csak úgy lehetséges, hogy a fentiek szerint is olyan egyéniségnek kellett lennie Budának, akinek nevére tisztelettel és jó érzéssel emlékeztek és talán emlékeznek ma is vissza. Buda fejedelem, korának nagy politikusa volt, Ruga fejedelem 432-re egyesítette a hunokat, 434-ben Bizánc ellen indított csatát, de ez halála miatt félbeszakadt és utána Bendegúz fiai Buda és Attila társfejedelemként uralkodtak.”
„Tehát 56 településnév a nagy hun uralkodó nevének őrzőjeként maradt fenn 1560 éven át.”
„A helyek – valószínűleg – folyamatosan alakultak ki a Hun Birodalom távoli összekötő állomásaiként.”
„…Buda települések kereskedelmi vonalait a IX. században vikingekkel együtt használtuk.”
A nemzetségek, a törzsek elhelyezkedése ma természetesnek tekinthető, hiszen a Tisza völgye egyetlen nagy mocsár volt akkoriban. A Szerkesztő szerint érdemes lenne a vizesek ún. mocsár-térképére felrakni ugyanezt az ábrát!
A [7] tartalma, újszerűsége egy bátor ember merész, meglepő próbálkozása: „… cikkében egy olyan kérdéskörhöz jutott, amelyet előtte már számos kutató próbált feloldani, azonban most egy váratlan felfedezést és kísérletet tesz Attila, Hun nagyfejedelmünk székhelyének meghatározására.”
„Honfoglalás kori településrendszerünkkel kapcsolatos feldolgozásaim közben felfigyeltem egy különleges területre, a Hódmezővásárhely és Arad közötti település csoportra: Dombegyház, Kisdombegyház, Magyardombegyház és Nagyiratos, Kisiratos, Dombiratos nevű településekre. Ezek egymás közötti távolsága 3-5 km, Nagyiratos és Dombiratos között 12 km van, tehát egymáshoz közeliek. A vizsgált területet a hét ősi nemzetségről elnevezett települések veszik körül … A teljesség igénye nélkül: Sarkad településrésze Nyék, Magyarád Megyerhez sorolandó, Kürtös, Feketegyarmat, Kőröstárkány, Borosjenő, Kurtakér, Somoskeszi és ettől 45 km-rel távolabb fekszik az Árpád nevet viselő település.”
A [8] szerint: „A több évszázadon keresztül alakult és alakított történelemszemléletünk az egykori események tükrében is más-más megítélés alá estek és esnek ma is, csakúgy mint már megtörténtük idején, vagy azt követően. Ennek oka maga a történelem; a tényeknek a győztesek kedve szerinti alakítása, kártusok eltüntetése, évszázados hajlítások, ferdítések, és azok sorozatos átvétele.”
Városok, települések>>
Legutóbbi cikke az etruszkok művészeti hagyatékához vezet, aminek vizsgálata során az eddig megfejtetlen szarkofág és szobor feliratok, 2500 év után ismét olvashatóvá váltak.
A mérnöki végzettségű Szerkesztő szándéka nem volt az alábbi írások összes történelmi, művészettörténeti, írástörténeti megállapítását idézni a rövid kedvcsinálóban. Ezekről csak annyit jegyez meg végül, hogy sok szép történelmi, művészettörténeti, a magyar írásbeliséggel foglalkozó meglepetés is várja az Olvasót. Miközben várjuk az újabb dolgozatokat, a már leközölteket a fentiek miatt ajánlja az Olvasóknak a Szerkesztő.
Kiss József mérnök az Építészfórumon megjelent írásai:
1. Találkozásaim Ybl Miklóssal és a Károlyi családdal – Alcsút, Fót, Nagymágocs kastélyparkjaiban>>
2014. október 10.
2. Néhány jeles szakrális műemlék környezetének helyreállításról>>
2014. október 31.
3. Post scriptum I - kavics a kövön, sómáz és harangzúgás>>
2014. december 22.
4. A nyéki reneszánsz villa táji és építészeti programja I.>>
2015. március 2.
5. Honfoglalás kori településeink: Buda Vonal és Buda - Nyék II. rész>>
2015. március 30.
6. A Buda-Vonal települési rendszere és a magyar-országépítés>>
2015. október 28.
7. Attila, Hun nagyfejedelem székhelye - Buda Vonal II. rész>>
2015. november 4.
8. Magyar honalapítási királyság és a Szent Korona kapcsolata>>
2016. január 19.
9. Fény derült az etruszkok üzenetére>>
2016. február 25.
Nyomtatás
|
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|
