250 éve született, és 185 éve halt meg Vedres István, Szeged Széchenyije, így Szeged 2015-ben kettős évfordulót ünnepelhet.
Vedres István 1830-ban cikket írt a Tudományos Gyűjtemény VI. kötetébe. Az írás címe:
„A’ túl a’ tiszai nagyobb árrvizek’ eltéríthetésérül egy két szó.” Ezzel kapcsolatban fejti ki véleményér dr. Rigó Mihály okl. erdőmérnök, okl. építőmérnök.
A térképen a Csörsz-árok nyomvonala
Mi lenne még menthető, mi lenne méltó Vedres emlékéhez? Miután elkészült az új partfal, úgy tűnik, hogy elment a hajó, Szegeden minden meg van oldva.
Szeged azonban a vedresi elvekhez való visszatéréssel adózhatna a legméltóbb módon Vedres emlékének, életművének. Szerintem az eltelt 185 év az ő elveit igazolta!
Csak azt kellene belátni, hogy a 2015-ben elkészült partfal egy, a palotás városhoz egyáltalán nem igazodó, nem illő beton-aszfalt sivatag, egy téves döntés diktátuma, mely idegen test a belvárosban, a Tisza partján, egy hatalmas természetellenes létesítmény városunk legtermészetesebb részén. Véleményem szerint semmiben sem illik egy magát Biopolisznak tartó városhoz. Ezt csak azzal a hamis állítással lehetett lenyomni a szegediek torkán, hogy nincs más megoldás, ha a város meg akar úszni egy újabb pusztítást, egy újabb nagy árvizet.
Az árapasztó csatornára – annak egy rövid, Szeged melletti szakaszára - szerintem még mindig van lehetőség, hiszen a partfallal a város nyert egy kis időt arra, hogy távlatosabb – Szegedhez inkább illő – sokféle szakma, mérnöki és nem mérnöki szakterület Tisza-partra vonatkozó elvárásainak, elképzeléseinek is megfelelő megoldást találjon, tervezzen. Mindezeket gúzsba kötötte eddig a partfal, mely elbontható lenne egy árapasztó csatorna esetén. Ekkor kapcsolnánk össze valójában belvárosunkat a Tiszával, mely Szeged legnagyobb értéke.
A dolgozat itt olvasható>>
Nyomtatás
|
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|
