Átadták a Jedlik Ányos-díjakat.

A Jedlik Ányos-díj idei kitüntetettjei

GLÁSER TAMÁS vegyészmérnök, iparjogvédelmi szakértő, a Brand Way & Compass Kft. vezető tanácsadója, a Magyar Védjegy Egyesület ügyvezető elnöke

Gláser Tamás tanulmányai befejezését követően a Kemikál Vállalatnál osztályvezetői, majd főosztályvezetői megbízással közel két évtizedig vezette az iparjogvédelmi és innovációs területet, tíz éven át a kereskedelmi vezérigazgatói posztot is betöltötte.

A nyolcvanas években kapcsolódott be az iparjogvédelmi szervezetek munkájába, többek között a Magyar Kereskedelmi Kamaránál a Védjegybizottság egyik vezetője lett, később a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület Innovációs Szakosztálynak alapítója volt.

A nagy iparvállalatok, valamint a hazai és külföldi jogtulajdonosok kezdeményezésére kezdte szervezni az 1991-ben megalakult Magyar Védjegy Egyesületet, melynek létrejöttétől 2012-ig főtitkára volt, majd ezt követően ügyvezető elnökké választották.

A több mint két évtizede általa irányított MVE célorientált rendezvényeivel jelentősen hozzájárult a védjegy és mintaoltalmi szakemberek ismereteinek gyarapításához. Különös gondot fordított arra, hogy a vállalkozókat tömörítő szervezetek és az MVE között élő kapcsolat alakuljon ki. Mindennek gyakorlati eredményét - többek között - jól példázza az SZTNH-val közös szervezésben megrendezett védjegy és mintaoltalmi ügyélfórumok népszerűsége.
Gláser Tamás önzetlen erőfeszítéseit jól mutatja aktív szerepvállalása a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület működésében, ahol nevéhez fűződik az Ipari és Kereskedelmi Szekció létrehozása. A hungarikum-programban 2013 óta vesz részt, ugyanettől az évtől a Hungarikum Védjegy- és Jogérvényesítő Bizottság tagja. Számos szakmai és állami elismerésben részesült.

DR. KLEBOVICH IMRE gyógyszerész, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem professzora, a Gyógyszerkutatási és Gyógyszerbiztonsági Centrum igazgatósági tagja
Klebovich Imre a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett gyógyszerészi oklevelet 1975-ben, majd két év múlva ugyanitt védte meg gyógyszerészdoktori értekezését is. Az Orvostovábbképző Egyetemen 1983-ban gyógyszerhatástan-farmakológus diplomát szerzett Issekutz Lívia vezetésével. A Harvard és a Koppenhágai Egyetem Biomedical Research Management diplomáját 1990-ben szerzi meg, majd az évtized végén MTA doktora címet nyer el.
Az MTA Biokémiai Intézetének kutatójaként a Straub F. Brúnó Intézetében eltöltött évek meghatározóak voltak további pályájára. Később a Richter Gedeon Gyógyszerészeti Rt-ben főmunkatársként folytatja kutató munkáját farmakokinetika-gyógyszermetabolizmus területen. 1989-ben az EGIS Gyógyszergyár Farmakokinetikai Kutató Laboratóriumának megalapítója, 15 éven át vezetője.
Habilitált egyetemi magántanár a Semmelweis Egyetemen 2001-től és a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán, 2004-től egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerészeti Intézetének igazgatója, a 2008/2009-es tanévben a Gyógyszerésztudományi Kar megbízott dékánja. Számos hazai és külföldi elismerésben részesült. 1999-2009 között a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság Farmakokinetika és Gyógyszermetabolizmus szekciójának elnöke, jelenleg is a társaság vezetőségi tagja. 2008-2010 között a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöki tisztségét töltötte be, amely Társaságnak 1975 óta tagja. Az MGYT-ben 10 éven át a Tudományos Bizottság titkára, 4 évig a Gyógyszeranalitikai Szakosztály alelnökeként tevékenykedett. Titkára majd társelnöke lett az MTA Gyógyszerésztudományi Állandó Bizottságának.
Főbb kutatási területei: a bioanalitika, farmakokinetika-biofarmácia, gyógyszer-metabolizmus, bioekvivalencia, gyógyszer-étel interakció valamint a retard gyógyszer-fejlesztés.
Több mint 250 tudományos publikáció, 10 szerkesztett könyv és 17 könyvfejezet szerzője, társszerzője, 8 egyetemi jegyzet társszerzője. Különböző nemzetközi és hazai konferenciákon elhangzott előadásainak száma közel 470. Több mint 50 nemzetközi és hazai konferencia elnöke, szervezőbizottsági vagy tudományos bizottsági tagja. Tiz PhD disszertáció témavezetője.
Mintegy húsz találmány fűződik nevéhez gyógyszerkémiai témában. Az utóbbi több mint három évtizedben 12 megadott EP szabadalma, 11 US szabadalma van és 14 Magyarországon oltalmazott szabadalom feltalálója. Jelenleg is 3, folyamatban lévő bejelentés köthető a nevéhez.

DR. KRUPPA JÓZSEF agrármérnök, tiszteletbeli egyetemi docens, címzetes főiskolai tanár, a Kruppa-Mag Kutató, vetőmagtermesztő és Kereskedelmi Kft. ügyvezetője
Kruppa József Szarvason szerzi első diplomáját 1981-ben, majd agronómusként kezd dolgozni. 1988-ban pályázat útján nyer kutatói állást a Kisvárdai Teichmann Telepen - közben a Debreceni Agrártudományi Egyetemen általános agrármérnöki diplomát szerez. 1992-től irányítja Kisvárdán a kutatást osztályvezetőként, majd tudományos igazgatóhelyettesként, közben 1995-99 között az USAID által támogatott burgonyafejlesztési program irányítója, majd 1997-99 között holland-magyar kormányközi burgonyaprogram koordinátora is.
Egyetemi doktori címét a Debreceni Agrártudományi Egyetemen, talajtan szaktudományból szerezte 1994-ben. A Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet igazgatóhelyettese, majd igazgatója, e mellett a Növénytermesztési Tanszék egyetemi adjunktusa, később tudományos főmunkatársa lett. PhD tudományos fokozatát 2001-ben a Debreceni Egyetemen, a rozs és a triticale nemesítés és tájtermesztés terén elért eredményeivel nyerte el. 2007-ben – saját elhatározásából - elhagyja az egyetemet - de a kutatásban, oktatásban továbbra is részt vállal. A Kruppa-Mag Kft-ben dolgozik tovább Kisvárdán, ahol jelenleg is ügyvezető tulajdonos és nemesítő. Kutatói-oktatói tevékenysége során betekintést nyert számos ország nemesítési tevékenységébe, kutatásaiba (Németország, Lengyelország, Franciaország, Csehország, Szlovákia, USA, Hollandia, Románia, Kanada).
10 államilag elismert fajta – melyek kötül 4 növényfajta-oltalom is - nemesítője, társnemesítője. A Kruppa-Mag mindezek mellett három védjegyoltalommal is rendelkezik. Kruppa József 19 könyv szerzője, illetve társszerzője – közülük 10 egyetemeken és főiskolákon engedélyezett tankönyv is. 3 egyetemi jegyzet és 8 kiadvány, továbbá 207 publikáció szerzője, társszerzője, ezekből 11 idegen nyelvű. Kétkötetes Növénytermesztéstan tankönyvével nívódíjat nyert.
A Tessedik Sámuel Főiskola címzetes főiskolai tanára , a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara tiszteletbeli docense, a Fleischmann Rudolf-díj és a MAG Aranytoll Díj kitüntetettje.

DR. PETHŐ ÁRPÁD magyar és európai szabadalmi ügyvivő, okl. vegyész, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezető igazgatója, a MIE ügyvezető elnöke
Pethő Árpád a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen Természettudományi Karán szerzett gyógyszervegyész szakirányú okleveles vegyészi diplomát 1984-ben. Az MTA Szegedi Biológiai Kutató Központjában 1984-85 között molekuláris biológiai tudományos továbbképzésen vett részt. 1986-ban szerzett egyetemi doktori címet a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen molekuláris biológiából. 1984- től 1994-ig molekuláris biológus kutatóként és kutatási vezetőként dolgozott a Chinoin, az ELTE Biokémiai Tanszék és a Navix Hungary alkalmazottjaként. 1994 óta dolgozik a Danubia Szabadalmi és Jogi Irodánál, 1999 óta magyar, 2003 óta európai szabadalmi ügyvivő.
Molekuláris biológiai és gyógyszerkémiai műszaki hátterű szabadalmi ügyvivőként elsősorban biotechnológiai és gyógyszeripari tárgyú szabadalmak megszerzésével és az ezekkel kapcsolatos szabadalmi perekkel foglalkozik. 2000-től 2009-ig a Danubia Biotechnológiai Csoportjának vezetője, 2009-től 2012-ig a vegyészeti és biotechnológiai szakterületért felelős, választott ügyvezető. 2012-től ügyvezető igazgató.
Számos szellemitulajdon-védelmi tárgyú publikáció szerzője, a hazai szellemitulajdon-védelmi konferenciák rendszeres előadója. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület elnökségében végzett munkájából adódóan a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos törvényelőkészítési munkák aktív résztvevője, az Európai Szabadalmi Intézetnél végzett munkája révén az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatának következetesebbé, a bejelentők munkájának könnyebbé tételében is jelentős szerepet vállal.
Kiterjedt hazai és nemzetközi szakmai tevékenységet végez, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarának elnökségi tagja, a szabadalmi ügyvivői vizsgabizottság tagja, valamint tagja az epi Biotechnológiai Bizottság, epi Tanács, MIE, AIPPI szervezeteknek is.
A Szabadalmi Ügyfélfórum-sorozat sikeres megrendezésében is jelentős szerepet vállalt. Szabadalmi ügyvivőként 354 magyar szabadalmi bejelentés, 117 magyar szabadalom, 375 hatályosított európai szabadalom és 28 európai szabadalmi bejelentés esetében látta el elismerten a képviselő szerepét.

Honoris causa Jedlik Ányos-díjat vehetett át

DR. JESZENSZKY SÁNDOR, okl. villamosmérnök, tudománytörténész, a műszaki tudományok kandidátusa, a Magyar Elektrotechnikai Múzeum ny. igazgatója

Jeszenszkí Sándor szakmai munkájának első évtizedeiben, az ’50-es évek végével kezdődően a VILATI Villamos Automatika Intézet illetve jogelődjének fejlesztő-tervező mérnöke, fejlesztési osztályvezetője, műszaki igazgatója, fejlesztési főmérnöke volt, ahol jelentős eredményeket ért el a szabályozott hajtások kutató-fejlesztő részlegének létrehozásával, munkatársaival az első hazai tirisztoros hajtások és számos egyéb áramirányítós berendezés megvalósítása fűződik a nevéhez.

Huszonöt éve tagja az Akadémia Technikatörténeti Kutatócsoportjának, az ELTE Technika Tanszék docenseként a magyar elektrotechnika történetének kutatása, kiemelkedő alkotóinak és alkotásainak széles körű bemutatása, a röntgentechnika első évtizedének laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott kutatása állt érdeklődésének és oktatói tevékenységének középpontjában.
.
1991-2008 között volt a Magyar Elektrotechnikai Múzeum főmuzeológusa, majd igazgatója volt. Jeszenszy Sándornak köszönhető az interaktív oktatás és ismeretterjesztés megszervezése a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban. Korabeli eszközök rekonstruálásával és laboratóriumi vizsgálatával bevezette a kísérleti történetkutatást az elektrotechnika-történet területén.

A Jedlik Ányos Társaság alapító tagja és Jedlik Ányos életművének egyik legjelentősebb hazai kutatója, jelentős érdemeket szervett felfedezéseinek és találmányainak hazai és nemzetközi megismertetésében.
Az Elektrotechnikai Egyesület Technikatörténeti Bizottságának elnöke.

Munkásságának elismeréséül 2000-ben elnyerte az Elektrotechnikai Egyesület Zipernowsky díját, 2013-ban Elektrotechnikai Nagydíját, 2005-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Móra Ferenc díját, 2006-ban a VDE Karl Joachim Euler érmét.