2014-03-20 12:59
A nyírségi bokortanyák „üzenete”
|

Gróf Károlyi Ferenc a meglévő tanyák bábájaként a szabad vallásgyakorlással, autonómiával, építési faanyaggal és három éves adómentességgel biztosított „inkubátor”-t a tanyavilág megszületéséhez. S ma a XXI. század – kétségtelen összetettebb viszonyai között – mit tudunk tenni, milyen áldozatot (állami) vállalunk a magyar értékek megőrzéséért, korszerűsítését, s új progresszív tanyák megszületéséért? Teszi fel a kérdést Bodonyi Csaba DLA, Széchenyi- és Ybl-díjas építész.
260 esztendeje Nyíregyháza körül sajátos települési és mezőgazdasági régió jött létre. Ma bokortanya övezetként ismerjük ezt a csaknem 60 tanyabokorból álló településszövetet. Gróf Károlyi Ferenc kezdeményezésére kezdődött a békési és felvidéki szlovák nyelvű evangélikus közösségek (tirpákok) honfoglalása. Azóta élnek ezek a földművelésre létrejött különös bokortanyák, melyek sokáig csak nyári szálláshelyként, később lakóhelyként is szolgáltak. A nyírségi bokortanya köztes településforma az alföldi tanyavilág egyedi szórt tanyaövezete, ill. a falvak között. A bokortanyák üzenete a tanulmány szerzője; Bodonyi Csaba DLA Széchenyi- és Ybl-díjas építész, MMA rendes tagja tanyasi gyerek számomra szubjektív okokból hallható. "Itt születtem, és itt cseperedtem fel. Ezért is fogalmazódott meg bennem ez a fejlesztési program, s ezért bíztam meg saját magam – a település felől közelítve – a mellékelt terv-vázlatok elkészítésére, melynek energetikai koncepciójában Kujbus Attila mérnökkel működöm együtt." * Az írás a 2014. január 31. – február 1. között Nyíregyházán megtartott „A településfejlesztés lehetőségei 2014-2020. között – városok és vidékeik” c. településfejlesztési konferencián elhangzott előadás szöveges változata. A konferenciát a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat támogatta. Az előadás tartalmáról Dr.Kovács Ferencet Nyíregyháza polgármesterét és Seszták Oszkárt a Megyei Közgyűlés Elnökét előzetesen tájékoztattam, akiktől biztató véleményt kaptam. Támogató segítséget kaptam Lezsák Sándortól is. Mindezeket ezúton is köszönöm. A tanulmány itt olvasható>>
Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|
Kommentek
macila 2014-04-14 12:26:48
Minden elismerésem a téma felvetéséhez, a tanulmányhoz. Egyéni véleményem az, hogy az új tanyák létesítése a második feladat, az első feladatok sora "tanya ügyben" a meglévő értékes tanyakultúra felmérése, megőrzése, gyengéd ápolása. Minden tanya szép, minden tanyában ott az "alvó oroszlán", a passzív ház (persze energetikai értelemben)és a passzív gazdaság lehetősége. Talán ebben még a "lenini" úton is érdemes volna tovább haladni... persze nem a kulákosításra meg a padlásseprésre gondoltam, hanem a villamosításra. A villamos hálózatba bekötésre nem a "kivét" hanem a betermelés lehetősége miatt lenne igazán szükség. Van még néhány pont, ami a tanyalakók lehetőségeit meghaladja, de nem is az ő dolguk, ateljesség és fontossági sorrend nélkül: úthálózat, gyermekoktatás, közbiztonság. Történtek ez ügyben fejlesztések, ezeket kellene teljeskörűvé kovácsolni.
|
További események »
|
H |
K |
SZ |
CS |
P |
SZo |
V |
27
|
28
|
01
|
02
|
03
|
04
|
05
|
06
|
07
|
08
|
09
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
31
|
01
|
|
|
|