Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Érdekesség Az első magyarországi szobavécé
2011-08-16 17:31

Az első magyarországi szobavécé

|

Knábel András majd egy évtizede kutatja és restaurálja a magyarországi első vízöblítéses vécét, amelyet gróf Széchenyi István 1840-ben hozott a nagycenki kastélyba. Abban az időben forradalmi alkotás volt ez a higiénikus „épületgépészeti” eszköz, vagy bútordarab. Már az is korszerűnek számított, ha az illemhely elhelyezése nem kívül, hanem az épületen belül volt elhelyezhető. Így például a 18-dik században pölöskei Széchenyi-kastély folyosójának a végén helyezték el a folyosó szélességében páros „pottyantós” illemhelyet.

A szobai WC leírása

A bútor méretei: magassága: 84 cm, szélessége: 75 cm, mélysége: 50 cm.
Ausztriai szakértők megállapították, hogy 1820–1840 között készült német nyelvterületen. Ezt igazolja a fém alkatrészeken talált pecsét, amin egy német Zinkwalzwerk manufaktúra felirata található. A restauráláskor előkerült a tetején levő furnér alól a bútort készítő mester aláírása, ami szintén a német származásra utal. Erről a pecsétről és szignóról is készült fotó. A szignót dr. Mázi Béla (MTA Könyvtár Széchenyi Kézirattára) is megvizsgálta és arra a következtetésre jutott, hogy: ” A fán található felirat: majdnem biztosra veszem, hogy az első August, a második sok minden lehet, a kezdő nagybetű a legnagyobb talány számomra: Pohl, Kohl, Mohl stb. lehet.

 


A bútor a korának megfelelő biedermeier stílusjegyeket viseli magán.
A fenyőfa alapot kívül dió, belül kőris svartni (furnér) borítja. A fémszerkezetek rézből és cink lemezből készültek. Rézből a pántok és a vízpumpa-rendszer, cinkből a víztartály és a vödör, amibe az ürülék kerül. A csésze porcelánból készült, alatta egy visszacsapó szelep található, amit egy ólomtömb tart egyensúlyban. A víz öblítését egy dupla rendszerű vízpumpa biztosítja oly módon, hogy a víztartályból a kar föl-le mozgatásával a vizet egy ólom csövön keresztül a porcelán csészébe juttatja ahonnan a visszacsapó szelepen (réztányéron) keresztül a vödörbe kerül a kakival együtt.

Amit eddig sikerült kideríteni

A kutatásaink során kiderült, hogy jelenleg az ilyen jellegű bútorok közül a legidősebb bútorként tarthatjuk számon, mivel az eddig fellelt bútorok mind kb. 1860 után készültek. A fellelt irodalmi és történelmi források elmondják, hogy Széchenyi István hozott magának a nagycenki kastélyba egy szobai WC-t, amit 1840. augusztus 20-án az István napi ünnepségen bemutatott a vendégeknek. A még élő szolgálók elmondása alapján kiderült, a bútor a két világháború között még a nagycenki kastélyban volt. Innen eddig tisztázatlan körülmények között egy soproni asztalosmesterhez került. Az asztalos még élő rokonai elmondták, hogy annak idején a kastélyból származott hozzájuk a bútor. Az asztalosmester halála után a bútort külföldre vitték.

 

 

 

Kutatásunk során láttam egy fényképet, amin egy Széchenyi-portré látható egy szobabelsővel, amin a háttérben ez a bútor látható. Jelenleg azon fáradozunk, hogy levéltárakban Széchenyi számlái között próbáljuk felkutatni, hogy hol, mikor és kitől vette, illetve kivel csináltatta a legnagyobb magyar a szobavécét.

 

Szívesen fogadunk minden ezzel kapcsolatos információt.

 

 

Knábel András

 

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Kedvcsináló Kiss József írásaihoz »
  • A Duna aktuális vízszintje a Petőfi híd budai hídfőjénél »
  • Változó vizeink »
  • Régen és most »
  • Galileo Rajzpályázat »
  • Egy építkezés hat napig tart »
  • Jedlik Ányos forgonya 180 éves »
  • A művészet a környezetvédelem szolgálatában »
  • Mérnökszínház Szombathelyen »
  • Kutatók Éjszakája 2011 »
  • Végh-féle quadricikli »
  • Az első magyarországi szobavécé »
  • 99 és 85 éves autó az Oldtimer Expón »
  • Eseménynaptár
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    31 01 02 03 04 05 06
    07 08 09 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 31 01 02
    Legfrissebb képtárak
    A leghosszabb műem

    A budapesti rakpart-vonal lett a leghosszabb magyar műemlék.
    A napokban 12 km-es hosszban műemlék lett Budapest Duna-parti rakpartjának történeti, főként a XIX. sz. második felében épült központi része. A rakpartok műemlékké nyilvánítását a Budapest Világörökségéért Alapítvány kezdeményezte. Budapest, 2011. szeptember 5., hétfő (OS)

    Kiadó: Budapest Világörökségéért Alapítvány