Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Trendek A klímaváltozással összefüggő talajvízszint ingadozásés hatása az építményekre
2013-06-07 16:57

A klímaváltozással összefüggő talajvízszint ingadozásés hatása az építményekre

|

Szeged és körzetében a talajvízszint ingadozás egy – két éven belül eléri az 1,5-2,0 m-t, mely bizonyos talajok esetén káros hatással lehet egyrészt az építés folyamatára, másrészt a megépült létesítmények repedéskárosodására. Ennek vizsgálatáról számolt be Hopka János geotechnikai vezető tervező a VI. Nemzetközi Építésügyi Konferencián Szegeden, 2013.05.31-én.

Térségünkben találhatók olyan agyagrétegek, melyek a talajvízmozgás zónájában tartósan alacsony talajvízszintnél, csapadékszegény időjárás esetén kiszáradnak, zsugorodnak, megemelkedő talajvízszintnél, csapadékos időjárás esetén duzzadnak.


A talajok zsugorodás eléri a 10-18 %-ot is, duzzadási nyomása meghaladja az 1-2 szintes épületek talajt terhelő hatását is. Ezért gyakran előfordul, hogy fél éven belül az 5-10 mm tágasságú repedések összezáródnak.


Térségünkben jelentős térfogatváltozásra hajlamos talajrétegek az alábbi településeken találhatók:
Újszeged, Hattyastelep (Klebersberg telep), Gyálarét, Deszk, Újszentiván, Kiszombor, Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád, Derekegyháza.


Hódmezővásárhelyen kb. 10 éve történ csatornaépítés után több, mint 300 lakóépület repedt meg, ennek 70-80 %-a a térfogatváltozó talaj miatt, 20-30% a nem megfelelő alapozás miatt történt. A talajvízszint süllyedését okozta, hogy megszűnt a telkeken a csapadékvíz és szennyvíz szikkasztás a csatornaépítést követően.


Újszegeden és Hattyastelepen is több ház megrepedt a talajvízszint ingadozás következtében.
A homoktalajok esetében leginkább az építkezés válik költségessé a vákuum kutas talajvízszint süllyesztés miatt Mórahalom, Zákányszék, Kelebia és Balástya csatornaépítés során. Külön elemzést igényel, hogy miközben az Alföldön süllyed a talajvízszint, Mórahalmon inkább emelkedés tapasztalható. Az elemző munkához hozzájárul, hogy a közelben több új talajvíz megfigyelő kút épült az utóbbi években.


Ásotthalom körzetében a homokos talajon jelentős talajvízszint csökkenés figyelhető meg. Ez inkább a növényzetre hat hátrányosan.


Példamutató, hogy Deszk önkormányzata új építmények építés engedélyét talajvizsgálat benyújtásához köti. Ennek köszönhető, hogy az új osztásban épült családi házak nem repednek.
A tervezés során figyelembe vesszük a talaj adottságait és ennek megfelelő alapozások készülnek. A térfogatváltozó agyagok rétegvizsgálatától és térfogatváltozási hajlamától függően mélyített síkalapozással, vagy alapok alatti talajcserével.


Rossz példa, hogy a Szegvárt Derekegyházával összekötő 2 m széles aszfaltburkolatú kerékpárúthoz nem készült talajvizsgálat, így nem is vehették figyelembe a térfogatváltozó talajt és az új két és fél km hosszúságú kerékpárúton hosszirányú repedések keletkeztek. A nem megfelelő mélységű szikkasztóárokból a csapadékvíz befolyhatott a pályaszerkezet alá, mely fagykárt okozott a fagyérzékeny altalajon.


Az ATIVIZIG rendelkezésünkre bocsájtotta néhány talajvízmegfigyelő kút és a Tisza folyó szegedi szakaszán mért vízállási adatokat, melyeket grafikonon feldolgoztunk 50 éves megfigyelési időszakot figyelembe véve, melyből az alábbi következtetések vonhatók le:

Újszegeden a középvízszint jelentős csökkenést nem mutat, de a vízszint ingadozás jelentős két éven belül a 2 m-t is eléri. A Tisza folyó minimális vízszintjét a talajvíz szintje 1-2 m-rel meghaladja, míg a legmagasabb folyóvízszint a maximális talajvízszintet 5-6 m-rel haaldja meg.
Deszk körzetében a középvízszint csökkenés eléri az 1 métert, a vízszintingadozás kb 2 m-es.
Hódmezővásárhelynél a talajvízszint csökkenés 0,8 m.


A klímaváltozás hatásának követése céljából javasolom a mérési pontok számának növelését és a mérési adatok folyamatos feldolgozását és közzétételét a szakma számára.
El kell érni, hogy minden építési engedély kiadását előzze meg talajvizsgálat, nem elegendő a környéken készült korábbi feltárások tapasztalatait figyelembe venni. Egy telken belül sem elegendő az „egy fúrás elmélet”.

A vetitettképes előadás képei itt láthatók.

 

 

Szeged, 2013. március 31.

Hopka János
geotechnikai vezető tervező

 

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • A firenzei modellről »
  • A nemnövekedés ideológiája »
  • Legyen ingyenes a 18 év alatt a diákbérlet »
  • A firenzei modell »
  • A nyelv és a számítógépes fordítás »
  • Maradnak-e a légyfogó-elvű útárkok? »
  • Mi történt itt? Porlód vagy inkább Szeged? »
  • A sebességszabályozás »
  • Hol lehetne a buszpályaudvar Szegeden? »
  • A fenntarthatóságról »
  • A migráció »
  • Sodródás, vagy energiaigényességre alapozott modal split »
  • Kerékpárral Helsinkibe? »
  • A közbeszerzésről »
  • Kutatók a Neten 2014 »
  • A magyar helyzet »
  • Fenntarthatóság, fejlődés, növekedés »
  • A vízenergia-termelés »
  • A nyírségi bokortanyák „üzenete” »
  • Lezárásra váró, évtizedes viták és tanulságaik »
  • Eseménynaptár
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    29 30 31 01 02 03 04
    05 06 07 08 09 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 01