Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Gazdaság Új elnök és elnökség vezeti a Magyar Építőanyagipari Szövetséget
2013-06-07 14:01

Új elnök és elnökség vezeti a Magyar Építőanyagipari Szövetséget

|

Új elnökséget és új elnököt választott a Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉASZ) 2013 májusában. A magyar építőanyag-ipar anyagfajtánként szerveződött szakszövetségeit az 1990-es évek közepe óta összefogó szervezet az Ytong falazóelemek gyártójának ügyvezetőjét, Vidor Győzőt bízta meg a vezetéssel. A új elnöksége feladatául az építőanyag-ipar valaha volt legsúlyosabb válsága elleni küzdelmet kapta a Szövetség tagjaitól.
A magyar építőanyag-ipar legjelentősebb vállalkozásait és érdekvédelmi szervezeteit összefogó szövetség – tisztújítása után – a hazai építőipar védelmére hívja a kormányzatot. Ha a jelenlegi állapot tartósan megmarad, a jelenlegi lakásállománynak még 400 évet kell kibírnia.

A magyar építőipar drámai helyzetét mi sem jellemzi jobban, mint az új lakásépítési engedélyek száma. Az iparág termelési indexe hiába mutat javulást, a kedvező adatok a mélyépítési és infrastruktúra-építési tevékenységből származnak, miközben a jelentős építőanyag- és élőmunka-igényű magasépítési ágazat továbbra is egyre mélyebbre csúszik.
Az első negyedévben 1.383 új lakás építésére kaptak a beruházók engedélyt, ez a szám 2007 azonos időszakában 10.416 volt, hat év alatt tehát 86,7%-kal csökkent a lakásépítési kedv! A lakásfelújítások volumene sem képes pótolni az iparágból hiányzó új építést, hiszen a lakásállomány jelentős részét kitevő családi házak tulajdonosainak semmilyen állami támogatás nem áll rendelkezésére.

Hasonlóan ijesztő a helyzet, ha a fennálló lakásállományhoz viszonyítjuk a megépülő lakások számát. 2012-ben 10.560 lakás kapott használatbavételi engedélyt, amit ha összevetünk a – kb. 4,2 milliós – magyar lakásállománnyal, könnyen kiszámolható, hogy a jelenlegi pótlási ütemben minden magyar lakás várhatóan 400 évnyi használat után fog lecserélődni.

Jó hír a 70-es években épült lakótelepi lakások tulajdonosainak: nekik és utódaiknak már csak 360 évig kell várniuk, hogy új építésű, modern lakásba költözhessenek! A 2013 első negyedévi használatbavételi adatok pedig az előző évhez képest további feleződést mutatnak.

A magasépítés hanyatlásának ezen tendenciája kiemelten sújtja az építőipari munkavállalókat, akik jellemzően külföldön próbálnak megélhetést keresni. Eközben az építőanyag-ipar magyarországi termelőegységei gyárbezárásokkal, kapacitáscsökkentéssel, elbocsátásokkal próbálják meg elkerülni a végelszámolást. A Magyar Téglás Szövetség adatai szerint a működő téglagyárak száma a 2008-as 41-ről 2012-re 17 darabra csökkent, de ezek sem termelnek már évi 11 hónapon át, jó esetben is csak 6-7 hónapon keresztül tudják kapacitásaikat kihasználni.

A jelenlegi helyzetből történő kilábaláshoz a magyar építőanyag-ipar a következő témákkal kapcsolatban sürgős kormányzati cselekedeteket vár el:

1. Lánctartozások
A lánctartozások kezelését segítő előremutató törvényi szabályozásokon túl mutasson az állam jó példát: az állami beruházások kerüljenek mindig határidőre kifizetésre!

2. Lakásépítés
A szektor megélénkülése elengedhetetlen állami segítség nélkül. Azonban a különböző módon ide átcsoportosítandó pénzeszközök (szocpol, támogatott hitelkonstrukciók, ÁFA- visszatérítés, EU-s alapokból megvalósítható energetikai teljesítményhez kötődő támogatások, stb.) gyorsan megtérülnek az állami támogatás ellentételezéseként elvárandó kötelező számla-bemutatásból keletkező adóbevétel-növekményből. A magasépítésben jelenleg nagyon magas a feketegazdaság aránya. A gyakran hangoztatott érv, ami az üresen álló lakások magas számával indokolja az újlakás-építés szükségtelenségét, hamis: a KSH népszámlálási adataiból kiderül, hogy az üres ingatlanok nem beköltözhető lakások, hanem komfort nélküli vagy üzleti hasznosítású (iroda, albérlet, szolgáltatások) helyiségek.

3. Bérlakásépítés
A modern gazdaság elképzelhetetlen a belső munkaerő-mobilitást lehetővé tevő nagyszámú, modern bérlakás nélkül. Ehhez egyrészt létre kellene hozni a bérlakás-szektor elindulásához szükséges törvényi kereteket, másrészt beemelni a lakhatási támogatást a cafeteria-jellegű bérkiegészítő juttatások közé.

4. Energetikai felújítások
Nem lehet tovább várni a magyar családiház-állomány energetikai felújításának támogatásával. A magyar lakásállomány zöme energetikailag pazarló, a második világháború óta épült családi házakból áll. Az igazi rezsicsökkenést (akár a feleződésnél is jelentősebb megtakarítást) olyan komplex programokkal lehetne elérni, amik magukba foglalják a nyílászáró-cserét, a határoló szerkezetek (fal és tető/födém) hőszigetelését és az épületgépészeti berendezések cseréjét költséghatékony szintig. A költséghatékonyság elvárása bevezeti a helyettesítő új építés fogalmát, azon épületekre, ahol már a bontás és új építés válik a leghatékonyabb megoldássá. Minden milliárd, amit egy ilyen programban a beruházók – csak részben állami támogatásból - elköltenek, 80-90 új munkahelyet teremt tartósan! Véleményünk szerint elfogadhatatlan, hogy ilyen állami programra – a jelenlegi kormányzati tervek szerint – 2015-ig kell várnunk.

5. Kormányzati felelőst az építésügynek!
Az építésügy jelenleg három minisztérium (Belügyminisztérium, Nemzeti Gazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) különböző szervei hatáskörébe tartozik. A jelenlegi krízisben nagyon fontos lenne egyetlen államtitkári kézbe adni az építésügyhöz tartozó feladatokat.


A fent vázolt megoldási lehetőségek együttes és gyors elindítására van ahhoz szükség, hogy ne szűnjenek meg további munkahelyek tízezrei az építő- és építőanyag-iparban, hogy ne zárjanak be az utolsó megmaradt építőanyag-gyárak, mert ha ez megtörténik, egy későbbi építőipari újraindulás már csak importanyagokat fog találni az építkezéseken.

2013.06.05.

Magyar Építőanyagipari Szövetség





Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Országgyűlési képviselők a TTIP-ről »
  • Miért természetes? »
  • A tényekhez igazodó úthálózat-fejlesztésért I. »
  • Kilövési engedély a vízlépcsőre? »
  • A Vidék Alap (VA) létesítéséért »
  • EU-s pályázat és nyilvánosság »
  • A vélemény nélküli MMK »
  • Új elnök és elnökség vezeti a Magyar Építőanyagipari Szövetséget »
  • A használatarányos útdíj bemutatása »
  • A csongrádi vízlépcsőről »
  • Lefojtott mezőgazdaság »
  • Tízmilliárdos állomás-rekonstrukció a MÁV Zrt.-nél »
  • Akadozik az energiahatékonysági projektek finanszírozása »
  • Belső energiapiac: erősödő régiós együttműködés Közép-Európában »
  • Útmutató a hazai ásványvagyon hasznosításához »
  • Kivitelezési szakaszban a közlekedésbiztonsági program »
  • Létrejött a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat »
  • Natura 2000, mint idegen gazdasági érdek »
  • A magyar kormányzati döntéseknek a vállalati szektorra gyakorolt hatásai »
  • Nemzeti Hajózási Stratégia »
  • Eseménynaptár
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    29 30 31 01 02 03 04
    05 06 07 08 09 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 01
    Legfrissebb képtárak

    Magyar Termék Nagydíj Átadás 2011.

    Az ünnepélyes Eredményhirdetés idén is a „Gazdaság Ünnepe” volt. A ceremónián közel ötszáz jelen levő – gazdasági szakember, nemzetközi diplomata és média képviselő – osztozott a díjazottak örömében. Ünnepi köszöntőt mondott Dr. Latorcai János Úr országgyűlési képviselő az Országgyűlés Alelnöke. 2011.-ben 37 pályázó 39 pályázata kapta meg a Magyar Termék Nagydíj® tanúsító védjegy használati jogát. Ebből négy pályázó mindkét benyújtott pályázata méltóvá vált a díjra, két díjazott pályázat viszont két – két pályázó közös alkotása. A Magyar Termék Nagydíjakat Koszorús László Úr országgyűlési képviselő az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának Alelnöke adta át.