Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Szakma A hatósági határozat felülírhatja a magyar törvényt
2013-01-23 01:30

A hatósági határozat felülírhatja a magyar törvényt

|

Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) lényegében az ország legfontosabb infrastruktúra elemeit (pl. út, híd, vasút) tartalmazó törvény, emiatt rendkívül lényeges. Megengedhetetlen pazarlást eredményez a mai helyzet, amikor gyakran a tanulmányterv helyett az engedélyezési, esetleg a kiviteli terv, sőt OTrT szinten folyik a vita a nyomvonalról! Mindent a maga idejében kell elvégezni, vallja dr. Rigó Mihály okl. erdőmérnök, okl. építőmérnök amikor az OTrT felülvizsgálati anyagát terhelő anomáliákról írta le véleményét.

Az OTrT-be tanulmányterv nélkül bekerült „vonal” elvérezhet a későbbi tervezés során. Például egy zöld hatósági határozat ellehetetleníthet egy Országgyűlés által alkotott törvényt. Vagyis egy hatósági határozat felülírhat egy magyar törvényt!


Az OTrT-be kerülő infrastruktúra elemek több szűrőn mennek át, melyek közül az egyik a vizsgált útnak, hídnak, elemnek a Natura 2000 területekhez való viszonyát vizsgálja. Ezen a viszonyon múlik ma ugyanis az, hogy a frissített OTrT-ben mely elemek maradhatnak meg a korábbi OTrT-ből, mely elemek esnek ki, és melyek kerülnek be újként.
Az OTrT készítői úgy vélik, hogy az út nyomvonala az általuk sokszor elég lazán elképzelt sávban van. Elég nagy baj az ráadásul, hogy a sávot vonalként ábrázolják. A környezetvédelmi hatóság pedig nem vesz tudomást a sáv létéről, a készítői meggondolásokról, ők keményen vonalként kezelik a látott vonalat és a tervezőt is arra kényszerítik, hogy a sáv vonal legyen. A rengeteg lehetséges változatból így egyetlen lesz!

Geometriailag az egyik elem a vonal, egydimenziós, a másik a sáv, a folt, a terület, a felület pedig kétdimenziós. A káosz azzal kezdődik, hogy a kétdimenziós elemet egydimenziósként ábrázoljuk az OTrT-s térképeken.

A zöld hatóságnak vannak Natura 2000 területei, foltjai, ezért nyilván azt vizsgálják, hogy az ő felületeiket eltaláljuk-e bármilyen formában az úttal. A zöldek a vonalat vonalként kezelik. A felfogáskülönbségre nem hívják fel a figyelmüket, vagy kibúvási szándékot gyanítanak a jelzés alapján. Ha az OTrT valamilyen módon sávokat jelölne, egyértelmű lenne a helyzet. Ez után csak azt kellene leírni, hogy ebben a sávban bárhol lehet az út nyomvonala.


Sajnos nem tudok arról, hogy valami rögzítené a sáv szélességét. A Natura 2000 területek a térképen foltok, felületek. Ha felületek lennének (azon felületek, melyekben az úttervező bárhová behúzhatja majd a végleges nyomvonalat) az útvonalak is, akkor egyszerű lenne a dolog, mert csak a kétféle sáv helyzetét kellene vizsgálni. Ez egyértelműen elvégezhető művelet. Ez a néhány mondat elvinek tűnik, de átgondolatlansága a mai káosz alapja.

Az OTrT-ben vannak olyan vonalak, amelyek már tényleg vonalak, mert különféle szintű úttervekkel ki lettek dolgozva, itteni szóhasználattal: a sávból vonallá lettek. Vannak viszont tényleg sávok. A kétfajta „vonalat” nem lehet azonos módon felfogni, kezelni, figyelembe venni! Sőt vannak olyan útszakaszok is, amelyek akár többféle sávot is képezhetnek. Hiszen el lehet kerülni egy várost északról is, délről is. Ez két sáv! Az OTrT-ben az előbbi helyzetek mindig egyetlen vonalként jelennek meg. Az OTrT készítő behúz egy vonalat, melyről kijelenti, hogy ez egy sáv, de nem tudja megmondani a sáv szélességét. Az OTrT tervező sávja definiálatlan. Ezzel elkezdeni a naturás érintettséget, megoldhatatlan feladat! Visszatérve az elkerülő utas példára képtelenség eldönteni, hogy melyik mit csinál egy fix helyen lévő naturás területtel. Ha az út északon megy, a naturás terület délen van, nincs gond. Ha mindkettő északon van, már lehet baj, de nem tudjuk megmondani, hogy a sáv hol van. Vagy érinti, vagy nem érinti. Elvinek tűnik, de nagyon is gyakorlati felvetés, melyet több sorában visszaigazol a táblázat. A sáv magában hordozza a nyomvonal módosítás lehetőségét. Ha pontosak akarnánk lenni, akkor elsőként a sáv szélességét kellene meghatározni. Sajnos erről eddig szó nincs.


Azt állítja ezzel a szerző, hogy az OTrT szintjén a „vonalak” nem értelmezhetőek a naturás területekhez fűződő viszonyban, mert az erre alkalmatlan! Ebből következik, hogy a VÁTI naturás anyaga, mint módszertan elfogadhatatlan.
A normális megoldás lenne az is, ha az OTrT-ben nem sávok, hanem tényleg vonalak lennének! Ennek feltétele, hogy az OTrT-be kerülés ELŐTT készüljön az elképzelt útról tanulmányterv. Ez esetben pedig semmi szükség a VÁTI naturás módszertanára.

Ilyen és ehhez hasonló mérnöki ellentmondásokat tár fel a szerző a „Kényszerpályán; nem akkor és nem ott” című tanulmányában, amely itt olvasható.



Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Francia többsávos, koncentrikus körforgalmak »
  • Különböző úttípusok egymást követő sorozata egyazon úton »
  • Sávszámok és sebességek a holland A2 autópályán »
  • Újrapozicionálás vagy a káosz elmélyítése? »
  • Tisza és árvizei »
  • A tervezési sebességről a szolgáltatási színvonalra helyezzük át a súlypontot »
  • Az elkerülő utakért, a környezeti kapacitásért »
  • Az autómentes Tisza-partért »
  • Egy párbeszéd kezdete? »
  • Nem kellett volna inkább disztingválni? »
  • A vízgazdálkodás XXI. századi stratégiája »
  • Vélemény a Gyorsút nevű ÚME tervezetről »
  • Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? »
  • A Szeged–Makó tram-train »
  • A szegedi Déli-hídról »
  • Az építő és a romboló Tisza »
  • Szegedi árapasztó csatorna és az első hivatalos, elutasító vélemény »
  • Dán úttípusok »
  • A tényekhez igazodó úthálózat-fejlesztésért IV. »
  • A tényekhez igazodó úthálózat-fejlesztésért III. »
  • Eseménynaptár
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    29 30 31 01 02 03 04
    05 06 07 08 09 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 01
    Legfrissebb képtárak

    Célkeresztben a vízgazdálkdás

    A Vidékfejlesztési Minisztérium, a Magyar Hidrológiai Társaság, az Agrárkamara, és a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata hívta a szakembereket a vízgazdálkodás változásait és korszerűsítési folyamatait tárgyaló konferenciára.