Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Mérnöktársadalom Építészet- és építésügy - a kutatási eredmények
2012-04-29 06:29

Építészet- és építésügy - a kutatási eredmények

|

Két hónapig, 2011. október 11 - december 12. között egyedülálló, nagyszabású kérdőíves kutatást végeztünk aktív építész tervezők, főépítészek, mérnökök, urbanisták körében, amelyben az építészet- és építésügyet érintő tapasztalataikra, véleményükre voltunk kíváncsiak. A kérdőívet összesen 252-en töltötték ki, a válaszadók száma reprezentatív mintának tekinthető, a válaszokban a szakma véleménye tükröződik.

 

A kutatási eredmények vezetői összefoglalója


A kutatást adott témákra felfűzött feleletválasztós kérdésekre, valamint minden témához hozzáfűzhető, szabadsoros véleményekre alapoztuk. A kérdőívet kitöltők jelentős része [28-60%] élt a szabadsoros hozzászólások lehetőségével és részletesen is kifejtette álláspontját egy-egy kérdéskörrel kapcsolatban. A kérdések végén lehetőséget adtunk arra, hogy a kutatásban résztvevők leírják, szerintük mi az, ami a kérdőívből kimaradt, de olyan téma, ami fontos, és amivel foglalkoznunk kellett volna. Ezzel képet kaptunk arról is, hogy melyek ma a legtöbb építészt érintő ún. forró témák.

Bár ez a felmérés az építészek körében, a munkájukkal kapcsolatos tapasztalatokat kívánta feltárni, a kutatásból egyértelműen kiderül az is, hogy az építészettel és építéssel kapcsolatos tevékenységeknek milyen jelentős hatása van a gazdasági-társadalmi környezet egészére.


Építés-építésügy kérdőív

A kutatásban résztvevők hozzászólásaiból kitűnik, hogy az építéssel összefüggő, túlbonyolított törvények és az ezekből mára kialakult szabályozási káosz konkrét és valószínűleg igen nagymértékű gazdasági károkat okoz. Túl azon, hogy gazdasági recesszió van, az építésre vonatkozó törvények, rendeletek és szabályok összessége olyan zavaros és folytonosan változó, kiismerhetetlen jogszabályi környezetet teremtettek, amelyek miatt az építkezések többe kerülnek, tovább tartanak, és minőségüket tekintve pedig egyre rosszabbak.

Minden, amit az elmúlt években építettünk - lakások, felújítások, közterek, középületek, stb. - azért is drágábbak, silányabbak és megvalósításuk azért is húzódik, mert rosszak a törvények, jogszabályok, előírások.

A tényleges gyakorlattal rendelkező építészek és mérnökök az elmúlt évtizedekben sajnos kiszorultak a szabályozási folyamatból. Jellemző, hogy korábban ehhez hasonló, nagyszabású kutatás soha nem készült az országban, aminek célja az lett volna, hogy feltárja a gyakorlati életben aktív tervezők tapasztalatait. Soha nem kérdezte meg őket senki, hogy milyen problémákkal szembesülnek és mit gondolnak, azokat hogyan lehetne orvosolni. Építési vállalkozások dőltek be rossz előírások, késedelmes engedélyek, elhúzódó peres ügyek miatt. Építészek és mérnökök szerint például milliókat lehetne spórolni egy-egy társasházi lakás építési költségén, ha nem lennének fölösleges, értelmetlen, életidegen jogszabályok és előírások. S ez csak a jéghegy csúcsa.

 

 

 

ábra 1. A szabadsoros vélemények száma témakörönként. A kutatásban 252-en vettek részt.



A jelenlegi kutatás lényeges eredményének tekintjük, hogy igen nagy számú - összesen 1012 – vélemény gyűlt össze. Ezek elemzése és értékelése igen részletes képet ad az életünk megannyi kisebb-nagyobb részére kiterjedő építésügy jelenlegi helyzetéről. A települések alakításától kezdve a lakásépítésen, közparkok, középületek, ~terek, utak, hidak megvalósításán át egészen egy kisebb lakás-átalakításig nagyon sok múlik azon, hogy megbízott tervezőink a semmiből mit tudnak kitalálni a mi igényeinkre szabva.

Elvileg a szakértők - építészek, mérnökök, tervezők - minden fejlesztés, beruházás legelső fázisától a megvalósulásig ismerik a folyamatokat, komoly rálátásuk van a terület tényleges működésére, amelyről ebben a kutatásban részletesen beszámolnak. Az ő felelős döntéseik meghatározók lennének az iparág fellendítésében, ha munkájukat, s ezen keresztül az egész iparágat, közvetve pedig minden felhasználót, tulajdonképpen valamennyiünket nem sújtanának a jogszabályi környezet káoszából fakadó, a nagyközönség elől eltakart, többnyire nem látható, de nyilvánvaló károk. Ez pontosan kiolvasható az 1012 szakértői véleményből.

Mindemellett az is kiderül, hogy az évtizedek szorgos munkájával, különféle minisztériumokban széttagolt jogszabályalkotással megbízott osztályok és főosztályok által összehozott jogi káosz a gyakorló szakemberek figyelmét is megosztja. Pillanatnyilag olyan sok, sürgősen kezelendő problémát neveznek meg, hogy a legtöbbjük a szabályozási környezet teljes újragondolását, vagyis nulláról induló újraépítését tartja egyedül kivezető útnak, nem pedig a meglévő jogszabályok jelenlegi – toldozó-foltozó, értelmes összefüggéseket, elveket és célokat nélkülöző – jelenlegi gyakorlatát.

Az építőipar a GDP igen magas (10-12) százalékát adja egy működő gazdaságban. A kutatás eredményeként leszögezhetjük, hogy most az a legsürgősebb feladat, hogy teljesen új stratégiával és módszerekkel, új, gyakorlati szakemberek irányításával rendet kell tenni a jogszabályi környezetben, hogy legalább saját törvényeink ne akadályozzák a magyarországi építőipar talpra állását.

Ezt a feladatot haladéktalanul el kell végezni és végeztetni, és ezzel gyakorló építészeket, urbanistákat, településmérnököket, szakági mérnököket, stb. kell megbízni, megfelelő jogi háttér biztosításával, a szakmagyakorlók széles skálájának bevonásával. Az nem megoldás, ha a szakmai szervezetek saját tagságuk megkérdezése nélkül, gyakorlatilag ugyanazzal a módszerrel állnak neki a munkának, ahogyan ezt eddig a minisztériumok tették.

Nagyon sokféle praxis és - ahogyan az alábbi kutatásból is kiderül - nagyon sokféle, értékes tapasztalat létezik az országban, amelyeket értelmezni és értékelni kell egy új szabályozás megalkotása során. Mivel a fennálló káosz az államapparátus évtizedes jogszabályalkotói gyakorlatának következménye, a munkát állami költségen (és nem társadalmi munkában!) kellene elvégeztetni a tervezők szakmai szervezeteinek (MÉK, MÉSZ, MMK, stb.) irányításával, és az építés megkerülhetetlen szereplőinek bevonásával1.

Budapest, 2012. február - március

Pásztor Erika Katalina DLA
epiteszforum.hu


A további eredmények az Építészfórumon itt olvashatók.


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Ergo+LeoVISION: Interaktív 3D virtuális valóság alapú látás, koordináció- és munkahatékonyság-fejles »
  • Szent Borbála szoboravató Zalaegerszegen »
  • Dulovics Dezső halálára »
  • Vitaindító a Mérnöki Kamara stratégiájáról »
  • A demokrácia »
  • A Mérnöki Kamara »
  • Széll Jenő gyászhíre »
  • Meghalt Dohnalik József »
  • Elhunyt Szilvássy Zoltán »
  • Elhunyt dr. Seregi György »
  • Elhunyt Hankó Zoltán dr. »
  • Elhunyt Szántó Miklós »
  • Elhunyt Bálint Gábor »
  • Elhunyt Kardos Imre »
  • Eleink igyekezete és a mai prekar mérnökök »
  • Elhunyt Öllős Géza 1928-2014 »
  • Tarlós »
  • Meghalt Dr. Poda Jenő »
  • Megújult a Magyar Építész Kamara elnöksége »
  • Betelt a pohár III. »
  • Eseménynaptár
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    29 30 31 01 02 03 04
    05 06 07 08 09 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 01
    Legfrissebb képtárak

    Főépítészi Konferencia 2011

    XVI. Országos Főépítészi Konferencia - "Vendégváró vízpartjaink" címmel került megrendezésre Balatonfüreden, 2011. augusztus 24-26-án az Anna Grand Szállóban A harmadik nap: 2011. augusztus 26-án a plenáris ülésen volt jelen a Mérnökkapu.hu, hogy tájékoztassa az érdeklődőket az építész szakma aktualitásairól. A plenáris ülés levezető elnöke Keresztes Sándor állami főépítész volt. Előadók: Bodonyi Csaba DLA – „…az építészeti szakma helyzete.alulnézetből…” Dr. Szaló Péter területrendezési- és építésügyi helyettes államtitkár – „…az építésügy jelene és jövője…” Az előadásokat hozzászólások, párbeszéd követte.