Jedlik Ányos-díj – 2012

A honoris causa Jedlik Ányos-díj adományozására két évente kerül sor azon kiemelkedő személyiségek számára, akik közéleti tevékenységükkel, életművükkel nagyban hozzájárultak a hazai szellemi tulajdonvédelmi kultúra és tudatosság fejlődéséhez.

A díjak átadására évente, március 15-ei nemzeti ünnepünk alkalmával kerül sor. A 2012. évi díjátadás alkalmával köszöntőt mond Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke és Roska Tamás akadémikus, a PPKE Informácó Technológia Karának egyetemi tanára.
A díjak átadására 2012. március 13-án 11 órakor került sor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában.

DR. HÁMORI JÓZSEF Széchenyi-díjas agykutató, akadémikus, az MTA korábbi alelnöke, a Magyar UNESCO Bizottság elnöke

ŽELJKO TOPIĆ MBA, a Horvát Köztársaság Szellemi Tulajdoni Hivatala főigazgatója

CSISZÁR ISTVÁN okleveles villamosmérnök, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nyugalmazott gazdaságfejlesztési vezetője.

Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte, ahol 1978-ban villamosmérnöki, 1983-ban gazdaságmérnöki oklevelet szerzett. Az elektronikai alkatrészeket gyártó Remix Rádiótechnikai Vállalat Szombathelyi Gyáregységénél dolgozott termelésirányítóként, majd a gyártott termékek villamos minősítését vezette.
A Szakszervezetek Vas Megyei Tanácsánál elemző közgazdászként a vállalatok műszaki fejlesztési tevékenységét segítette a ’80-as években. Az Országos Találmányi Hivatallal együttműködve évekig szervezett találmányi kiállításokat, iparjogvédelmi tájékoztatást és képzést. Mindmáig a megye iparjogvédelmi, szellemitulajdon-védelmi tevékenységének fő előmozdítója. Alapítója a MIE Vas Megyei Szervezetének, amelynek titkári teendőit 1985-től több mint egy évtizeden keresztül látta el.
A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési vezetőjeként, 1995-től az innovációs, a szellemitulajdon-védelmi és a minőségügyi tárgykörök, feladatok gazdája. A Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Díj pályázat szervezője.
Ma is aktívan együttműködik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával: meghatározó a közreműködése a 2005-ben kezdett VIVACE programban és a zalaegerszegi szellemitulajdon-védelmi információs pont 2010. évi megszervezésében. Számos szakmai kiadvány szerzője és szerkesztője.

DR. DÖRNYEI JÓZSEF okleveles gépészmérnök, a kémiai tudomány kandidátusa, a Dr. Fitokup Kft.ügyvezető-tulajdonosa.

Mérnöki diplomáját a Moszkvai Állami Élelmiszeripari Egyetemen szerezte 1971-ben, élelmiszer és vegyi folyamatok komplex gépesítése és automatizálása szakterületen. Később ugyanott MTA levelező aspirantúra keretében élelmiszeripari műveletek, gépek és berendezések, élelmiszerkémia, élettan, kolloidkémia, biokémia és biofizika területeken folytatva tanulmányokat 1988-ban kandidátusi fokozatot szerzett.
Élelmiszeripari kutató, fejlesztő, innovációs munkakörben 1971-1981 között a tejiparban (Szabolcstej) tevékenykedett, ahol gyártásfejlesztés, tejpor- túró- és túródesszert üzemek létesítése és gyártmányaik fejlesztése volt a feladata. 1982-1992 között a Compack Rt-nél volt technológiai osztályvezető, később fejlesztési igazgató, ahol kávé, tea, só, fűszer és gyógynövény termékek fejlesztésével foglalkozott.
A Dr. Fitokup Kft-nél két évtizedes vállalkozói, illetve kutatási, fejlesztési és gyártási tapasztalatra is szert tett. Különféle gyógytermékek, étrend-kiegészítők, természetes vitaminkoncentrátumok Ź– ezeken belül kiemelten homoktövis termékek – feltalálója és gyártója (tabletták, kapszulák, azonnal oldódó granulátumok, sűrítmények, prebiotikumok, probiotikumok, növényi kivonatok, élőcsíra és más készítmények).
Dörnyei József 12 megadott szabadalomban szerepel feltalálóként. Címzetes egyetemi docens; tudományos publikációinak és konferencia előadásainak száma meghaladja a 120-at.

HORVÁTH JÓZSEF távközlési technikus, a Műszer Automatika Kft. igazgató-tulajdonosa.

Mai cégének jogelődjét 1982-ben alapította Műszer Automatika Kisszövetkezet néven, az egyik első hazai magánvállalkozásként. Mára a Műszer Automatika Kft. éves árbevételének több mint 90-százalékát saját fejlesztésű és gyártású termékeinek értékesítéséből éri el. A vállalkozás fejlesztései teljes egészében a magyarországi és az európai ipari elektronikai, biztonságtechnikai piacon értékesülő, alkalmazott K+F tevékenységek.
A Műszer Automatika elismert fejlesztő, gyártó és szolgáltató vállalkozás Kelet-Közép-Európában a vasúti biztosító- és ipari biztonságtechnikai berendezések piacán. Másik fő termékprofilja a gázérzékelő rendszerek fejlesztése, gyártása és karbantartása. Saját fejlesztésű termékeinek előállításához hazai gyártóbázist is létrehozott. A közel harminc éves tudatos és folyamatos K+F tevékenység eredményeként a dinamikusanan fejlődő vállalkozás komoly szakmai sikereket mondhat magáénak. Fő piacaik között a gázérzékelő műszerek tekintetében főként Románia, Ukrajna és Oroszország szerepel, vasúti eszközeiket pedig Magyarország mellett Spanyolországban, Olaszországban, valamint Irakban alkalmazzák. A 160 főt foglalkoztató vállalkozás éves árbevétele 4-5 milliárd forint.
A Műszer Automatika Kft. fő erőssége a műszaki fejlesztés és a jó minőségű gyártás kapcsolata. A cégtulajdonos Horváth József, akinek személyes alkotó tevékenységét az iparjogvédelem területén 25 megszerzett oltalom (szabadalom, használatiminta-oltalom, védjegy) fémjelzi. A vállalkozás a 2010-es Innovációs Nagydíj pályázaton a a nemzetgazdasági miniszter díját nyerte el.

DR. KERESZTY MARCELL okleveles villamosmérnök, jogász, közgazdász, szabadalmi ügyvivő, a Gödölle, Kékes, Mészáros & Szabó Szabadalmi és Védjegy Iroda tagja, vezető-helyettese.

Villamosmérnöki tanulmányait Budapesten és Bécsben folytatta, majd 1992-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1997-ben védte meg közgazdász másoddiplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Szabadalmi ügyvivői pályafutását 1996-ban kezdte meg a Gödölle, Kékes, Mészáros & Szabó Szabadalmi és Védjegy Irodában, amelynek 2002-től tagja. 1998-ban szerzett felsőfokú iparjogvédelmi szakképesítést; a szabadalmi ügyvivői vizsgát 1999-ben tette le. 2005-ben pedig summa cum laude minősítéssel jogi doktorrá avatták az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.
Dr. Kereszty Marcell műszaki és jogi tudása, korrekt és alapos munkája az ügyfelek és a hatósági partnerek körében is széleskörű elismerést szerzett számára. Kimagasló a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztatásának területén szerzett tapasztalata, valamint a szabadalmi jogérvényesítés hazai és nemzetközi gyakorlatában való jártassága.
Elnökségi tagja a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarának, az Iparjogvédelmi Szakértői Testületnek és a LES Magyar Tagozatának. Vezetőségi tagja a Magyar Védjegy Egyesületnek és az AIPPI Magyar Csoportjának. Tagja a Szerzői Jogi Szakértő Testületnek, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek, valamint a Német Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületnek is. A hazai és nemzetközi szakmai konferenciaélet és képzés elismert, sikeres szereplője.

DR. MOLNÁR BÉLA belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos, kandidátus, a Semmelweis Egyetem Sejtanalitikai Laboratóriumának vezetője, a 3DHistech Kft.alapítója, ügyvezető igazgatója.

A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1965-ben fogadták doktorrá, majd a II. sz. Belgyógyászati Klinika munkatársa lett. Külföldi és hazai posztdoktori ösztöndíjak, kandidátusi fokozatszerzés, Eötvös- és Széchenyi-ösztöndíjak fémjelzik tevékenységét.
Kiemelkedő sikereket ért el a digitális hisztológia elméletének kidolgozásában, eszközeinek kifejlesztésében, az eljárás hazai és nemzetközi elterjesztésében. A virtuális mikroszkópos alkalmazások fejlesztésére 1997-ben megalapította az azóta világszerte elismert, 3DHistech spin-off céget. Tizenhárom hazai szabadalmi bejelentésben társfeltaláló.
Fejlesztéseiben a hagyományos mikroszkópia és a digitális képfeldolgozás összeházasítása virtuális 3D mikroszkópot eredményezett, amely lehetőséget kínál az orvosoknak, sőt a távolról tanácsot adó szakértőknek is arra, hogy a beszkennelt szövetminta alapján gyors diagnózist állítsanak fel. Segítségével meghatározható az onkológiai terápia, lehetővé vált a távkonzultáció. Egyaránt alkalmazzák az oktatásban, a gyógyszerfejlesztésekben és biotechnológiai kutatásokban. A rendszert nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is szabadalmaztatták. Jelenleg több mint 400 magyar fejlesztésű digitális patológiai rendszer működik a világ 40 országában, így például a Harvard Egyetemen, Stockholmban, Amszterdamban és Budapesten, alma materében is.
Számos elismerése mellett 2004-ben elnyerte a Magyar Innovációs Nagydíjat, 2011-ben pedig vállalkozását az Európai Feltalálói Díj kis- és középvállalkozások kategóriájában a legjobb három közé választották. A díj történetében ez volt az első alkalom, amikor magyar kutatót, illetve vállalkozást jelöltek e rangos díjra.