Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Trendek A szeméttel ellepett ország
2012-02-17 15:49

A szeméttel ellepett ország

|

Az értékválasztás, a környezeti kultúra, a rend fenntartása nem olyan fontos, illetve kevesebbeknek fontos Magyarországon ahhoz, hogy az társadalmi elvárás lehessen. Bármilyen nagy is a csábítás, a cím szerint témának csak a fizikai részével kíván foglalkozni dr. Rigó Mihály okl. erdőmérnök, okl. építőmérnök.
Az időszerűséget az adja meg, hogy a magyar Országgyűlés most fogalakozik a hulladékgazdálkodási törvény módosításával.

Téli havazás idején könnyű hasonlatot, hasonlót találni: ahogyan elborít mindent a havazás, ugyanúgy borít el bennünket a szemét.

Aki kilép a magyar határon Ausztria felé, úgy érzi, mintha egy meseszerű világba érkezne, mintha belépne egy mesekönyvbe. Ugyanez az ember érzése egy osztrák vagy német kisvárosban sétálva. Tisztaság, ápoltság, gondosság, odafigyelés látható a tájon, az emberi környezeten.
Ha ugyanez a polgár visszafelé jön, legalább hányingere támad. Szemét mindenütt, a gazdátlanság, az elhanyagoltság, a mocsok birodalma lettünk.

Szemét az utak mellett végig, szemét az autós megállókban, az erdőkben, a városok körül, a falvak mellett, a hullámtereken, a töltések vonala mellett, a földutak térségében, a bontott házak elhagyott telkein, belterületen az utcákon, a járdákon. A települések körüli szemétgyűrű nem vicc, amit pl. a sárkányrepülősök jeleznek is, de semmi sem történik
Visszasüllyedtünk a középkorba, pontosabban a középkori mocsokba!

A legelső, ami az eszébe jut az embernek: miért?

Nincs igényünk, környezeti tudatunk, ahogy ma mellébeszélősen ezt mondják? Van, akinek van, és van, akinek nincs. Így lehet ez Ausztriában és Németországban is. Legfeljebb az igényesek, és az igénytelenek aránya lehet más. Az ottani igénytelenek miatt azonban az előbbi országokban is a miénkhez hasonló viszonyoknak kellene lenni, mint nálunk, de még sincs. Éppen ez az érdekes.
Nevelni kell az embereket? Igen. Biztos van, ahol nevelik, de biztos van, ahol nem. Továbbá: a neveltek egy részére hat a nevelés, egy más részére nem. A neveléssel tehát csak nagyon lassan lehet eredményt elérni, de feladni semmiképp sem kellene.

Divatos fogalom a szemétszüret. Állítom életében nem járt szüreten, aki ezt kitalálta. A trehány, környezetükre igénytelen emberek mocskát a dologban ártatlan gyerekekkel szedetik össze. Beállítva ezt egy zsúrnak, bulinak, szinte alig várva, hogy ugyan szemeteljen már valaki, mert akkor újra megrendezhető ez a tökéletlenség. Persze a nevelő hatás! Valóban: látja gyerek ebben is, hogy vannak, akik bármit megtehetnek ráadásul büntetlenül a tehetetlen közösség kárára. Ez tényleg nagy nevelési „eredmény”!

Akkor milyen további okok lehetnek még?
A következő nyilván a szabályozás, a törvényeink.
Van erre? Hogyne, kötetnyi a hulladékgazdálkodási törvény.
Részletes? Nagyon!
Szigorú? Nagyon!

Akkor mégis hogyan állhat elő a mai helyzet?

Mi lenne, ha a KRESZ előírná az országúti legnagyobb sebességeket és a túllépők büntetése akasztás lenne, de a törvény betartását a rendőrség nem ellenőrizné?
Ugyanaz lenne az utakon, mint ami ma van a szeméttel elborított országban!

De mivel a rendőrség ellenőrzi a betartást és büntet is, nincs szükség a halálbüntetés leírására, elég a pénzbüntetés is, ha visszatartó erejű a pénzbírság nagysága. Itt nem kell lottónyereményből kifizethető nagyságúra gondolni. Ha elég az 5 Ft-os bírság, akkor nem kell 100 Ft-ot kivetni. Meg kell találni, be kell mérni a hatékony bírság nagyságát.

A KRESZ-nél maradva ugyanez lenne a helyzet, mondjuk az ittas vezetéssel is. Ugyanúgy isznak, innának a svéd sofőrök, mint a magyarok Igen. Akkor miért nem részegen vezetnek? Mert lépten-nyomon szondázzák őket, és ismét ott van a szankcionálás, pénzbírság, majd jogosítvány elvétele.

Mi lenne az iskolákban, mekkora lenne az oktatás hatékonysága, ha nem lenne számonkérés? Bizony ki kell kérdezni a verset, mert különben nem tanulnánk meg!

Mi lenne a fináncok nélkül?

Számtalan eredményes további példa lenne még. Ezekhez hasonlóan kellene eljárni, tehát a szemét ügyében is. Az előbbi példák igazolják azt, hogy ez a feladat megoldható, csak akarni kellene. Nem kellene tehát kitalálni sokadszorra a meleg vizet!

A hulladékgazdálkodási törvény szépen leírja a szemét útját a keletkezés helyétől az elszállításon, az összegyűjtésen át, a lerakó vagy a feldolgozó helyig. Ez szép, de a szemét „véletlenül” eltéved, letér a törvény szerinti útról. Megteheti? Igen, ezért meg is teszi. Nincs tehát csodálkozásnak helye.

A szemét nem jut a törvény által meghatározott céljába a lerakó vagy feldolgozó helyre. Ezért jobbára a cikkem elején felsorolt helyeken – főleg közterületeken - köt ki, csúfítva országunkat.

Mit lépünk erre?

 

1. Néha közpénzen összeszedjük az illegálisan lerakott szemét egy részét.
2. Néha megbüntetjük a szerencsétlen ingatlantulajdonost, aki az égvilágon semmit sem tehet semmiről.

Kinek jó ez? Megfelel ez a „fizessen a szennyező” milliószor hangoztatott elvének?
A köznek biztosan nem, mert olyanra költi amúgy is kevés pénzét, melynek ezer egyéb és jobb helye lenne, miközben az okozó szó szerint röhög rajtunk.

Az ingatlantulajdonos áldozattá tétele pedig hasonló ahhoz, mintha a móri tömeggyilkosságért azért engem tennének felelőssé, mert a valódi tettest képtelenek megtalálni! Ez a magyar jog pillanatnyilag. Nem nevetséges?

Be lehet-e keríteni ma Magyarországon az összes állami utat, az összes szántót, legelőt, erdőt, árteret? Lehet ezeket éjjel és nappal őriztetni? Nem. Ha egy magánterület tulajdonosa fülön csípi az illegális lerakót, aki éppen, véletlenül „elveszíti” a döglött birkát, a 2-3 zsák söröskupakot, a teherautónyi sittet, mit tehet? Odamegy és elkéri a személyi igazolványát? Add már ide, ha ilyen jól összeismerkedtünk, mert szeretnélek feljelenteni? Mire ő azonnal és készségesen közre fog működni. Komolytalan.

Miféle őreink is vannak?

 

Rendőr, csendőr, polgárőr, vadőr, mezőőr, polgárőr, parkőr, természetvédelmi őr, terület-felügyelő, gárdista és még ki tudja mifélék. A környezetvédelmi hatóságnak pedig sem embere, sem ereje, sem pénze nincs erre. Lehet, hogy feladata lenne, de mindent megteszünk azét, hogy ezt el ne tudja végezni. Bekerítettük magunkat. A helyi őrök jelentőségét kár lenne lebecsülni, hiszen ők ott élnek. Tudják, hogy mikor és hol döglöttek meg disznók, hol bontanak épületet, hol történik lomtalanítás, melyik boltos spórol a szemétszállításon. Ezeket sem lehet Pestről intézni, tehát megint és sokadszor az a bizonyos francos szubszidiaritás!

Soha, senki sem lát semmit?

Nem lenne, nem lehetne kötelességük látni és azonnal intézkedni? Nem lenne, nem lehetne?

Évekkel ezelőtt az egyik TV mutatott egy osztrák kisvárost, ahol egy csinos, ápolt ifjú hölgy „kukázott”. Egy valamilyen őr ugyanis rajtakapta azon, hogy a műanyag palackot úgy dobta be a kukába, hogy előtte nem csavarta le annak fém kupakját. Biztos akkor volt ezért a bírság, hogy megérte inkább helyette kukázni.


Mi ebből a tanulság?

 

A tiszta Ausztriában is betartatják a törvényt, biztos ezért tiszta Ausztria! Ausztriában van felelőse ennek, egy valamilyen őr. Nálunk pedig nincs. Mi nem előzzük ezzel meg a szemetelést, hanem utólag válaszunk valamilyen drága megoldást, amit pedig nem végzünk el, mert nincs pénzünk. Csodák meg itt sincsenek!

A kulcsfogalom, a legfontosabb láncszem tehát a törvény betartásának megkövetelése, kikényszerítése, angolul az enforcement.

Azt megteszik Németországban, Franciaországban, Angliában, Svédországban, Ausztriában, mégsem sápítozik egyetlen „jogvédő” szervezet sem, hiányolva a „demokráciát”. Ezeknél nincs demokrácia, csak nálunk?

Mit lenne célszerű tenni?


Meg kellene kérdezni ezeknek az országoknak a gyakorlatát! Addig nem folytatni a törvénymódosítást, amíg ki nem választjuk a legjobb megoldást! Ha pedig sikerült megtalálni, akkor ezt feltétlenül be kell az új magyar törvénybe építeni.

Tényleg az a legnagyobb mai magyar gond, hogy a szemétlerakóba vagy feldolgozóba megy?

A jelenlegi és sajnos úgy tűnik az új hulladékgazdálkodási törvény sem lesz megfelelő, mivel az ország egyetlen szemétteleppé vált és az is fog maradni.
Nem nagyobb-e az a gond, hogy a szemét a legális vagy az illegális helyre megy-e?

Ma a nép ellenérdekelt. Pénzbe kerül, ha lerakóba teszi szemetét és ingyen vagy olcsó, ha kiborítja az útszélre. Vajon melyiket választja?
Sőt a bevezetni tervezett ún. lerakási járulék tovább drágítja majd a legális lerakást az illegálishoz képest, a következményét sem nehéz megjósolni.

Nagyon fontos lenne pénzzel, anyagiakkal egyértelmű helyzetet előállítani, azaz megkönnyíteni a választást a legális és az illegális között, mert a pénz nyelvét egyre többen értjük.

Szeged, 2012. február 16.





Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • A firenzei modellről »
  • A nemnövekedés ideológiája »
  • Legyen ingyenes a 18 év alatt a diákbérlet »
  • A firenzei modell »
  • A nyelv és a számítógépes fordítás »
  • Maradnak-e a légyfogó-elvű útárkok? »
  • Mi történt itt? Porlód vagy inkább Szeged? »
  • A sebességszabályozás »
  • Hol lehetne a buszpályaudvar Szegeden? »
  • A fenntarthatóságról »
  • A migráció »
  • Sodródás, vagy energiaigényességre alapozott modal split »
  • Kerékpárral Helsinkibe? »
  • A közbeszerzésről »
  • Kutatók a Neten 2014 »
  • A magyar helyzet »
  • Fenntarthatóság, fejlődés, növekedés »
  • A vízenergia-termelés »
  • A nyírségi bokortanyák „üzenete” »
  • Lezárásra váró, évtizedes viták és tanulságaik »
  • Eseménynaptár
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    29 30 31 01 02 03 04
    05 06 07 08 09 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 01