A szerzői jogi ágazatok súlya a magyar gazdaságban (2009)

A WIPO módszertan megkülönbözteti és külön számszerűsíti a szerzői joggal védett alkotások előállításához, előadásához, sugárzásához és elosztásához közvetlenül és közvetetten kapcsolódó szektorokat.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2011 végén immáron harmadik alkalommal végezte el a magyarországi szerzői jogi ágazatok gazdasági súlyát meghatározó vizsgálatot, így 2002 és 2006 után a 2009. tárgyévre vonatkozóan is rendelkezésre állnak összehasonlítható adatok. Az utóbbi különösen izgalmas a 2008-ban kirobbant gazdasági válság hatásainak elemzése szempontjából.

A legújabb eredmények szerint a szerzői jogi ágazatok a gazdasági teljesítményük és a foglakoztatáshoz történő hozzájárulásuk alapján továbbra is kiemelten jelentős – és egyre jelentősebb − súlyt képviselnek a magyar nemzetgazdaságban: 2009-ben a bruttó hozzáadott értékben és a foglalkoztatási mutatókban is jobban szerepeltek, mint 2006-ban és 2002-ben. Az adatok szerint a 2008-as pénzügyi válság és a tovagyűrűző gazdasági recesszió azonnal jelentkező közvetlen hatásaira a hazai kreatív ágazatok kedvezően reagáltak. A növekedés azonban – a technikai háttérágazatok és a szerzői joghoz részlegesen kapcsolódó ágazatok súlyának csökkenése mellett − szinte kizárólag a legkreatívabb, vagyis a primer szerzői jogi ágazatok teljesítményének felerősödéséből ered.

A számítások szerint a szerzői jogi ágazatok 2009-ben a magyar gazdaság bruttó hozzáadott értékét 1700 milliárd Ft-tal gyarapították, ezzel összesen 7,85%-os súlyt képviseltek (szemben a 2002-ben mért 6,67% és a 2006-os 7,42%-kal). Ezen belül a primer szektorok az összes szerzői jogi ágazat teljesítményének kétharmadáért voltak felelősek, vagyis közel 10%-kal növelték a befolyásukat 2006 óta. A primer szektorokat a teljesítményük tekintetében a technikai háttérágazatok, az egyéb kiszolgáló ágazatok és a részlegesen szerzői jogi ágazatok követik.

A magyar szerzői jogi ágazatokat 2009-ben alapvetően négy szektor dominanciája jellemezte: a primer ágazatok közé tartozó a „sajtó és irodalom”, a „szoftver és adatbázis”, a „filmalkotás és videó”, valamint a technikai háttérágazatokat erősítő „szórakoztató elektronikai ipar. Ez egyben azt is jelenti, hogy a korábbi évek kiemelkedő húzóágazatai közé egy új szektor lépett: a „filmalkotás és videó” gazdasági teljesítménye három év alatt éppen háromszorosára nőtt elsősorban a nemzetközileg is jegyzett az új filmstúdióknak köszönhetően. Az elemzés alapját képező 27 szerzői jogi ágazat közül további 9 szektorban volt regisztrálható a bruttó hozzáadott érték növekedése a 2006 és 2009 közötti időszakban (2006-os összehasonlító áron mérve).

A kreatív szektorok foglalkoztatásának növekedése a vizsgált időszakban ellentétes tendenciát mutatott a munkavállalók számának nemzetgazdasági szintű alakulásával. A szerzői joghoz kötődő létszámnövekedésnek köszönhetően 2006-ban az összes foglalkoztatott 7,28%-a (274 ezer fő), 2009-ben pedig 7,98%-a tevékenykedett hasonló szektorban (277 ezer fő). A primer ágazatokban dolgozók száma jelentősen, 12,8%-kal emelkedett három év alatt, így 2009-ben a legkreatívabb szektorokban tevékenykedők már az összes szerzői jogi ágazatban alkalmazott 64%-át tették ki (összesen 178 ezer fő). A technikai háttérágazatok és a részlegesen szerzői jogi ágazatok a foglalkoztatottak számában is veszteségeket könyvelhettek el a vizsgált időszakban. Az előbbi kategória több mint 13 ezer főt veszített (38,5 ezer fő), az utóbbiban 4,4 ezer fővel dolgoznak kevesebben (17,4 ezer fő). Mindössze hét iparág foglalkoztatott több munkavállalót 2009-ben, mint 2006-ban.

A foglalkoztatottak számának nagymértékű és a bruttó hozzáadott értékek szerényebb ütemű csökkenése hozzájárult a termelékenység javulásához. A „szórakoztató elektronika” iparának termelékenysége három év alatt a 2,7-szeresére nőtt. Hasonló javulást tudott felmutatni a vizsgált időszakban a „filmalkotás és videó” (2,5-szeres), de még a „kézműves ipar” egy főre jutó teljesítménye is az 1,7-szeresére nőtt.

A külkereskedelmi termékforgalom szempontjából számításba vehető primer szerzői jogi ágazatokhoz kapcsolódó áruk kivitele a vizsgált évben 38,1 milliárd Ft, a behozatal 28,9 millió Ft volt. A 9,2 milliárd Ft-os külkereskedelmi hiány összességében hazánk egyenlegének javulását tükrözi 2006-os képest.

A szerzői jogi ágazatokat érintő szolgáltatások tekintetében a 2006-2009-es időszakban az export növekedése túlszárnyalta az importét: előbbi 24%-kal 965 milliárd Ft-ra, utóbbi viszont 39%-kal 913 milliárd Ft-ra nőtt. Az 51 milliárd Ft-os külkereskedelmi deficit már csak mintegy 40%-a a három évvel korábbi hiánynak.

A kreatív szektorok teljesítményét összehasonlítva más nemzetgazdasági ágazatok hasonló mutatóival megállapíthatjuk, hogy a legjelentősebb húzóágazatok közé tartoznak. A szerzői jogi ágazatok bruttó hozzáadott értéke az oktatás és a pénzügy-biztosítás több mint másfélszerese, a mezőgazdaság kétszerese, valamint a vendéglátás ötszöröse. A primer szerzői jogi ágazatok önmagában is megelőznek olyan fontos szektorokat, mint az oktatás, pénzügy-biztosítás, építőipar vagy az egészségügy.

A nemzetközi összehasonlítás eredményei továbbra is azt igazolják, hogy Magyarország a szerzői jogi ágazatok nemzetgazdasági jelentőségét tekintve a világ élmezőnyében foglal helyet olyan államokkal versenyezve, mint az USA, Ausztrália, Hollandia és Oroszország.


Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala