|
2012-02-08 13:39
K+F adóösztönzők
|
Ez év elején sor került az adózási kérdéseket érintő kutatás-fejlesztési fogalmak jogszabályi egységesítésére, valamint a K+F tevékenységet végző adózók ezen tevékenységére vonatkozó hatósági minősítési rendszer bevezetésére. Ezt a feladatot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal (SZTNH)látja el.
K+F minősítési feladat ellátása
A kutatás-fejlesztési tevékenységek ösztönző rendszerének stratégiai felülvizsgálata keretében a kutatás-fejlesztési adókedvezmények igénybevételét jellemző bizonytalanság, illetve az adóelkerülés mértékének csökkentése érdekében ez év elején sor került az adózási kérdéseket érintő kutatás-fejlesztési fogalmak jogszabályi egységesítésére, valamint a K+F tevékenységet végző adózók ezen tevékenységére vonatkozó hatósági minősítési rendszer bevezetésére.
A K+F adóösztönzők jogszerű igénybevételének elsődleges feltétele, hogy az adózó által végzett tevékenység a hatályos jogszabályok alapján K+F tevékenységnek minősüljön. Az elmúlt évtized tapasztalatai és a jelenlegi gyakorlat is azt mutatják, hogy a K+F tevékenység konkrét megítélését mind az államigazgatás, mind a kedvezményezettek oldalán jogalkalmazási bizonytalanságok nehezítették. A jogalkalmazási bizonytalanságok jelentős részben abból is fakadtak, hogy a K+F alapfogalmak meghatározása a hazai jogrendszerben egyszerre több jogszabályban is megjelent, és ezek a K+F alapfogalmak sem formailag, sem tartalmilag nem jelentettek feltétlenül azonos meghatározásokat.
2012. január 1-jétől megtörtént a kutatás-fejlesztési fogalmak adójogon belül egységesítése. A kutatás-fejlesztés alapfogalmainak (alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés stb.) meghatározása kikerült a számviteli törvényből, és mindezek a definíciók az innovációs törvényben kerülnek meghatározásra, oly módon minden más jogszabály (így a számviteli és adótörvények is) e törvény fogalmaira épít, azokra hivatkozik. Hatályon kívül helyezték a − jogi normának nem tekinthető − Frascati kézikönyvre történő utalást is, ezt követően a kutatás-fejlesztési tevékenységek hatósági minősítését ellátó Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által a közeljövőben kiadandó módszertani útmutató fog majd eligazítással szolgálni e tevékenység megítéléséhez. Az útmutató természetesen messzemenően figyelemmel lesz az irányadó hazai és nemzetközi gyakorlatra.
A fogalomegységesítés mellett 2012. február 1-jétől megtörténik az egységes hatósági minősítési rendszer kiépítése is. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis – minősítést végző intézmény hiányában – az államigazgatás egyes intézményei adtak ki kötelező erővel nem rendelkező állásfoglalásokat, illetve iránymutatásokat a K+F tevékenységet végző és adóösztönzőt igénybe vevő adózók számára. Mindehhez képest az SZTNH-nak a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésével kapcsolatosan ellátandó új hatásköre elsődlegesen a vállalkozások által önkéntesen és opcionálisan kezdeményezhető előzetes minősítési eljárás lefolytatását jelenti, amelynek keretében az SZTNH arról nyilatkozik, hogy az ügyfél által benyújtott dokumentáció alapján a kérelem benyújtását követően megvalósítandó projekt kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősíthető-e. Az SZTNH által jogerős határozatban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített projektet más hatóságnak is ilyennek kell tekintenie. Az eljárással kapcsolatos további szabályozási kérdéseket az egyes tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítése iránti eljárás részletes szabályairól szóló 9/2012. (II.1.) Korm. rendelet határozza meg.
Figyelemmel arra, hogy az SZTNH a saját bevételeiből működő kormányhivatal, és a központi költségvetésből e feladat ellátásához nem kap támogatást, így az előzetes minősítésnek a hivatal önköltségét fedező díját, 83 ezer forintot a kérelmező vállalkozásnak kell megfizetnie a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése iránti eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 3/2012. (II.1.) KIM rendelet rendelkezései alapján.
Az önkéntes előzetes minősítés lehetőségén túlmenően az innovációs törvény módosítása az SZTNH közreműködését teszi szükségessé és lehetségessé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal utólagos adóellenőrzési eljárásaiban olyan szakkérdések eldöntése kapcsán, amelyek a tevékenység kutatás-fejlesztésnek való minősítését, valamint egyes költségeknek a kutatás-fejlesztési tevékenységhez való hozzárendelhetőségét érintik. Ha az adóhatósági ellenőrzés során ilyen kérdések merülnek fel, akkor utólagos minősítési eljárás keretében az adóhatóság szakértőként megkeresheti az SZTNH-t. Ha az adózó a K+F tevékenység minősítését is igénylő feltételes adó-megállapítási kérelmet terjeszt elő, kötelezően csatolnia kell az SZTNH előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát.
Az előzetes minősítési eljárás keretében hozott határozat a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez, valamint a kutatás-fejlesztési támogatási rendszerben a támogatás iránti kérelemben megjelölt projekt kutatás-fejlesztési tartalmának igazolására használható fel. 2012-ben ugyan már nincs lehetőség az innovációs járulék csökkentésére a K+F kedvezmény címén, de a társasági és osztalékadó, valamint az iparűzési adó esetében ez a jogcím továbbra is fennmarad. Az érintett közvetett állami ösztönző nagyságrendjét jelzi, hogy társasági és osztalékadó K+F kedvezményét 2010-ben 649 vállalkozás 122 milliárd Ft értékben igényelte. A helyi iparűzési adó alapja 2010. január 1-je óta csökkenthető a saját tevékenység körében végzett K+F tevékenység közvetlen költségével. Az adóalap kedvezmény igénybevételének tényleges mértékéről tényadatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, a korrekciós hatása az előzetes becslések szerint mintegy 2 milliárd forintra tehető.
A kép teljessége érdekében szükséges jelezni, hogy az SZTNH által végzett K+F minősítés felhasználható lesz a K+F pályázatok esetén előírni tervezett minősítésre is. Ez átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé és végső soron hatékonyabbá teheti a közpénzek kihelyezését azáltal, hogy a kedvezményezettek e forrásokat valóban a megfelelő célra költik el, elősegítve ezzel hazánk versenyképességének erősödését. Ennek mértékére jellemző, hogy 2012-ben a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból meghirdethető összes pályázat keretösszege 39 milliárd forint körül alakulhat, míg a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 2011-2013 közötti időszakra vonatkozó összesen több mint 194 milliárd forintos keretéből mindössze 20,8 milliárd forint került lekötésre 2011-ben.
Az SZTNH a társasági és osztalékadó K+F kedvezményét igénylők, valamint a tényleges K+F tevékenységre irányuló innovációs pályázatokon részt vevők közül összesen nyolcszáz és ezer közötti előzetes minősítési kérelemre számít.
A K+F tevékenység minősítésének bevezetésére szolgáló mindezen intézkedések alkalmasak arra, hogy jogbiztonságot teremtsenek a K+F adókedvezmények igénybevételéhez a kis- és középvállalkozások körében is, ezáltal növelve a K+F adókedvezményt igénybe vevő szervezetek számát, valamint hozzájárulhatnak az adóelkerülés számottevő csökkenéséhez a K+F adóösztönzők terén, illetve megkönnyíthetik a jogalkalmazó szervek így különösen az adóhatóság munkáját.
Nyomtatás
|
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|
Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
|
További események »
|
| H |
K |
SZ |
CS |
P |
SZo |
V |
|
27
|
28
|
01
|
02
|
03
|
04
|
05
|
|
06
|
07
|
08
|
09
|
10
|
11
|
12
|
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
|
27
|
28
|
29
|
30
|
31
|
01
|
|
|
|
|
