Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Szellemi tulajdon Gyorsítás hegymenetben
2012-02-06 16:53

Gyorsítás hegymenetben

|

Az egymilliót is meghaladja a Magyarországon hatályos nemzeti és nemzetközi, ill. közösségi iparjogvédelmi oltalmak száma. Ezek közül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala lajstromaiban mintegy 65 ezer érvényes oltalmat tartott nyilván 2011-ben. A mérnökség, a műszaki értelmiség szempontjából különlegesen fontos, boldogulásának küszöbfeltétele a szellemi tulajdon védelme.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala lajstromaiban mintegy 65 ezer érvényes oltalmat tartott nyilván az elmúlt évben: védjegyeket, szabadalmakat, formatervezési és használati mintákat, földrajzi árujelzőket.A szerzői jogi jogosultak száma pedig ennek is sokszorosa, hiszen a védelem a körébe eső szellemi alkotás létrejöttével automatikusan keletkezik, bármiféle engedélyeztetési, bejegyzésre irányuló eljárás nélkül. Örvendetes, hogy iparjogvédelmi kategóriáktól függően 2-8%-os erősödő növekedés tapasztalható a bejelentési aktivitásban.

Az iparjogvédelmi jogszerzéssel összefüggő feladatok, valamint tavalytól a szerzői jogi közös jogkezelő szervezetek hatósági felügyelete is a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának felelősségi körébe tartoznak. A bővülő tevékenységi kört tükrözi a hivatal névváltozása is. Ettől az évtől pedig a 116 éves intézmény immár a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítési feladatával is hozzájárul az innováció támogatásához, a műszaki haladás és versenyképesség növekedési esélyeihez.

A növekvő hatókör különös jelentőséggel bír, hiszen a szerzői jogi ágazatok gazdasági teljesítményük és a foglakoztatáshoz történő hozzájárulásuk alapján meghatározó, és az adatok szerint egyre nagyobb súlyt képviselnek a magyar nemzetgazdaságban. Az elmúlt évek pénzügyi válsága, a tovagyűrűző gazdasági recesszió azonnal jelentkező közvetlen hatásaira a kreatív iparágak kedvezően reagáltak és összességükben teljesítmény-növekedést tudtak felmutatni, hozzájárulásuk a GDP-hez folyamatosan emelkedik, a legutóbbi elemzések szerint 2009-re elérte a 7,85%-ot.

Aktív részvétel az EU elnökségi feladatokban
A szellemi tulajdon – mind a támogatott gazdasági, kulturális és innovációs folyamatok, mind pedig a szabályozás és az intézményrendszer oldalán – mélyen beágyazódott a nemzetközi és az európai együttműködés sűrű hálózatába. Ebben a globális és európai keretrendszerben az SZTNH arra törekszik, hogy feltárja a nemzeti érdekek hatékony érvényesítésének esélyeit és irányait a magyar gazdasági szereplők érdekében.

Különös jelentőséget adott ennek a törekvésünknek 2011 első felében az a tény, hogy Magyarország töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. A hivatal az elnökségi félév során aktív szerepet játszott a szellemi tulajdonért felelős munkacsoportok tevékenységében, valamint folyamatos szakmai támogatással szolgált az uniós szabadalom – illetve a megerősített együttműködés keretein belül már „egységes hatályú európai szabadalom” – és az európai szabadalmi bíráskodási rendszerrel összefüggő dossziék kapcsán az uniós tárgyalásokat vezető minisztériumok számára. Erre különösen azért volt szükség, mert a megerősített együttműködésre való felhatalmazást megadó tanácsi határozatot, valamint az újfajta oltalomról és annak fordítási követelményeiről szóló rendelettervezeteket, továbbá a bíráskodásról szóló nemzetközi megállapodás tervezetét diplomáciai és politikai szinten tárgyalták a tagállamok.

A hazai EU-elnökségi események között szellemitulajdon-védelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű volt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által szervezett elnökségi konferencia, ahol előadást tartott Francis Gurry, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének főigazgatója, Benoît Battistelli, az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke, Christian Archambeau, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal elnökhelyettese, David Kappos, az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatalának igazgatója és Margot Fröhlinger, az Európai Unió Bizottsága szellemi tulajdonért felelős igazgatóságának vezetője. A szellemitulajdon-jogok hatékonyabb érvényesítése, a hamisítás és kalózkodás okozta károk mellett a globális kihívásokra adható hálózatos, minőségi válasz állt a középpontban.

E konferenciát megelőzően került sor a hamisítás és kalózkodás elleni megfigyelőközpont (EU Observatory on Counterfeiting and Piracy) ülésére. A rendezvényt követő napon pedig Budapesten adták át – öt kategóriában - az Európai Feltalálói Díjakat. Az elismertek között volt Molnár Béla - illetve vállalkozása, a 3DHistech - aki a KKV kategóriában jutott a legjobbak közé.

Integrált minőségirányítási rendszer a hivatalban
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala középtávú stratégiai célkitűzésének meghatározó elemét képezte az ügyfelek differenciált igényeinek magas szintű kielégítése, az ügyfélbarát szabályozás, a minőségi szolgáltatást nyújtó, hatékony hivatal működtetése. E téren többéves felkészülési és bevezetési erőfeszítés érett be az évdized fordulójára.

A magas színvonalú hatósági és szolgáltató tevékenység, valamint a nemzetközi szabadalmi munkamegosztásban való részvétel szükséges feltételeinek megteremtésében nagy szerepet játszott az ISO szabványok szerint tanúsított, integrált irányítási rendszer bevezetése. A Hivatal 2011. januártól az ISO 9001:2008 minőségirányítási és az ISO/IEC 27001:2005 információbiztonság irányítási szabvány követelményeit is kielégítő módon látja el feladatait.

A Hivatal minőségirányítási és információbiztonsági integrált rendszerének tanúsító auditját a svájci székhelyű SGS (Société Générale de Surveillance) Csoport tagja, az SGS Hungária Minőségellenőrző, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. folytatta le , UKAS brit protokoll alapján.

Az elektronikus ügyintézés új lehetőségei – megújult, ügyfélközpontú hatósági szolgáltatások
A hivatal adatvagyonában való hatékony és gyors eligazodás ma már elképzelhetetlen az informatikai fejlesztések, a technológiai fejlődés teremtette lehetőségek maximális kihasználása nélkül. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – a Magyar Állam és az Európai Unió által támogatott Elektronikus Kormányzati Operatív Program (EKOP), az „Elektronikus tájékoztatási szolgáltatások fejlesztése” célú, 95 millió forinttal támogatott pályázat keretében több éves intenzív fejlesztő munka gyümölcseként - vállalta, hogy megújuló elektronikus szolgáltatásokat bocsátott ügyfelei rendelkezésére.

Ilyen az automatikusan előállított, rövid átfutási idővel készülő e-közlöny, az online elérésű, elektronikus és közhitelű e-nyilvántartás (lajstrom), új technológiára épülő, folyamatosan frissített kutató felület (e-kutatás), az elektronikus iratbetekintést lehetővé tevő felület, az elektronikus lajstromkivonat előállítása és megküldése az ügyfelek számára, valamint az online ügyintézést lehetővé tevő kommunikációs felület kialakítása.

Valamennyi említett szolgáltatás egy újonnan kidolgozott, integrált adatbázisra épül, amely a hivatalnak a XIX. század óta gyarapodó nemzeti hatósági adatvagyonát tartalmazza és teszi kereshetővé egyetlen, a legkorszerűbb technológiát alkalmazó adatbázisba szervezve.

A teljes tartalom: 1 millió 554 ezer rekord. Ebből az elektronikus lajstromban 454 ezer ügy adatai: 274 ezer szabadalom, 113 ezer nemzeti, 46 ezer nemzetközi védjegy, 13 ezer hatályosított európai szabadalom, 5700 formatervezési minta. Ezt gazdagítja a külföldi adatbázisokból, nemzetközi adatcsere keretében átvett ugyancsak hazánkra kiterjedő hatályú, közel 900 ezer közösségi védjegy, 130 ezer közösségi, 80 ezer nemzetközi formatervezési minta, és mintegy 2 millió ábra.

A képzés és a tájékoztatás új útjai
A hivatal kiforrott oktatási portfólióval támogatja a szellemitulajdon-védelmi tudatosságnövelést és oktatást. Három szinten szervez iparjogvédelmi tanfolyamokat budapesti és vidéki helyszíneken. A hivatal által vagy közreműködésével szervezett oktatásban 1650-en vettek részt, összességében több mint 1000 órában. Megjelent az alapfokú iparjogvédelmi tankönyv, a megújított közép- és felsőfokú iparjogvédelmi kiadvány ebben az évben kerül forgalomba. Az oktatási portfóliót teljesíti ki a szintén várhatóan tavasztól elérhető szerzői jogi tankönyv is.

A nyomtatott tananyagok megjelentetésével párhuzamosan elkészült a hivatal Szellemitulajdon-védelem c. távoktatási csomagjának egy új modulja , melyet az elmúlt szemeszterben elsőként budapesti, gödöllői és szolnoki felsőoktatási intézmények vettek gyakorlatba. A távoktatás tananyaga a hivatal honlapjáról, regisztráció után bárki számára elérhető.

Felkészülés a K+F minősítési feladatok ellátására
A kutatás-fejlesztési tevékenységek ösztönző rendszerének stratégiai felülvizsgálata keretében a kutatás-fejlesztési adókedvezmények igénybevételét jellemző bizonytalanság, illetve az adóelkerülés mértékének csökkentése érdekében 2012 elejétől sor került az adózási kérdéseket érintő kutatás-fejlesztési fogalmak egységesítésére, valamint a K+F tevékenységet végző adózók e tevékenységére vonatkozó hatósági minősítési rendszer bevezetésére, amelyet 2012 februárjától az SZTNH végez.

Az önkéntes előzetes minősítés lehetőségén túlmenően az innovációs törvény módosítása az SZTNH szakértőként való közreműködését teszi szükségessé és lehetségessé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal utólagos adóellenőrzési eljárásaiban is - olyan szakkérdések eldöntése kapcsán, amelyek a tevékenység kutatás-fejlesztésnek való minősítését, valamint egyes költségeknek a kutatás-fejlesztési tevékenységhez való hozzárendelhetőségét érintik.

Új feladatok a szerzői jog területén, a szellemitulajdon-védelmi törvények módosítása
Az országgyűlés 2011. december 5-én fogadta el a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely elsősorban a szerzői jogi törvény módosításait tartalmazta a szerzői és kapcsolódó jogok kezelésével, annak szervezeti rendszerével, működésével és a közös jogkezelő szervezetek gazdálkodásával kapcsolatban.

A szerzői jogi szabályozás közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó rendelkezéseinek áttekintését elsősorban a kulturális ágazatban az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett technológiai, piaci változások, Magyarország uniós tagságával járó szabályozási igények, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett átfogó elemzések eredményei indokolták. Az elemzések rávilágítottak arra, hogy a hazai közös jogkezelés tényleges megvalósulása során – a jó gyakorlatok mellett számos esetben – a jogosultak, a szerzők és az alkotók érdekeivel ellentétes működés volt tapasztalható.

Az új szabályozás mind a jogosultak, mind a felhasználók érdekét szolgálja, és a közös jogkezelés fejlesztéséhez járul hozzá az uniós szabályozással egy irányba mutató, hatékonyságon alapuló, átlátható közös jogkezelési rendszer megteremtésével.

A közös jogkezelő szervezetek döntése alapján a jogosultak érdekében kulturális felhasználásra szánt bevételt a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) számára kell átadni az NKA-val kötött megállapodások és elfogadott támogatási politikánk rendelkezései szerint. Ezáltal a kulturális célra szánt bevétel a jogosultak legszélesebb köre számára válik elérhetővé azáltal, hogy azok átlátható módon kerülnek felhasználásra.

A decemberben elfogadott törvény emellett elősegíti az árva műnek minősülő kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználását, egyszerűsíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői eljárását, és bővíti az egyeztető testület hatáskörét

Nemzetközi aktivitási területek kelettől nyugatig
A Visegrádi Négyek (V4) iparjogvédelmi társhivatalainak együttműködése két évtizedes múltra tekint vissza. Kezdetben a közös cél az EU csatlakozásra való felkészülés volt. A csatlakozási folyamat lezárulását követően a találkozókat a felek új tartalommal, a nemzetközi és regionális szintéren való együttműködés kérdéseivel töltötték meg.

Az évek során tovább bővült az együttműködés az osztrák, szlovén hivatallal, majd együttműködés előnyeit látva szélesebb körű érdemi egyeztetésekre is sor kerül évente. Az ezekben vaó részvételre már az EU csatlakozás előtt álló Horvátország szellemitulajdon-védelmi hivatala, valamint a román hivatal is meghívást kap.

A Dunai Szabadalmi Intézet nevet viselheti az a közép-európai regionális nemzetközi kutatási és elővizsgálati szervezet, melynek létrehozására a Szabadalmi Együttműködési Szerződés („Patent Cooperation Treaty”, PCT) alapján nyílhat lehetőség. E nemzetközi szervezet a tervek szerint („Danube Patent Institute”, DPI) budapesti székhellyel működne a hálózatosság elve alapján: a központi adminisztrációs feladatokon túl az érdemi kutatási és vizsgálati feladatokat a részt vevő nemzeti hivatalok elbírálói fogják elvégezni.

A DPI létrehozása érdekében előzetes szakértői szintű tárgyalások a magyar és az osztrák hivatal között. A két intézmény vezetői terveiket közös nyilatkozatban erősítették meg 2011 áprilisában. Múlt év őszén a román hivatal is jelezte érdeklődését és részvételi szándékát.

A DPI működése a régióból származó nemzetközi szabadalmi bejelentések tekintetében egyszerűbb, gyorsabb és magas színvonalú ügyintézést és szabadalmi hivatali szolgáltatást tenne lehetővé, ezzel is támogatva és ösztönözve a Duna-régióban zajló kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet, egyben megerősítve helyünket a világ vezető szabadalmi hivatalainak sorában. Az együttműködő felek határozott törekvése, hogy a DPI már 2013-ban megkezdhesse működését.

A Szingapúri Szellemitulajdon-védelmi Hivatallal (IPOS) az SZTNH már fél évtizede együttműködik. Ennek lényege, hogy építve nemzetközi reputációjára, többletkapacitások igénybevételével hatósági többletbevételt és normaalakító befolyást szerez angol nyelvű újdonságvizsgálat és előzetes szabadalmazhatósági vélemény szolgáltatásával.
A térítéses szolgáltatások nyújtására irányuló együttműködések közép-európai és más nemzeti hatóságokra is kiterjedtek.

A „Szabadalmi Szupersztráda”, a Patent Prosecution Highway (PPH) a szabadalmi hivatalok közötti bilaterális megállapodásokon nyugvó olyan együttműködés, amelynek lényege, hogy a bejelentőknek lehetősége nyílik a szabadalmak gyorsabb és hatékonyabb megszerzésére azáltal, hogy az adott megállapodásban részt vevő mindkét hivatal számára lehetővé teszi, hogy a másik hivatal által korábban elvégzett munkát hasznosítsa, és ezzel elkerülje a párhuzamos munka végzését.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala eddig Japán Ausztria, Finnország és az USA szabadalmi hatóságaival kötött, valamint a közeljövőben Dél-Koreával létrehozni erre irányuló megállapodást. A PPH hálózat meglehetősen szűk, a világ legfelkészültebb szabadalmi hivatalait tömörítő köre egyfajta „bizalom körnek” tekinthető; a kétoldalú megállapodások aláírói megbíznak egymás munkájában. Hivatalunknak e körbe való bekerülése hathatósan segítheti a hazai bejelentők külföldi jogszerzését, a hazai találmányok mielőbbi és minél kisebb költséggel járó, külföldi védettségének a biztosítását.



 

 

 

 

 

 

 

 

Tanácsok és testületek - a hivatal mellett
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni fellépés hatékonyabbá tétele érdekében 2011-ben törvényességi felhatalmazással kormányrendelet erősítette meg. A hamisítás elleni küzdelmet érintő kérdésekben javaslattevő, véleményező, illetve tanácsadói feladatokkal felruházott testület a szellemi tulajdonnal összefüggő feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervek, valamint a szellemi tulajdon védelmével érintett társadalmi és gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselőit fogja össze. Munkaprogramja célzott lépéseket kezdeményez és tesz a szellemitulajdon-jogok megsértésének visszaszorítása érdekében.

A tudatosságnövelés eszközeinek kiválasztásához és a jogszabályalkotás eredményességéhez elengedhetetlen, hogy a HENT megismerje az emberek véleményét a hamisítás jelenségéről. Ennek megfelelően , 2011-ben már harmadik alkalommal készült el a Hamisítás Magyarországon c. kutatási jelentés, a TÁRKI és az SZTNH gondozásában, így lehetőség nyílt összehasonlító megállapítások megtételére.

Ugyancsak 2011-ben – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatásával –országos felmérést végzett a testület a magyar középiskolákban, amelyben a diákok szellemi tulajdonnal, különösen a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak online felhasználásával, valamint a termékhamisítással kapcsolatos ismereteit, attitűdjét vizsgálta. A felmérés eredményeire is alapozva alakítja ki a HENT a jövőben a fiatalok szellemitulajdon-védelmi ismereteinek bővítésére szolgáló intézkedéseit.

A Magyar Formatervezési Tanács célja, hogy a formakultúra eszközeivel hozzájáruljon az életminőség javításához és a nemzetgazdaság versenyképességének növeléséhez. A formatervezés tudatos alkalmazása versenyelőnyt jelent mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az alkotó és innovációs tevékenység ösztönzésére irányuló programjához kapcsolódóan, a hazai formatervezés helyzetének javítása és gazdasági jelentőségének fokozása érdekében vállalta fel 2002-ben a Magyar Formatervezési Tanács működtetését.

A tanács által működtetett nemzeti ösztöndíj- és kíválósági pályázatok eredményei igazolják a design sokrétűségét, az innovációra és a versenyképességre gyakorolt hatását, megmutatják, hogy a design túlmutat a termékeken/szolgáltatásokon megjelenő esztétikai többletnél, technológiai, gyártási, kommunikációs, kulturális, marketing, fenntarthatósági és ergonómiai szempontokat is ötvöz. Kis- és középvállalkozási alkalmazása, nemzetközi díjai 2011-ben új színvonalat, nagyobb hatósugarat mutatnak.

Elismerések, díjak a szellemitulajdon-védelem területén
A kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásság elismerésére szolgáló, egyéni teljesítményeket elismerő Jedlik Ányos-díj adományozására hagyományosan a március 15-ei nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódóan kerül sor. Az év díjazottai voltak: Almási Gyula, NAV osztályvezető, Kecskeméthy Géza gépészmérnök; Lantos Mihály szabadalmi és védjegyügyvivő ; Mátyus László tanszékvezető professzor és Vilmos András közgazdász.

Az ENSZ genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000. évi közgyűlésén döntött arról, hogy április 26-át a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkásságának és eredményei védelmének szentelt világnappá nyilvánítja. Ennek hazai rendezvényén került sor 2011-ben is a Millenniumi Díj átadására. Elismerésben részesült 2011-ben az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete; a 77 Elektronika Kft.; a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Typoteχ Elektronikus Könyvkiadó.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, korábbi nevén a Magyar Szabadalmi Hivatal, az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott és a nemzetközi megmérettetés próbáját is kiálló kutatási eredményeket létrehozó alkotók megbecsülésére, tevékenységük társadalmi elismerésére a Magyar Tudományos Akadémiával közösen, 1997-ben Akadémiai—Szabadalmi Nívódíjat alapított, melyet hagyományosan a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából adtak át. Az év díjazottai: Hermecz István akadémikus, vegyészmérnök, Pedryc Andrzej, kertészmérnök professzor és Szipőcs Róbert fizikus.

A hivatal honlapjai
A hivatal 2011-ben már több nyilvános honlapot gondozott: a kormányhivatali tevékenységgel összefüggő www.sztnh.gov.hu fő honlap mellett a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, a Magyar Formatervezési Tanács honlapját valamint a múlt év tavaszán útjára indított szellemitulajdon-védelmi tudatosságot növelő, a nagyközönség számára készült népszerű honlapot.


Magyar bejelentők hazai és külföldi bejelentései
A magyar bejelentők belföldi bejelentési aktivitása 2011-ben a megelőző évhez képest – a használati minta kivételével − nőtt. A legnagyobb növekedés (28%) a formatervezési minták esetében tapasztalható: az ügyfelek 237 bejelentésben összesen 754 mintára igényeltek oltalmat (+30%). A védjegybejelentések száma 3772 volt, amely közel 8,5%-os növekedés az egy évvel korábbi mutatóhoz képest (és 2004 óta a legnagyobb érték). A szabadalmi bejelentések száma – a 2010. évi tízéves mélypontról − ennél kisebb mértékben, alig több mint 2%-kal emelkedett: az SZTNH-hoz 660 hasonló igénylés érkezett. Az alacsony szabadalmi aktivitás összefügg a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység alacsony intenzitásával, a gyenge iparjogvédelmi tudatossággal, valamint a hazai K+F tevékenységet végző vállalatok külföldiek uralta tulajdonosi szerkezetével: ezek a nemzeti utat kikerülve külföldi iparjogvédelmi bejelentéseket tesznek. A használati mintához kapcsolódó bejelentések száma egy év alatt 251-ről 240-re csökkent, ami 4%-os mérséklődést jelent.

A magyar bejelentők külföldi iparjogvédelmi aktivitása a belföldivel szemben csökkenést mutat 2010-hez képest. Ez alól egyedül a nemzetközi védjegybejelentések száma jelent kivételt: egy év alatt 40%-kal növekedett a hasonló kérelmek mennyisége, amivel megközelíti a 2009-es értéket. A közösségi védjegybejelentések száma a 2010. évi 29%-os ugrás után 2011-ben közel 13%-kal mérséklődött (340). A magyar bejelentők külföldi szabadalmi bejelentései a PCT esetében 21%-kal (131), az európai szabadalom iránti igények pedig 12%-kal csökkentek egy év alatt (169), a gazdasági recesszióval és a k+f pályázatok megakadásával összefüggésben.




Dürr János sajtófőnök
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
1054 Budapest, Garibaldi utca 2.
Telefonok: 474 5953, 30 466 5908
e-posta: janos.durr@hipo.gov.hu




Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • ÁSZ jelentés – megalapozatlan elemekkel »
  • Középfokú iparjogvédelmi tanfolyam »
  • Átadták a Jedlik Ányos-díjakat. »
  • Budapesten jön létre a Visegrádi Szabadalmi Intézet »
  • Jedlik Ányos-díj – 2014 »
  • Az SZTNH támadásának háttere »
  • Ujvári János diplomadíj-pályázat 2014 »
  • Magyar siker az európai szabadalmi politikában »
  • Ujvári János diplomadíj-pályázat »
  • Együttműködés aláírására került sor az MTA és az SZTNH között »
  • Iparjog_12 pályázat »
  • Egységes uniós szabadalmi szabályok »
  • Új piaci szereplő az innováció intézményrendszerében »
  • Közép-Európai Szabadalmi Intézet alakul Budapesten »
  • Jedlik Ányos-díj – 2012 »
  • Mekkora a szellemi tulajdonunk? »
  • A szerzői jogi ágazatok súlya a magyar gazdaságban (2009) »
  • A magyarországi kutatás-fejlesztési ráfordítások, 2008-2010 »
  • K+F adóösztönzők »
  • A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról »
  • Eseménynaptár
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    29 30 31 01 02 03 04
    05 06 07 08 09 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 01
    Legfrissebb képtárak