Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Trendek A klímaváltozás elleni harc szolgálatában
2011-12-13 17:07

A klímaváltozás elleni harc szolgálatában

|

A durbani ENSZ-klímaülésszak másfél napos késéssel fejeződött be, miután a legnagyobb politikai kérdésekről szóló miniszteri szintű tárgyalások péntek délutántól vasárnap hajnalig kisebb szünetekkel, gyakorlatilag folyamatosan zajlottak. Az ENSZ klímatárgyalások történetében példátlanul hosszú csúszás is jelzi, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem a környezetpolitikai szempontok mellett súlyos gazdaságpolitikai érdekeket érint, és nagyban befolyásolja a globális erőviszonyok alakulását is.

Az Európai Uniónak most először sikerült nagyszámú, mintegy 120 progresszívebb fejlődő országot – főként a legkevésbé fejlettek és az afrikai országok közül – maga mellé állítania, és ezzel nyomást gyakorolnia olyan feltörekvő és jelentős kibocsátó partnereire, mind Kína vagy India.

Az első 10 napban zajló szakértői szintű tárgyalások több részletben eredményesnek bizonyultak (pl. a szabályozott üvegházhatású gázok körének lehetséges bővítése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzetközi intézményrendszere). A kiemelt politikai ügyek azonban csak az utolsó maratoni egyeztetésen dőltek el. Ezek közül a legnagyobb jelentőségű a 2012 utáni globális klímarezsim formája és résztvevőinek köre. Az Európai Unió és más progresszív országok elvárása, hogy a felálló új rendszerben a legnagyobb kibocsátó országok - ideértve az Amerikai Egyesült Államokat, Kínát és Indiát - egyaránt jogilag kötelező erejű kibocsátás-csökkentési intézkedéseket vállaljanak.

Az ülésszakon az Európai Unió és a többi, cselekvést sürgető ország alapvető célja az volt, hogy jogilag kötelező, minden főbb kibocsátót magába foglaló megállapodáshoz vezető útitervben egyezzenek meg olyan határidők elfogadásával, hogy a Kormányközi Tudományos Testület (IPCC) által is jelzett, a veszélyes mértékű éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges határértékek tarthatók legyenek. A végső, elfogadott szöveg szerint egy új munkacsoport áll fel, amelynek feladata az új protokoll vagy jogi erővel bíró megállapodás előkészítése, amelyet legkésőbb 2015-ben kellene elfogadni, és legkésőbb 2020-ra jogi erőre emelni.

Az Európai Unió a fenti útiterv elfogadásához és egyes környezetvédelmi szempontból kulcsfontosságú szabályok tisztázásához kötötte részvételét a Kiotói Jegyzőkönyv folytatásában. Az útitervvel kapcsolatos előrehaladással párhuzamosan így arról is döntés született, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv újabb 5 vagy 8 évre – a globális megegyezés hatályba lépéséig – folytatódik. A technikai szabályok nagy részét már Durbanban tisztázták. Egyelőre azonban bizonytalan, hogy az Európai Unió mellett még hány fejlett állam vesz majd részt a Jegyzőkönyv továbbvitelében, hiszen több ország is jelezte, hogy szándékában áll kimaradni a folytatásból.

Magyar részről kulcsfontosságú volt, hogy hazánk megőrizhesse az 1990-es években történt gazdasági szerkezetátalakítás révén felhalmozódott kvótatöbbletét, a 2012 utáni karbonpiac zavartalan működésének biztosítása mellett. Az ülésszak alatt folyamatosan intenzív egyeztetés folyt e témában az Európai Unión belül. Hazánk a kvótatöbblet teljes megtartását és a környezeti-piaci integritás érdekében szabályozóeszközök beépítését sürgette. A mindkét oldalon jelentkező, megmerevedett kisebbségi álláspontok miatt megegyezés e kérdésben végül nem jött létre, hanem 2012-re halasztódott. Magyarország aktív szerepvállalását a kompromisszum-keresésben a lengyel és a következő dán elnökség is nagyra értékelte.
2011. december 13.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)

 

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • A firenzei modellről »
  • A nemnövekedés ideológiája »
  • Legyen ingyenes a 18 év alatt a diákbérlet »
  • A firenzei modell »
  • A nyelv és a számítógépes fordítás »
  • Maradnak-e a légyfogó-elvű útárkok? »
  • Mi történt itt? Porlód vagy inkább Szeged? »
  • A sebességszabályozás »
  • Hol lehetne a buszpályaudvar Szegeden? »
  • A fenntarthatóságról »
  • A migráció »
  • Sodródás, vagy energiaigényességre alapozott modal split »
  • Kerékpárral Helsinkibe? »
  • A közbeszerzésről »
  • Kutatók a Neten 2014 »
  • A magyar helyzet »
  • Fenntarthatóság, fejlődés, növekedés »
  • A vízenergia-termelés »
  • A nyírségi bokortanyák „üzenete” »
  • Lezárásra váró, évtizedes viták és tanulságaik »
  • Eseménynaptár
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    29 30 31 01 02 03 04
    05 06 07 08 09 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 01