Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Gazdaság Magyarországon lehet az uniós szabadalmi bíróképzés központja
2011-12-07 14:41

Magyarországon lehet az uniós szabadalmi bíróképzés központja

|

Nagy eséllyel Budapesten lesz az európai uniós szabadalmi bírók képzésének központja - jelentette be Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Cséfalvay Zoltán megerősítette, hogy a - döntő többségében az előző féléves, magyar uniós elnökség alatt kidolgozott - egységes szabadalmi rendszer végleges jóváhagyásához már csupán annak eldöntése hiányzik, hol legyen a bíráskodási rendszerhez tartozó intézetek székhelye, illetve ezeket milyen forrásból finanszírozzák.

Az uniós tagországok versenyképességi ügyekért felelős miniszterei között a vita elsősorban a szabadalmi bíróság központi divíziójának székhelyével kapcsolatban folyik, valamint az úgynevezett vitarendezési központén. Az előzőnél három nagy EU-tagország pályázata van versenyben, a vitaközvetítésnél pedig Ljubljana vagy Lisszabon lehet a székhely.

A fellebbviteli bíróság minden bizonnyal Luxembourgban kap helyet. A bíróképzés helyszíne lényegében eldőlt, de végleges csak akkor lesz, ha a többi székhely ügyében is megszületik a kompromisszum.

Az államtitkár úgy ítélte meg, hogy Budapest választása a magyar EU-elnökség munkájának elismerése is. Mint mondta, ez az uniós tárgyalásokon és vitákon is érzékelhető volt. Magyarország számára komoly lehetőség lenne a szabadalmi akadémia működtetése - vélte Cséfalvay Zoltán.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarországon eddig egyetlen uniós intézmény, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) központja működik. Elmondta, hogy Lengyelország idén mindenképpen szeretné lezárni ezeket a tárgyalásokat, és döntésre jutni a még nyitott kérdésekben.

Ebben az esetben legkésőbb 2014-től megkezdődhetne az egységes uniós szabadalmi oltalmak kiadása - tette hozzá. Nincs még végleges döntés a bírói testületek működésének finanszírozásáról sem, de ott könnyebbnek ígérkezik a megegyezés. Olyan megoldás körvonalazódik, hogy a működést meghatározott ideig az uniós tagállamok finanszírozzák, majd a rendszernek önfenntartóvá kell válnia.

A kétnapos brüsszeli versenyképességi miniszteri ülés további témái közül Cséfalvay Zoltán kiemelte az üzleti nyilvántartások és információk összekapcsolását, amely felé most jelentős előrelépést tettek. A rendszer a magyar vállalkozások számára is pótlólagos biztonságot nyújt, ha Európán belül kapcsolatba lépnek más országok vállalkozásaival - fejtette ki.

A finanszírozás pontos részleteiről mindazonáltal a miniszterek még e témában sem döntöttek. A magyar elnökség idején indult el az unió keleti határainak áruforgalmára, az ottani vámterületek szigorú ellenőrzésére vonatkozó elképzelések tárgyalása, amelyről most a tanács szintén közös következtetéseket fogadott el.

Magyarország számára a \"cigaretta- és a benzinturizmus\" szempontjából különös jelentősége van a témának - emlékeztetett az államtitkár, utalva arra, hogy az említett gyakorlat az idei első tíz hónapban a benzin terén ötmilliárd, a cigaretta esetében 15-20 milliárd forint áfa-bevétel kiesését okozott.

Csütörtökön tárgyaltak az uniós miniszterek a következő, nyolcadik kutatási keretprogramról, amely 2014 és 2020 között futna. Ez az egyetlen terület az unióban, ahol a jelenlegi javaslatok szerint érdemben (a jelenlegi 53 milliárdról folyóáron 87 milliárd euróra) emelkedik a rendelkezésre álló központi támogatási forrás.

Cséfalvay Zoltán rámutatott, hogy az elérhető forrásokért az érintett cégek és kutatók egymással versenyezve folyamodhatnak. A magyar vállalkozások és kutatók a jelenleg futó hétéves keretprogramban eddig 160 millió eurónyi támogatást szereztek meg, ez nagyjából megfelel Magyarország unión belüli 0,8 százalékos - GDP-arányos - gazdasági súlyának.

Cél azonban, hogy a következő program idején a magyar részesedés a gazdasági súly fölé emelkedjék - hangsúlyozta az államtitkár. Megjegyezte azt is, hogy a budapesti székhelyű technológiai intézet a szóban forgó hét évben a tervek szerint 1,3 milliárd eurónyi biztos forrással számolhat majd, de ez a duplájára is emelkedhet, ha az intézet tevékenysége később ezt indokolja.

Mint Cséfalvay Zoltán elmondta, Magyarország egyetért a keretprogram három alappillérével: a tudományos kiválósággal, az innovatív iparral és a társadalmi kihívások figyelembe vételével.
2011. december 6.

(MTI)

 

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Országgyűlési képviselők a TTIP-ről »
  • Miért természetes? »
  • A tényekhez igazodó úthálózat-fejlesztésért I. »
  • Kilövési engedély a vízlépcsőre? »
  • A Vidék Alap (VA) létesítéséért »
  • EU-s pályázat és nyilvánosság »
  • A vélemény nélküli MMK »
  • Új elnök és elnökség vezeti a Magyar Építőanyagipari Szövetséget »
  • A használatarányos útdíj bemutatása »
  • A csongrádi vízlépcsőről »
  • Lefojtott mezőgazdaság »
  • Tízmilliárdos állomás-rekonstrukció a MÁV Zrt.-nél »
  • Akadozik az energiahatékonysági projektek finanszírozása »
  • Belső energiapiac: erősödő régiós együttműködés Közép-Európában »
  • Útmutató a hazai ásványvagyon hasznosításához »
  • Kivitelezési szakaszban a közlekedésbiztonsági program »
  • Létrejött a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat »
  • Natura 2000, mint idegen gazdasági érdek »
  • A magyar kormányzati döntéseknek a vállalati szektorra gyakorolt hatásai »
  • Nemzeti Hajózási Stratégia »
  • Eseménynaptár
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    29 30 31 01 02 03 04
    05 06 07 08 09 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 01
    Legfrissebb képtárak

    Magyar Termék Nagydíj Átadás 2011.

    Az ünnepélyes Eredményhirdetés idén is a „Gazdaság Ünnepe” volt. A ceremónián közel ötszáz jelen levő – gazdasági szakember, nemzetközi diplomata és média képviselő – osztozott a díjazottak örömében. Ünnepi köszöntőt mondott Dr. Latorcai János Úr országgyűlési képviselő az Országgyűlés Alelnöke. 2011.-ben 37 pályázó 39 pályázata kapta meg a Magyar Termék Nagydíj® tanúsító védjegy használati jogát. Ebből négy pályázó mindkét benyújtott pályázata méltóvá vált a díjra, két díjazott pályázat viszont két – két pályázó közös alkotása. A Magyar Termék Nagydíjakat Koszorús László Úr országgyűlési képviselő az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának Alelnöke adta át.