Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Trendek Mesterséges intelligencia mérnöki megközelítésben
2011-07-06 09:42

Mesterséges intelligencia mérnöki megközelítésben

|

A mesterséges intelligencia kísérleti tudomány annyiban, amennyiben egyik alapvető feltevése, hogy az intelligens viselkedés mechanizmusai megragadhatók megfigyelés és kísérletezés révén. A megfigyelés tárgya immár nemcsak maga az ember, emberi szervezetek és hálózatok (mint pl. a ma igen népszerű szociális hálózatok), hanem az élővilág, valamint az ember alkotta – elsősorban számítógépes – rendszerek. A műszaki és természettudományos megközelítés között van bizonyos feszültség.


A mesterséges intelligencia tárgya az információ gyűjtése, feldolgozása, tárolása, használata, bővítése és átadása mind az emberi, mind az embert körülvevő természeti, tárgyi és virtuális világban. Ezen mechanizmusok megértése és modellezése motiválja a kutatását, mint egyféle természettudományt. Másfelől a mesterséges intelligencia műszaki tudomány, amelynek célja, hogy kitágítsa az ember észlelési, információfeldolgozási, beavatkozási és kommunikációs képességeinek határait, hasonlóképpen például ahhoz, miként egy hidraulikus prés fokozza az izomerőt. Ebből a nézőpontból azok a feladatok érdekesek, melyek próbára teszik az intelligenciát. Mindkét megközelítésben központi szerepet játszik a számítógép.

Ha a valamely cél elérése érdekében sikeresen felhasználható információt tekintjük tudásnak, akkor a mesterséges intelligencia lényegében a tudás számítástechnikai eszközökkel való megragadásának, mozgósításának, gyarapításának és átadásának lehetőségeit kutatja. Mérnöki megközelítésben ez azt jelenti, hogy alkalmas megfeleltetést kell találni egy adott feladat megoldásához szükséges ismeretek, azok számítógépes reprezentációja és hatékony alkalmazása közt. Ez komoly feladatok esetén kompromisszumok árán lehetséges csak, hiszen a rendelkezésre álló ismeretek jellemzően hiányosak és ellentmondásokkal terheltek, illetve a gazdag reprezentációk felett működő következtetési és keresési módszerek számításigénye elviselhetetlenül nagy lehet.

A kutatás szívesen él más tudományterületek mesterségbeli fogásaival; így a mesterséges intelligencia határos a biológia, (elsősorban a kognitív) pszichológia, filozófia, matematika, logika, nyelvészet, közgazdaságtan és az irányításelmélet területeivel, ám kapcsolata a számítástudománnyal a legszorosabb. Olyan ez, mint a fizika viszonya a matematikával: fogalmait és technikáit átveszi, céljában azonban különbözik. Egyes eredményeit azonban a számítástudomány közvetítésével a számítástechnika befogadta és széles körben alkalmazta olyan területeken, mint az objektum-orientált programozás, adatbázisok, operációs rendszerek, szimbolikus programnyelvek, elosztott rendszerek, és a kommunikációs hálózatok.

A mesterséges intelligencia kísérleti tudomány annyiban, amennyiben egyik alapvető feltevése, hogy az intelligens viselkedés mechanizmusai megragadhatók megfigyelés és kísérletezés révén. A megfigyelés tárgya immár nemcsak maga az ember, emberi szervezetek és hálózatok (mint pl. a ma igen népszerű szociális hálózatok), hanem az élővilág, valamint az ember alkotta – elsősorban számítógépes – rendszerek.
A műszaki és természettudományos megközelítés között van bizonyos feszültség. Míg az előbbi vállalkozás célja, hogy az embert tehermentesítse, felszabadítsa azáltal, hogy számítógépre viszi az intelligens viselkedés hátterében álló információ-feldolgozás mechanikus, automatizálható, digitalizálható folyamatait, az utóbbi főként (bár nem kizárólag) arra irányul, hogy mélyebben megértsük az emberi szellem természetét: az ön-reflexiót, a kreativitást, értelem és érzelem viszonyát – mindazt tehát, ami a műszaki megközelítésből kimaradt. A mesterséges intelligencia immár fél évszázados történetében ez a kettősség a kutatás hajtóerejeként szolgált.

 


A kutatás az alábbi jellegzetes problémákkal foglalkozik: érzékelés, mint látás, hallás és taktilis érzékelés, alak- és minta-felismerés; feladatmegoldás és cselekvéstervezés; tudásreprezentáció és következtetés; tanulás és fejlődés, ide értve az önszerveződő rendszereket és a kibontakozó számítást; elosztott intelligencia, kommunikáció, koordináció, és együttműködés; robotika, úgymint folyamatos érzékelés, cselekvés- és pályatervezés, vezérlés és beavatkozás. Részben ide tartozik a számítógépes nyelv feldolgozás, azaz hangzó és írott szövegek értelmezése, akár nyelvek közt való transzformálása és előállítása.

Valamennyi fent említett területet összefogja a mesterséges intelligencia mérnöki alkalmazásaiban mára általánossá vált ágens-alapú megközelítése, mely a környezetbe ágyazott, célirányos racionális feladatmegoldásra és cselekvésre helyezi a hangsúlyt. A környezet változását az ágensnek észlelnie, s szükség esetén ahhoz alkalmazkodnia kell – ez alapvetően tanulási feladat. Következtetéskor hiányos, bizonytalan, olykor akár ellentmondásos ismereteket kell kezelnie, miközben tekintetbe kell vennie korlátozott számítási erőforrásait. A környezet részei lehetnek más ágensek, s fizikai környezetben az ágensek robotokká válnak, melyek érzékelési és beavatkozási problémáit a feladat megoldási, tanulási, koordinációs és kommunikációs problémákkal összhangban kell megoldani.

Az ágens-alapú szemlélet erősen feladat-orientált, pragmatikus jellegének köszönhetően a mesterséges intelligencia módszereket sikerrel alkalmazták a legkülönfélébb területeken, mint például – a teljesség igénye nélkül – az űrkutatásban, a polgári és katonai logisztikában, az orvosi és műszaki diagnosztikában, a terméktervezésben, gyártásütemezésben- és irányításban, az elektronikus kereskedelemben, az információ-menedzsmentben, a robotikában és a szórakoztató iparban. Ezeken túl a mesterséges intelligencia speciális módszerei hasznos segítséget nyújtanak egyebek közt a matematika, a biológia, a jog, az irodalom- és zenetudomány számára.



 

Az aktuális eredményekről képet kaphatunk a mesterséges intelligencia kétévente rendezett, immár 22. világkonferenciáján , amire idén nyáron Barcelonában kerül sor.

 

Váncza József
MTA SZTAKI
vancza@sztaki.hu





Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • A firenzei modellről »
  • A nemnövekedés ideológiája »
  • Legyen ingyenes a 18 év alatt a diákbérlet »
  • A firenzei modell »
  • A nyelv és a számítógépes fordítás »
  • Maradnak-e a légyfogó-elvű útárkok? »
  • Mi történt itt? Porlód vagy inkább Szeged? »
  • A sebességszabályozás »
  • Hol lehetne a buszpályaudvar Szegeden? »
  • A fenntarthatóságról »
  • A migráció »
  • Sodródás, vagy energiaigényességre alapozott modal split »
  • Kerékpárral Helsinkibe? »
  • A közbeszerzésről »
  • Kutatók a Neten 2014 »
  • A magyar helyzet »
  • Fenntarthatóság, fejlődés, növekedés »
  • A vízenergia-termelés »
  • A nyírségi bokortanyák „üzenete” »
  • Lezárásra váró, évtizedes viták és tanulságaik »
  • Eseménynaptár
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    29 30 31 01 02 03 04
    05 06 07 08 09 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 01