Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Trendek A törvénymódosítás fékezi az innovációt
2011-10-26 05:38

A törvénymódosítás fékezi az innovációt

|
A Magyar Innovációs Szövetség nyílt levelet írt az országgyűlési képviselőknek.

Tisztelt Országgyűlési Képviselő Úrhölgy! Tisztelt Országgyűlési Képviselő Úr!

 

 

 

Az Országgyűlésnek, 2011 októberében beterjesztett, T/4662. sz. törvényjavaslat több, az innovációt érintő változtatást is tartalmaz. Ezek között találhatunk kisebb korrekciókat, illetve az innovációs tevékenység fogalomtárának pontosítására szolgáló szövegrészeket, amelyekkel Szövetségünk egyetért. Ugyanakkor a javaslat 340. § szerint, érvényét veszti a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról (KTIA) szóló tv. 4. § (3) bekezdése, ami azt jelenti, hogy a vállalatok a továbbiakban innovációs járulékukból nem írhatnák le a saját innovációs tevékenységük, illetve a nonprofit vagy költségvetési kutatóhelyeknél megrendelt K+F projektek költségét. A MISZ véleménye szerint ez elfogadhatatlan, mert szemben áll a KTIA egyik fő céljával, jelesül azzal, hogy ösztönözze a vállaltokat arra, hogy saját K+F tevékenységet végezzenek, illetve ilyen megrendeléseket adjanak kutató szervezeteknek. A KTIA tv. érvénybe lépése óta egyértelműen kimutatható a vállalati K+F kiadások növekedése (míg 2004-ben a teljes hazai K+F ráfordítás 40%-a származott az üzleti szektorból, ma már ez az arány közel 50%), amiben az innovációs járulék leírhatósága fontos szerepet játszott. További igen kedvező hatást jelent, hogy a leírható hányad terhére a vállalatok jelentős K+F megbízásokkal keresték meg az egyetemeket és az MTA kutatóintézeteit, amely lényegesen javította a kutatói szféra ipari beágyazódását.

 

Azzal természetesen Szövetségünk is tisztában van, hogy a leírhatósággal jó néhány szervezet visszaélt, így már korábban felvetettük, hogy a kiskapuk bezárására feltétlenül szükség van. Erre azonban jó megoldást kínál az NGM-nek a Nemzeti Kutatási Innovációs és Tudománypolitikai Tanács által megtárgyalt és támogatott javaslata, amely szerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának bázisán létrejönne egy olyan intézmény, amely hatósági tevékenységként ellátná a kutatást végző szervezetek K+F szempontú minősítését. A minősítő szervezet véleménye – amely a javaslat szerint a K+F projekt bármely szakaszában, így a projekt megkezdése előtt is kikérhető lenne – az adóhatóságot kötné, ami véleményünk szerint amellett, hogy biztonságot nyújtana a vállalkozásoknak, lehetőséget nyújtana a jelentősnek gondolt visszaélések kiszűrésére. Ezáltal növekedhetnének a KTIA-ba történő befizetések.

 

A törvényjavaslat 340. § szerint, továbbá, innovációsjárulék-fizetésre köteleznék a nagyszámú, 50 főnél kisebb cégeket is, mellyel feleslegesen növekednének a mikro- és kisvállalkozások bürokratikus terhei és befizetései.

 

Tisztelt Képviselő Úrhölgy! Tisztelt Képviselő Úr!

 

A fentiekre hivatkozva a Magyar Innovációs Szövetség nyomatékkal kéri, hogy a T/4662. sz. törvényjavaslat 340. §-át ne támogassa.

 

Tisztelettel dr. Szabó Gábor elnök

Budapest, 2011. október 24., hétfő (OS)

Kiadó: Magyar Innovációs Szövetség
Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Kommentek

szerkeszto 2011-11-04 15:06:35

Az IPE – Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesület egyetért a Magyar Innovációs Szövetség nyílt levelével - és kiáll az Innovációs Alap eddigi szabályozása mellett -, amellyel az országgyűlési képviselőkhöz fordult a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (KTIA) szóló tv. 4. § (3) bekezdésében foglaltak miatt. Nem progresszív az a javaslat, hogy a vállalatok a továbbiakban innovációs járulékukból nem írhatnák le a saját innovációs tevékenységük, illetve a nonprofit vagy költségvetési kutatóhelyeknél megrendelt K+F projektek költségét. Az IPE az ipari parkokban működő 3700 vállalat versenyképességének növelésében, az ipari teljesítmény fokozásában az innovációnak igen nagy jelentőséget tulajdonít. Úgy ítéljük meg, hogy az Innovációs Alap számottevően hozzájárult ahhoz, hogy a vállalatok fokozták az innovációs tevékenységüket, az egyetemi, akadémiai kutatás jobban bekapcsolódott a vállalati fejlesztésekbe. A tervezett intézkedések várható hatása lenne a kutatás-fejlesztési ráfordítások hatékonyságának visszaesése, ezzel az ország innovációs teljesítményének mérséklődése. Egyetértünk a MISZ azon felvetésével is, hogy az ötven főnél kisebb cégeket ne terheljék további adminisztrációs és anyagi terhekkel. Budapest, 2011. november 3., csütörtök (OS)

Dr. Fekete Roland elnök az Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesülete

További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • A firenzei modellről »
  • A nemnövekedés ideológiája »
  • Legyen ingyenes a 18 év alatt a diákbérlet »
  • A firenzei modell »
  • A nyelv és a számítógépes fordítás »
  • Maradnak-e a légyfogó-elvű útárkok? »
  • Mi történt itt? Porlód vagy inkább Szeged? »
  • A sebességszabályozás »
  • Hol lehetne a buszpályaudvar Szegeden? »
  • A fenntarthatóságról »
  • A migráció »
  • Sodródás, vagy energiaigényességre alapozott modal split »
  • Kerékpárral Helsinkibe? »
  • A közbeszerzésről »
  • Kutatók a Neten 2014 »
  • A magyar helyzet »
  • Fenntarthatóság, fejlődés, növekedés »
  • A vízenergia-termelés »
  • A nyírségi bokortanyák „üzenete” »
  • Lezárásra váró, évtizedes viták és tanulságaik »
  • Eseménynaptár
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    29 30 31 01 02 03 04
    05 06 07 08 09 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 01