Pereces bányatelep történetének kezdete pontosan ismert. 1868. február 05-én adta ki Lónyai Menyhért, a Kiegyezés utáni kormány pénzügyminisztere az alapító oklevelet a Diósgyőri Vasgyár új helyre telepítéséhez a Garadna - Hámor völgyből. Az aknatornyok sokasága állt Borsod megyében még nem is olyan régen. Ma már egyedül ez az újbányai aknatorony maradt meg.
Az ipari épületegyüttes hasznosítása hajthat olyan hasznot, mely biztosítja az épületek többfunkciós üzemeltetését. A téma: a Pereces bányatelep egykor, ma, és…?
Az új vasgyár szénellátását voltak hivatva biztosítani Pereces-völgyben, ahová kettős vágányú vasútvonal kiépítését rendelték el.
A völgyben már korábban is volt szénbányászat, a széntelepeket részletesen felkutatták. Erenyőben már az ipari forradalom előtti időszakban is ismertek szénkibúvások, melyeket néhány méter vízszintes tárna behajtásával termeltek le a mezőgazdasági munkák holtidejében. A Mátyás-tárna már 1830-ban indult a műveléssel.
[…]
Az alapítólevélben szerepel az utasítás a Gränzenstein alagút megépítésére is, mely 2.330 m-es hosszával a megépítéskor (1869) Európa leghosszabb és a világ akkor harmadik leghosszabb alagútja volt. Sajnálatosan ma bejárata be van betonozva (az üzemelését 1974-ben szüntették meg), így ez a védelemre érdemes műszaki létesítmény teljesen a sorsára van hagyva, pedig ipari világörökség lehetne.
[…]
A bezáráskor még a területen állt az aknatorony fejépületével és a gépházzal, a vele egybeépített transzformátor (villamos elosztó) épülettel. Volt egy öltözőépület és a hegyoldalhoz épített garázssor, valamint egy irodaépület az igazgató épület felőli oldalon. Állt még a mérlegház a támfal szélére építve, de már nem volt meg a villamos elosztó épületéhez hozzátoldott földszintes műhelyépület, melynek csak 1 fala maradt meg. (Ezt a műhelyépületet már az 1970-es évek elején elbontották.)
[…]
HASZNOSÍTÁSI JAVASLATOK
Az Újbánya üzemi területén még megtalálható épületek, építmények közül az aknatorony a fejépületével és a gépház a villamos elosztó épülettel mindenképpen megtartandó!
Az aknatornyok sokasága állt Borsod megyében még nem is olyan régen. Ma már egyedül ez az újbányai aknatorony maradt meg és emlékeztet egy, a közelmúltig virágzó, nagy tömegeket foglalkoztató és jelentős szociális-kulturális értéket hordozó iparágra.
[…]
Az ingatlan hasznosításához fel kell mérni a telek területének lehetőségeit, a teljes terület domborzati, növényzeti viszonyait, hiszen az ingatlanra elhelyezhető és vonzóvá tehető, hasznot is hozó funkció nem korlátozható az ingatlan keleti, kisebb területrészt elfoglaló részletére, ahol a nevezetes ipartörténeti emléket jelentő két épülettömb található. A terület nyugati részének hasznosítása hozhat olyan hozamot, mely biztosítja a kezdetben nagyobb beruházási igényt képviselő múzeumi, többfunkciós épületek üzemeltetését (felújítását, fejlesztését, rentábilis működését).
Megjegyezzük, hogy a hasonló létesítmények hasznosítására kiváló példák találhatók, pl. Csehországban, Németországban, jó példa lehet Miskolc testvérvárosában, Osztravában az a bányászati múzeum, mely a város szélén van autóbusz végállomásnál és kiegészül vendéglővel, játszóterekkel, több szabadidő funkcióval, igen látogatott, népszerű hely nem csak idegenforgalmi szempontból, hanem a helyi lakosság számára is.
Pereces Újbánya megmaradt üzemi épületei megtartandók, megmentendők, mely szakmai, kulturális örökségvédelmi, városi, nemzeti érdek egyaránt.
Ehhez olyan tulajdonos megtalálása elsőrendűen szükséges, aki az épületegyüttest tartalmazó ingatlant hosszú távú elképzelése, terve alapján új funkcióval megtöltve üzemeltetni akarja és tudja, javasolhatóan nonprofit módon.
A megye utolsó aknatornyán a bánya bezárásakor a bányászjelvényt nem fordították le.
Tekintsük ezt szimbolikusnak, annak jelzéséül, hogy a még menthető megmaradt épületegyüttesnek nem csak dicső múltja, hanem jövője is van.
Holló Csaba
építész- és tartószerkezet tervező,
építésügyi szakértő
A fotókkal, ábrákkal illusztrált tanulmány teljes szövege itt olvasható.
Nyomtatás
|
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|
