Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Szakma Vészhelyzetben a Nekota
2011-09-26 13:29

Vészhelyzetben a Nekota

|

Súlyosan veszélyezteti az vízi élővilágot a Balaton déli partján, a Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Területen a Hubertus Bt. tevékenysége. A vállalkozás - a másodfokú vízügyi hatóság nem megfelelő eljárásának is köszönhetően - komoly természeti kárt okozott a hazai és nemzetközi oltalom alatt álló térségnek - állapította meg frissen lezárult vizsgálatában Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.

Az ombudsman vizsgálata szerint a Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Terület Nekota elnevezésű térségén gazdálkodó Hubertus Bt. vízleeresztése miatt veszélybe került a vízhez kötődő élővilág, különösen az ott fészkelő fokozottan védett madárfajok. A vizsgálat feltárta, hogy a vészhelyzetet a vízjogi engedélyezési eljárás működési zavarai is okozták.


Az országgyűlési biztos vizsgálatában megállapította, hogy a terület védetté nyilvánítását követően 32 évvel született meg az a vízjogi engedély, amely a természetvédelmi értékek figyelembe vételével írta elő a szükséges vízszintet. Csakhogy az engedélyt az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügy Főfelügyelőség megsemmisítette.


A Főfelügyelőség iránymutatatása alapján a megismételt eljárásban kiadott vízjogi engedély már nem vette figyelembe a terület természetvédelmi igényeit és rendeltetését. A vízügyi hatóság által kiadott engedélyek ellentétesek a területre vonatkozó 1977-óta hatályos védetté nyilvánítási határozattal és a 2004-től kötelező Natura 2000 előírásokkal. A vízügyi hatóság engedélye azért sérti az előírásokat, mert a Hubertus Bt.-nek nem írja elő kötelezettségként, hogy mekkora vízszintet biztosítson azon a területen, amelyen gazdálkodik. Sőt - az országos jelentőségű védett természeti területen - a szükséges vízszint tartásának megkövetelése helyett a vízügyi hatóság kötelezővé tette a tökéletesen vízmentes állapot fenntartását az év kilenc hónapjában, vagyis a Nekota feneke alatti, talajvízszint tartását írta elő.


Ez a hatósági határozatban foglalt előírás, illetve a terület kezelőjének a terület védettségét figyelmen kívül hagyó tevékenysége vezethetett oda - mutatott rá az ombudsman -, hogy 2011 tavaszán és nyarán a víz leeresztésével a Hubertus Bt. veszélybe sodorta a területen élő, a vízhez kötődő élővilágot és természeti kárt okozott.


Fülöp Sándor felhívta a figyelmet, hogy a Nekota természeti értékekben különösen gazdag terület, ezért tágabb térsége többszörösen védett (országos védelem, Natura 2000, Ramsari Egyezmény). E természeti tőke megőrzése az egészséges környezethez való jogból fakadó kötelezettség, az állami szereplők, valamint a bérlő közös feladata és felelőssége. Az országgyűlési biztos rámutatott, hogy az érintettek a feladatuknak és kötelezettségüknek nem tettek eleget.
Az ombudsman a területre vonatkozó haszonbérleti szerződés vizsgálatakor megállapította, hogy a Magyar Állam nevében eljáró Állami Vagyonügynökség rendkívül előnytelen szerződést kötött a Hubertus Bt.-vel. Teljes körűen és mindenre kiterjedően átengedte a terület hasznosításának és hasznai szedésének jogosultságát. Az Állami Vagyonügynökség kötelezettséget vállalt a szükséges engedélyek beszerzésének segítésére, illetőleg visszavonhatatlanul vételi és elővételi jogot biztosított. A szerződés rendelkezései lehetetlenné teszik, hogy a haszonbérbe adó, vagyis a Magyar Állam felmondja azt, sőt 99 év után újabb, változatlan feltételekkel történő szerződéshosszabbításban is megállapodott a Hubertus Bt. az Állami Vagyonügynökséggel.


Mindezen jogosultságok biztosítása mellett a szerződésben kikötött haszonbérleti díj (hektáronként évi tíz forint) rendkívül alacsony. A rögzített feltételek nem teszik lehetővé a bérleti díjra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát, és azt sem biztosítják, hogy a díj évente legalább az infláció arányában emelkedjen. A hasonló adottságú területek haszonbérleti díja átlagosan évente húszezer forint hektáronként. A Hubertus Bt. az állásfoglalás-tervezetre tett észrevételében vitatta, hogy ez az összeg - az általa a területen végrehajtott beruházások értékét figyelembe véve - csekély mértékű lenne, mely megállapítás az ombudsman álláspontja szerint nem helytálló. A feltűnő értékaránytalansággal kapcsolatos jogvita eldöntése ugyanakkor a polgári bíróság hatáskörébe tartozik.
A szerződés szinte valamennyi pontja az államra nézve feltűnően hátrányos, tisztességtelennek minősíthető, míg a kikötött haszonbérleti díjról egyértelműen megállapítható a feltűnő értékaránytalanság.


Az Állami Vagyonügynökség és a Hubertus Bt. között létrejött érvényes haszonbérleti szerződés - amellett, hogy a Magyar Állam számára kirívóan hátrányos - nem vesz tudomást a terület természetvédelmi értékeiről, státusáról, arról, hogy az háromszoros hazai és nemzetközi védelem alatt áll.


Mindezekre tekintettel az ombudsman szükségesnek tartja, hogy a Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve miniszteri rendeleti szinten kihirdetésre kerüljön, valamint felhívta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, tegye meg a szükséges intézkedéseket a Nagyberek Fehérvíz Természetvédelmi Területre vonatkozó haszonbérleti szerződés felülvizsgálata érdekében.
Az állásfoglalás olvasható a JNO honlapján:

Moldoványi Tibor
JNO sajtó


Budapest, 2011. szeptember 25., vasárnap (OS)



Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Rovat legfrissebb hírei
  • Francia többsávos, koncentrikus körforgalmak »
  • Különböző úttípusok egymást követő sorozata egyazon úton »
  • Sávszámok és sebességek a holland A2 autópályán »
  • Újrapozicionálás vagy a káosz elmélyítése? »
  • Tisza és árvizei »
  • A tervezési sebességről a szolgáltatási színvonalra helyezzük át a súlypontot »
  • Az elkerülő utakért, a környezeti kapacitásért »
  • Az autómentes Tisza-partért »
  • Egy párbeszéd kezdete? »
  • Nem kellett volna inkább disztingválni? »
  • A vízgazdálkodás XXI. századi stratégiája »
  • Vélemény a Gyorsút nevű ÚME tervezetről »
  • Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? »
  • A Szeged–Makó tram-train »
  • A szegedi Déli-hídról »
  • Az építő és a romboló Tisza »
  • Szegedi árapasztó csatorna és az első hivatalos, elutasító vélemény »
  • Dán úttípusok »
  • A tényekhez igazodó úthálózat-fejlesztésért IV. »
  • A tényekhez igazodó úthálózat-fejlesztésért III. »
  • Eseménynaptár
     « 
     » 
    H K SZ CS P SZo V
    29 30 31 01 02 03 04
    05 06 07 08 09 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 01
    Legfrissebb képtárak

    Célkeresztben a vízgazdálkdás

    A Vidékfejlesztési Minisztérium, a Magyar Hidrológiai Társaság, az Agrárkamara, és a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata hívta a szakembereket a vízgazdálkodás változásait és korszerűsítési folyamatait tárgyaló konferenciára.