Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Trendek A nem konvencionális szénhidrogének jelentősége a XXI. században
2011-08-25 18:53

A nem konvencionális szénhidrogének jelentősége a XXI. században

|

A nem konvencionális szénhidrogénekről, azaz a geológiai szempontból nem hagyományos környezetben lévő szénhidrogénekről szól Lakatos István és Lakatosné, Szabó Julianna (ME Alkalmazott Kémiai Kutatóintézet, MTA Műszaki Földtudományi Kutatócsoport, Miskolc-Egyetemváros) dolgozata meglehetősen hosszú távra – 2100-ig, mintegy száz évre – globális energetikai kitekintést nyújtva és egyben a hazai perspektívát is bemutatva. A dolgozat 22 grafikonja és 9 táblázata megkönnyíti a nem energetikai szakemberek számára is a téma áttekintését.

A tanulmány 2004-2006 között rendelkezésre álló adatokat dolgozott fel, és 2007-ben jelent meg.


A teljes dokumentum itt olvasható>>

A tanulmány összefoglalását a gyors áttekintés érdekében az alábbiakban közöljük.

Összefoglalás

1. A szénhidrogének termelése és felhasználása a XX. század második felében meghatározóvá vált az energiatermelésben. A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a 400 1018 J-t, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz mintegy 10%-ot képviselt.


2. A világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt több mint négyszeresére, várhatóan 1600 1018 J-ra fog nőni. Ezen belül azonban a szénhidrogének relatív szerepe jelentős mértékben csökken: az előrejelzések szerint a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére a 20%-ot, a század végére a 15%-ot nem haladja meg.


3. A relatív csökkenés ellenére a szénhidrogének termelésére vonatkozó elvárások teljesítése rendkívül nagy feladatot állít a termelői iparág elé: a jelen évszázadban 250-200 109 t kő¬olaj és 500-550 1012 m3 földgáz kitermelésére lesz szükség a globális igények biztonságos kielégítése érdekében.


4. A világ ismert kőolajkészlete kb. 160 109 t, reménybeli, feltárandó földtani vagyona 150 109 t, míg földgázból ugyanezen adatok 180 1012 m3, illetve 150 1012 m3. Ebből következik, hogy az évszázad valószínűsíthető igényét konvencionális szénhidrogénekből nem lehet kielégíteni.


5. Az olajpala elfordulásokban lévő palaolaj globális vagyonát 900 1012 t-ra becsülik, amiből 0,25%-os kihozatali hatásfok mellet elvileg 2,25 1012 t, gyakorlatilag nagy biztonsággal 150 109 t nyers palaolaj (syncrude) nyerhető. A már ipari méretben termelt, olajhomokban lévő olaj bizonyított és nagyrészt kitermelhető globális készlete 880 109 t. Ebből nyilvánvaló, hogy a világ nem konvencionális kőolajvagyona és kitermelhető ipari készlete nagyságrendekkel haladja meg a konvencionális olajkészletet.


6. A nem konvencionális szénhidrogén gázokra vonatkozó globális adatok bizonytalanok. Az észak-amerikai kontinensre közölt vagyon- és készletbecslések azonban bizonyítják, hogy a tömött tárolókőzetekben tárolt metán hasznosítása nem nélkülözhető a világ biztonságos földgázellátásának fenntartásában.


7. Mérvadó becslések szerint a gázhidrátokban tárolt szénhidrogéngáz globális vagyona optimista számítás szerint 28 1018 m3, a reális előrejelzés szerint legfeljebb mintegy 8 1018 m3, amelyből kb. 550 1015 m3 a távoli jövőben iparilag is kitermelhető.


8. A széntelepek metántartalmát már ma hasznosítják energetikailag néhány országban. A globális vagyon optimista feltételezés szerint 2050 1012 m3, míg a nagy valószínűséggel rendelkezésre álló mennyiség 7 1012 m3. Amennyiben 10%-os kitermelési hatásfokot feltételezünk az iparilag kitermelhető metán mennyisége 700 109 m3, ami szintén többszöröse a bizonyított és a még feltárható konvencionális földgáz mennyiségének.


9. Magyarország energetikailag hasznosítható olajpalával és olajhomokkal nem rendelkezik. A genetikai átalakulás kezdeti stádiumában lévő, az olajpalák családjába sorolható, közelítően 150 106 t mennyiségben rendelkezésre álló alginit (Bakony) azonban mezőgazdasági, környezetvédelmi és humán célra eredményesen hasznosítható értékes ásvány.


10. Nem konvencionális szénhidrogén gázból hazánknak jelentős a vagyona és a kitermelhető készlete. A Makói-árokban feltárt, anyakőzethez kötött metán mennyisége a szakemberek szerint 400-600 109 m3, a Mecsekben elhelyezkedő széntelepek metántartalma minimálisan 150 109 m3. Minimális kitermelési hatásfokot feltételezve a hasznosítható ipari készlet többszöröse a konvencionális földgázkészletnek.


11. A világ nem konvencionális szénhidrogén készlete, additív forrásként, messzemenően fedezi a globális igényt. Ez az állítás Magyarországon a nem konvencionális földgáz vo¬natkozásában nagy valószínűséggel helyálló.


12. A nem konvencionális szénhidrogének termelése egyelőre számos technikai, technológiai kérdés sürgős megoldását igényli. A kihozatali hatásfok javítása, a környezeti károk mérséklése, a termelési költség csökkentése és a szénhidrogének világpiaci árának alakulása központi kérdése ezen alternatív energiahordozók hasznosításának.


13. A szénhidrogén-termelésben a paradigmaváltás elkerülhetetlen: jövőben az interdiszciplináris kutatás-fejlesztésnek, a tárolómérnöki és vegyészmérnöki ismeretek alkotó alkalmazásának az eddigieknél nagyobb, meghatározó szerepet kell kapniuk ezen nem megújuló, pótolhatatlan természeti erőforrások hasznosításában.




Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Eseménynaptár
 « 
 » 
H K SZ CS P SZo V
29 30 31 01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 01
Legfrissebb képtárak

200 éve született Bodoki Károly

Bodoki Károly elévülhetetlen érdemeket szerzett a Körösök és a Berettyó szabályozása terén kifejtett munkásságával. Tervezte és 1868-ban bekövetkezett haláláig irányította is a kiviteli munkákat. Munkássága méltó módon kapcsolódik a reformkor híres mérnökei, Huszár Mátyás, Beszédes József, Vásárhelyi Pál tevékenységéhez. 200. születési évfordulójáról emlékeztek meg március 29-én Gyulán.

GRAN-PRIZE Interdiszciplináris díj

A díj bolygónk legégetőbb kihívásaira válaszoló kiemelkedő megoldásokat, projekteket, munkákat jutalmaz majd a környezetvédelem, fenntartható fejlődés, design, orvostudomány, egészségmegőrzés,- fejlesztés és oktatás területéről évente egy alkalommal, tudtuk meg a sajtóreggelin. A Svéd díj már az első évben érdeklődést váltott ki Magyarországon.