Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Trendek A tervezés társadalmasítása
2013-04-24 04:48

A tervezés társadalmasítása

|

A korszerű tervezés a demokratikus hatalomgyakorlásnak az egyik alapvető eszköze és feltétele. A modern demokráciának túl kell lépni a merev képviseleti elven, mivel a gazdaság és a társadalom komplexitása miatt nem elég az érdemi döntéshozatalnak a meghatározott időre szóló átruházása, hanem a mindennapok gyakorlatába kell iktatni az érintett emberek közvetlen részvételét; vallja Miklóssy Endre Hild János és Pro Régió-díjas urbanista.

A korszerű területi tervezés a demokratikus hatalomgyakorlásnak is az egyik alapvető eszköze és feltétele.

A modern demokráciának túl kell lépnie a merev képviseleti elven, mivel a gazdaság és a társadalom komplexitása miatt immár nem elégséges az érdemi döntéshozatalnak a meghatározott időre szóló átruházása, hanem a mindennapok gyakorlatába kell iktatni az érintett emberek közvetlen részvételét. Három egymástól eltérő dimenziója van ennek: a részvétel a döntéshozatalban, a részvétel a megvalósításban és a részvétel az ellenőrzésben.

Sem a jelenlegi magyarországi jogrend, sem pedig az Európai Únió gyakorlatában szereplő eljárási módok nem tesznek maradéktalanul eleget a szükséges követelményeknek. Igaz, nem zárják ki az érvényesítésüknek a lehetőségét sem. Ezért itt az elvi összefüggések leírását tartjuk fontosnak.

Egyeztetés
Az egyeztetés voltaképpen nem egyéb, mint a képviseleti elvben rejlő fogyatékosság korrekciója. A képviselet a választó döntési jogosultságának az időleges átruházása, viszont csak bizonytalanul tűzhető ki ennek a határa az életben folyamatosan előálló problémák tekintetében.

(Minél nagyobb egy-egy embercsoport és minél kiterjedtebb az életfeltételek külső szabályozása – a modern világban pedig mindkettő erősen növekedik – annál alapvetőbben jelenik meg ez az igény. Pedig mind a demokratikus önrendelkezés alapvető normája, mind pedig a hatékonyság igénye megköveteli az emberek részvételét a sorsuk irányításában.)

A terveket általában egy választott tagokból álló közhatalmi testület hagyja jóvá, a képviseleti demokrácia elvének megfelelően. Ahhoz viszont, hogy ez a terv valóban legitim, azaz az érintett társadalom döntő része számára elfogadott legyen, részt kell vennie valamilyen módon a terv készítésében is. Kétféle fokozatát különböztetjük meg ennek . Az egyik a terv társadalmi elfogadtatása, a másik pedig magának a tervezésnek a társadalmiasítása.

● Az elfogadtatás elsősorban az értékek és a célok meghatározásában játszik szerepet, és ezek visszahatnak a megoldások módjára is. Az eljárás lényege a tervek nyilvános megvitatása. Erről hiteles jegyzőkönyvet kell készíteni, és ezt mellékelni a tervdokumentációhoz. A felvetődött elgondolásokat a tervkészítő persze figyelmen kívül hagyhatja szakmai megfontolásokból, de a döntéshozónak akkor is ismernie kell őket.

A technikai lebonyolítás egy iteratív folyamatban történik: probléma összefoglalás – értékmeghatározás – célmeghatározás – megoldási javaslatok. Egy-egy lépés után, hogyha konszenzusra sikerült jutni, tovább lehet lépni, és így elkerülhetőek például a parttalan és kilátástalan viták.

(Így készült például 1989-ben Budapest közlekedésfejlesztési koncepciója. Sajnos, az eredményeit a politikai változások elsöpörték.)

Ezek az egyeztetések nyilvánosak és nyitottak, tehát bárki részt vehet bennük. (Nem a „többségi elv”, hanem a felvetett gondolatok ésszerűsége irányítja őket.) Gyakorlatilag a résztvevők persze azok, akiket valamilyen módon érint a terv: a terület lakói vagy lakossági csoportjai, ők többnyire egyéni igényekkel, sérelmekkel lépnek fel, gazdasági és érdekvédő szereplők, hasonló motivációval és különféle társadalmi, szakmai csoportok.

Ez utóbbiaknak igen lényeges lehet a szerepük, mert ők többnyire dolgoznak is a javaslataikon, esetleg jelentős munkát fordítva rájuk. A tervezési feltételeket illetően ez azt a problémát veti fel, hogy valamilyen ráfordítás-arányos pénzbeli térítésre van szükségük, ami viszont felveti a „kivásárlás” veszedelmét, vagyis hogy a támogatók intencióját képviseli a szakértő az igazság helyett.

(1999-ben a Népszabadságban volt például egy hosszú szakértői vita a 4-es Metróval kapcsolatban. Minden hozzászóló szakember rossznak tartotta, egy kivételével, aki viszont a Metróber alkalmazottja volt.)

A jóváhagyás természetesen csak a választott képviselet dolga lehet, tehát az észrevételeket akár figyelmen kívül is hagyhatja. Ezt azonban csak a saját kockázatára teheti meg, ami ebben az esetben alapvetően politikai kockázatot jelent.

● A közvetlen részvétel a tervezésben eléggé újkeletű dolog, a fejlett nyugati országok némelyikében próbálkoznak vele. A fejlesztő beruházó és az érintett lakosság nemcsak a kész tervvel találkozik, hanem a készítés során kezdettől fogva kölcsönösen megismerik egymás szempontjait, érdekeit és ezeket folyamatosan, iteratív módon egyeztetik a végső megoldás kialakításáig.

Gyakorlatilag ez szakmai munkacsoportok részvételével történhet, akik folyamatosan egyeztetnek az érintettekkel is. Itt még hangsúlyosabban jelenik meg a ráfordítás problémája. Ezt eseti pályázattal, vagy folyamatos működésfinanszírozással célszerű megoldani a szellemi függetlenség megóvása érdekében. A piacgazdaságban ugyanis éppúgy, mint az utasításos rendszerben, a hivatalosan megbízott tervezőnek ez a nélkülözhetetlen függetlensége elég nehezen biztosítható. Az a szakmai csoport, amely más forrásból működik, könnyebben függetleníthető a befolyásolásnak ettől a kényszerűségétől.

(2001-ben ilyen logika alapján készült a Szentendrei sziget rendezési terve, ezt a munkát szakmai csoport készítette, és a holland kormány finanszírozta. A munkának ugyanis környezetvédelmi alapcéljai voltak, amelyeket a jelenlegi magyarországi viszonyok között igen nehéz lett volna érvényesíteni a kialakult tervezési mechanizmusban.)

Animáció
A komplex helyi fejlesztési programoknak két alapvető problémája van. Az egyik az, hogy semmiképpen se épülhetnek a döntéshozatal többségi elvére, mivelhogy a szereplői – helyi önkormányzatok, gazdasági szerveződések vagy vállalkozók, civil csoportok – autonómak, kényszeríteni őket akaratuk ellenére nem lehet. A másik, hogy ez a program nem passzív beletörődést igényel, hanem aktív cselekvést. A tervezés döntő feladata tehát az, hogy e kettős problémát megoldáshoz segítse.

Minden fejlesztési program alapvető célja a helyi erőforrások fejlesztésén keresztül a helyi gazdaság erősítése, és ez nyilván nem lehetséges helyi gazdasági és társadalmi aktivitás nélkül. A programkészítésnek a lényegéhez tartozik tehát
● Az információ-nyújtás a lehetőségekről, és az egyeztetés a szükséges tennivalókkal kapcsolatban
● A szándékok felmérése, de egyszersmind az animálásuk, vagyis a felébresztésük is.

A lebonyolításról a következőket mondhatjuk
● Szükség van egy előzetes programvázlatra. Ezt a fejlesztő menedzsment megkapja a tervezőtől, és elkezd vele „házalni”. Célszemélyei az érintett önkormányzatok, gazdasági szervezetek (kamarák), helyi gazdálkodók-vállalkozók, civil szerveződések. Ez utóbbiak a fejlesztési javaslatok kibővítésére és az animáció lakosság felé történő kiszélesítésére alkalmasak.

Lényeges megjegyeznünk itt, hogy esetünkben a „negatív kritikának” többnyire nem sok hasznát vesszük. Általánosságban pedig a semleges „vélemény” jóval kevésbé fontos, mint a tényleges részvételi szándék, és az annak körülményeit tisztázó felvetés.

● A programkészítés bevezető beszélgetésekkel folytatódik. Ezekhez viszont mindenképpen szükség van:
- Általános információkra a gazdasági helyzetről, a támogatási lehetőségekről
- Térségismeretre a helyi gazdaság és az emberek helyzetéről és lehetőségeiről.

A program felépítésében a tervezési sor logikáját kell követni, tehát az értékek és a célok meghatározásából kiindulni. A megbeszéléseket a konfliktus-kezelés módszereivel, a Delphi-módszerrel és hasonlókkal célszerű strukturálni, de ne felejtsük el azt, hogy a célunk nem egy szép logikai építmény előállítása, hanem a potenciális résztvevőknek a fellelkesítése (Captatio benevolentiae).

● A szakmai feladat ezek után a résztvevők által felvetett együttműködési lehetőségek körüljárása és pontosítása, a program tényleges felépítése pedig ezekből történhet meg.

A tapasztalat az mutatja, hogy akció általában nem jöhet létre „helyi” húzó ember, embercsoport nélkül. Az animáció egyik fő célja éppen ezért az, hogy segítsen ezeket megtalálni, és erősítse meg őket önmagukban is, és a helyi társadalomban elfoglalt helyzetükben is.

A korrupció kiszorítása
A korrupció gazdasági vesztesége elsősorban nem maga a kenőpénz, hanem az, hogy belátható módon a rosszabb ajánlatot tévőnek van módja nagyobb kenőpénzt fizetni, tehát elvész az optimum lehetősége. Az okozott kár, elsősorban a „lucrum cessens” értelmében, jóval meghaladhatja a tényleges kenőpénz mértékét. Talán még ennél is nagyobb azonban a társadalmi veszteség, mert a megromló közbizalom hihetetlenül nehézzé teszi a tranzakciókat és meg is drágítja azok járulékos ráfordításait.

(Magyarország gazdasági állapota a korrupció 1990-es elszabadulása után sajnálatos módon szemlélteti ezt.)

A korrupció világprobléma, mind Magyarországon, mind az Európai Únióban hivatalos intézményi és ellenőrzési rendszerrel próbálják féken tartani. Ezzel itt nem foglalkozunk, csupán a tervezéssel és a részvétellel kapcsolatos összefüggéseire szorítkozunk.

Maga a tervezés, megfelelően végrehajtva a legfontosabb eszköz lehet a korrupció ellen. Azért, mivel áttekinthető, és világosan megfogalmazódik benne az optimum is.

(Egyik, nem csekély előnye ez a programfinanszírozásnak a projektfinanszírozással szemben.)

A közpénzből is támogatott gazdasági akciónak mindig nyilvánosnak kell lennie éppúgy, amint egy támogatott közhasznú társaság működésének és pénzügyeinek is. A nyilvánosság fő fórumai pedig a médiumok.

A tárgykör jelegének és fontosságának megfelelően az országos, a regionális vagy a helyi médiumok lehetnek erre megfelelőek. A nálunk kialakult gyakorlat azonban nem megfelelő. Egyrészt e beszámolók jórészt hiányosak és nem is eléggé informatívok, másrészt meg ezzel is összefüggésben általános érdektelenség szokta őket fogadni.

Az ellenőrzés valójában jóval több kellene legyen, mint a megszokott közönséges pénzügyi ellenőrzés. Annál is inkább, mivel itt nem csupán a Csáki szalmájának sajnos elég könnyen tekinthető közpénzek szerepelnek, hanem különféle résztvevők közvetlen forrásai is. Ez az ellenőrzés komoly szakmai munka is lehet, opponensi vélemény és ehhez hasonló formában, és éppen ezért komoly ráfordítást is igényelhet. (Az elmondottak szerint ennek a fedezetét pályázati alapon lehet biztosítani.) Ilyen ellenőrzést végezhetnek lakossági érdekvédelmi csoportok, civil szakmai szerveződések, gazdasági érdekvédelmi szervezetek és kamarák, de politikai és gazdasági szereplők nem, mivel a kétségbevonhatatlan objektivitás őtőlük nem várható.

Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményét azután továbbítani kell egyrészt az illetékes monitoring-bizottságoknak és más hivatalos ellenőrző szervezeteknek, másrészt pedig az érintett nyilvánosságnak.




Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Eseménynaptár
 « 
 » 
H K SZ CS P SZo V
29 30 31 01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 01
Legfrissebb képtárak

200 éve született Bodoki Károly

Bodoki Károly elévülhetetlen érdemeket szerzett a Körösök és a Berettyó szabályozása terén kifejtett munkásságával. Tervezte és 1868-ban bekövetkezett haláláig irányította is a kiviteli munkákat. Munkássága méltó módon kapcsolódik a reformkor híres mérnökei, Huszár Mátyás, Beszédes József, Vásárhelyi Pál tevékenységéhez. 200. születési évfordulójáról emlékeztek meg március 29-én Gyulán.

GRAN-PRIZE Interdiszciplináris díj

A díj bolygónk legégetőbb kihívásaira válaszoló kiemelkedő megoldásokat, projekteket, munkákat jutalmaz majd a környezetvédelem, fenntartható fejlődés, design, orvostudomány, egészségmegőrzés,- fejlesztés és oktatás területéről évente egy alkalommal, tudtuk meg a sajtóreggelin. A Svéd díj már az első évben érdeklődést váltott ki Magyarországon.