Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Szakma Mindenek felett és előtt: Szeged megóvása az árvíztől
2013-01-15 10:01

Mindenek felett és előtt: Szeged megóvása az árvíztől

|

2012. év végén a szegedi közgyűlés tárgyalt a következő 7 éves ciklus szegedi városfejlesztési lehetőségeiről. Szeged árvíz elleni védelme szóba sem került. Dr. Rigó Mihály okl. erdőmérnök, okl. építőmérnök szükségesnek tartja a helyzetelemzésen keresztül ráirányítani a figyelmet a leselkedő veszélyekre, és a végső megoldásokra.

 

Ami Jó és Hasznos, ha ma el nem végzed,
Hidd el: annak kárát, holnap mindjárt érzed.”

Vedres István, Szeged Széchenyije, 1805.


Nem vagyok vízügyi mérnök, csak egy olvasó, internetező mérnök ember, aki szakterületén kívül még akár tévedhet is. Örülök viszont, ha hasznosítható példát, megvalósult esetet találok, melyet a hasonlóság okán átgondolásra felkínálhatok a szegedi döntéshozóknak és a vizes mérnök kollégáknak is; Rettenetes aszály alig látható Tisza idején, vagy nem normális árvíz, gondolhatják esetleg.
Korábbi olvasásélményeimet már megosztottam az Olvasóval - itt felidézhető - melynek kiegészítése, folytatása a mostani írásom. A témáról írtam a Szeged című folyóirat 2011. augusztus-szeptemberi számában is. A mostani írásom ennek újragondolása, finomítása az újabb információk alapján.

2012. év végén a szegedi közgyűlés tárgyalt a következő 7 éves ciklus szegedi városfejlesztési lehetőségeiről, lehetséges programjáról. Érdekes módon a város árvíz elleni biztonsága sajnos még szóba sem került. Valószínűen ennek az az oka, hogy a 2013-ra tervezett belvárosi partfalemelés a gond megoldását sugallja. Ezzel sajnos hamis biztonságérzetet keltve. Bízom abban, hogy írásom képviselőinket is a téma újragondolására készteti és a fejlesztési javaslatok közé megoldandónak az árvízi gondokat felveszik.

A tanulmányt itt olvasható

 

 

 

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Kommentek

alfoldi 2013-02-02 14:59:11

Vedres István korabeli javaslata
Vedres, Szeged Széchenyije, aki 1786-ban szerzett mérnöki oklevelet, és aki Szeged város mérnöke, majd főmérnöke volt, 1830-ban, azaz 180 évvel ezelőtt, kis könyvet írt „A’ túl a’ tiszai nagyobb árrvizek’ eltéríthetésérül egy két szó címmel”, mely a Somogyi Könyvtárban olvasható. A kulcsszó az eltérítés! Csatornával akarta a Tiszától távol tartani az árvizek egy részét.
Az alig 50 oldalas könyvecske címe maga a tartalom, hiszen a tiszai árvízről és főleg az árvíz eltérítési lehetőségéről szól. Gondolatai közel két évtizeddel előzték meg a nagy tiszai folyószabályozási munka kezdetét, és kb. 5 évtizeddel az 1879-es nagy szegedi árvizet!
Elvi jelentőségű és a látnoki erejű a mű. Számomra megdöbbentő megállapításainak korszerűségé. Szeretném elérni napfényre kerülését. Szeretném, ha a szegedi társadalom megismerné. Szeretném végül azt, ha az árvízi viták, és főleg az ügyek döntéshozói vegyék figyelembe Vedres elveit.
„… mi lenne belőle, ha hogy minden folyó vizi, töltések közé szoritatván, a’ körül lévő róna föld szintjénél fellyebb, úgy szólván a’ Levegőbe’ emelhetnénk föl? – Sokkal veszedelmesebb helyheztetése volna akkor hazánk ezen részének, mint Hollandiának.”
„… töltések tsinálásával az ország kívánt tzélját, az árvizek meggátlásában el nem érheti.”
„… látván mindenfele’ az idei árvizeknek (1817.) szomorú nyomait, az a’ fölséges reménység támadott fel bennünk, hogy; tsak ugyan lészen valamikor még is olly idő, a’ midön a’ Torontál Vármegyei földes Uraságok, és lakosok, elúnván a víz árjai által szörnyű károk szenvedése mellett okozott háborgattatásokat; öszve kaptsolt erővel, és tehetséggel azon fognak munkálkodni, hogy a’ Maros vize dagállyának egy részét, vagy az Arankán, vagy más újonnan ásatandó tsatornán, a’ Vármegyén keresztül lebotsássák…”

alfoldi 2013-02-02 15:01:21

Vedres Tisza-csatornára vonatkozó javaslata:
„Lehetne e’ Tisza Újjlaktól, Tokajtól vagy Tisza Füredtül kezdve tellyes bátorsággal, haszonnal, és állandósággal egy olly széles vízáteresztő tsatornát huzni, melly a’ közbe eső, minden folyó vizeknek fölösleg való árvizeit a’ Karas vize által Újpalánkánál, a Dunába leszállítsa?”
Tiszaújlak a magyar-ukrán határ mellett van természetesen a Tisza mellett, Tokaj és Tiszafüred az ismert helyén. Újpalánka, ma Banatski Palanka a román-szerb határ és a Duna metszéspontja mellett, Temesvártól délre. Folyója a Karas.
Vedres nem kötötte meg az általa javasolt új csatornának sem a kezdőpontját, sem a végpontját. Ennek ellenére nem nehéz például Tokajtól elindulva, dél felé haladva egy új csatornával elmetszeni a Dunába ömlő Karast.
„Az a kérdés támadhat itt – megmentheti e’ ezen szóba lévő árvíz eresztő tsatorna a’ Tisza vize jobb partján lévő tartományt is, az árvizek kiöntéseitől? – erre azt felelem, hogy ha a’ tsatorna egyedül! – teszem Tisza Újjlaktúl húzatódik Új Paalánkáig! – az tsak azon folyó vizek fölös árvizeit veszi magába és vezeti le, a’ mellyeken keresztül megy; tudniillik a’ Túr, Szamos, Homorád, Kraszna, Ér, Berettyó, a’ három Körös, Maros, Böge, Tömös, Berzova, s’ a’ t. folyó vizeket; és tsak ezek kiöntéseitül menti az meg, a’ túl a’ tiszai tartományt egyszer’smind a’ Tisza árja magosságát is annyival kissebíti, a mennyivel azok eztet külömben nevelni szokták.”
„- Ellenben; mivel az árvizek kiöntéseit, a’ Tisza jobb partján is, nem annyira a Tisza, mintsem az északi és nyugoti hegyek közül, az abba lefolyó vizek, úgymond; az Ung, … , Latortza, Bodrog, Hernád, Zagyva, s’ a’ t. és pedig folyamatjok útja közibe szokták okozni; - azoknak meg akadályoztatására is, hasonló árvíz eresztő tsatornák szükségesek.”

alfoldi 2013-02-02 15:02:00

„Mitsoda bátorsággal, állandósággal és haszonnal biztatná pedig a’ hazát ez a munka? – ezt a külső országokban tett tapasztalásokkal és eseményekkel könnyen meglehet mutatni, mert illy munka Hollandiában, Angliában, Frantzia és Olasz országban, főképp Lombardiában elég van, sőtt még Muszka országban is találtatik már, … A Langvedoki tsatorna Frantzia országban 40 mértföldnyi hosszúsága egyszersmind hajókázható és terhet szállító is; melly az Északi és a Déli tengert öszve kaptsolja. Három nagyobb folyó vizeken megy keresztül, a’ laposságokba töltéseken, az alatsonyabban fekvő vizeken felül pedig hidakon folyik által. Egy hegy gyomrán keresztül is utat vágtak néki. Márha ezt meglehetett ott tsinálni, száz esztendőnél több idő előtt, 14-ik Lajos Frantzia Király alatt, …, miért nem lehetne nekünk is egy olly boldogító Fejedelmünk idejében, mint a mostani, egy 60 mértföldnyi hosszú tsatornát annál inkább készittetni; mivel többnyire róna földön menne keresztül.”
Vedres szerint nem a töltéseket kell az égig emelni, hanem el kell vezetni az áradást okozó, felesleges vizet. Neki sem hiszünk Ő egyik olyan pártnak sem, amely itt az utóbbi 70 évben uralkodott! Nincs új a nap alatt, minden ki van már találva. Csak el kellene a vedresi elvet végre fogadni! Miért akarjuk elfelejteni, letagadni?
Az elmúlt 200 év Őt igazolta!

alfoldi 2013-02-16 16:21:09

Ha két terület között van egy fal, akkor a két területet tényleg úgy szoktunk összenyitni, hogy megemeljük a közbülső fal magasságát?

Nem Maginot-vonal épül Szegeden?

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/osszenyitjak_a_tiszat_a_belvarossal/2320148/

"Ősszel 1,8 milliárd forintból elindul a szegedi belvárosi partfalberuházás 2 kilométer hosszan, az új védműnek 2015. március 31-éig kell elkészülnie."

"A Maginot-vonal ([maʒi'noː]) André Maginot (1877–1932) francia hadügyminiszter javaslatára 1927–1932 között a francia–német, az olasz–francia és a francia–luxemburgi határon épült, védelmi célokat szolgáló, korszerű erődrendszer."





"A második világháború idején kiderült, hogy felesleges katonai beruházás volt, mert 1940-ben a német hadsereg a Maginot-vonal megkerülésével, az Ardennek-hegységen átvágva támadta meg és rohanta le Franciaországot. A franciák 1940 júniusában kapituláltak, a legtöbb erődítmény tényleges harc nélkül, elvágva utánpótlásától megadta magát."

http://hu.wikipedia.org/wiki/Maginot-vonal


alfoldi 2013-02-26 14:14:53

Csemez Attila professzor úrnak köszönöm a rendezettség, rendezetlenség felvetését, a remek írást!

http://epiteszforum.hu/rendezettseg

A mai szegedi Tisza-part a cikk szerinti értelemben steril, egyesek szerint pedig "rendezett".

A vízszint maximálásával, lényegében a szabályozás előtti vízszint visszaállításával, végre lenne remény, esély a beton és aszfalt sivatag helyett az egykori, természetközeli, természetes állapotot visszaállítani, amelynél füves-fás parton odagyalogolhatok a Tiszához, ahol nincs függőleges beton partfal.

Ma egyesek úgy akarják a folyót egyesíteni a várossal, éppen a rendezettség jegyében, hogy a kettőt elválasztó mai falat még magasítják, ami még logikailag is képtelenség.

alfoldi 2013-02-27 10:59:24

Most megépül a legolcsóbb megoldás.

Nem a legolcsóbb megoldások szoktak azután a legdrágábbak lenni, ha mindent figyelembe veszünk?

alfoldi 2013-03-02 13:30:17

Mégis kockázatos:

http://nol.hu/lap/20130302-mobilgat-bajok

alfoldi 2013-04-04 20:40:48

Már 1600-ban hatalmas csatornát építtek a franciák!

http://zoldvalasz.hu/sites/default/files/V%C3%ADzl%C3%A9pcs%C5%91k-el%C5%91ad%C3%A1s.pdf

Sajnos, a képet nem tudom bemásolni.
Ennek töredéke Szegednél mitől lenne lehetetlen?

alfoldi 2013-04-22 15:44:23

Most (2013. IV. 22.) megy ki az országból a sok, drága és tiszta víz, a mai vízügy elvei szerint. Pedig de nagy szükség lenne rá nem is olyan sokára.
A tényt az alábbi képek jól mutatják:
http://www.delmagyar.hu/tudosito/irany_a_tisza_mutassa_meg_on_milyennek_latja_az_arado_folyot/2326924/

alfoldi 2013-05-01 13:51:24

Az árapasztó csatorna a folyó egy pontján megjelenő vízmennyiséget két részre oszt egy új folyág nyitásával. Az alábbi példa egy magyar törvény szerinti 1751-ből.

"„A XVIII. században első felében a vízimalmok jelentős száma már komoly XVIII. árvízveszélyt jelentettek környezetükben a mezőgazdasági termelésre, ezért „az országban a közönségre nézve káros malmok megszüntetéséről” szólt 1751. évi XIV. törvénycikk. „Az országban és a hozzá kapcsolt részekben nem kevés számmal vannak folyók, melyeknek felszine a rajtok keresztül húzott malomgátak miatt, a sürün fekvő malmokhoz emeltetvén, s ez által a viz gyorsabb lefolyása akadályoztatván, záporok által növeltetve, gyakran kiáradnak, s a szomszédos sikságra kiömölvén, a mellettük fekvő területeket elposványositják és mocsárositják, és azt a földet, mely a folyók szomszédságában legtermékenyebb szokott lenni, teljesen müveletlenné és terméketlenné teszik; és ha azok a malomgátak nem képeznének akadályt, az ország több folyója hajózás és tutajozásra alkalmassá válnék, s igy mód és lehetőség nyilnék arra, hogy egyik vármegyéből a másikba nagy költség-kiméléssel lehessen a terményeket szállitani:azért Ő császári királyi felsége kegyes jováhagyásával határoztatik, hogy a földesurak mindnyájan, valamint Ő szent felsége kamarájának királyi jószágaiban is, minden folyóvizeken, melyek áradások által megrontják a szomszédságot, a folyó medrében elhelyezett malomgátjaikat hordják el, és a malomhoz külön medret ásván, a folyóviz egy részét ugy vezessék el, hogy az elvezetés sem áradást ne okozzon, sem az innen vagy tulról közlekedő hajóknak akadályul ne szolgáljon."
Készült ilyen malomcsatorna pl. 1833-1840. között 91,9 km hosszban Beszédes József irányításával, aki középiskolái egy részét Szegeden végezte!
Úgy kettéosztani a folyó vizét egy közel párhuzamos új csatorna nyitásával, hogy a régi mederben lehessen hajózni ez után is, tehát ott maradjon annyi víz, amennyi a hajózáshoz kell, és az új mederben amennyi a malmoknak kell.

alfoldi 2013-06-09 09:43:10

Királyaink még tudták, mit kell csinálni az árvízzel

http://www.origo.hu/idojaras/20130528-ontozes-mezogazdasag-arpad-kori-csatornarendszer-halasto-legelo-ret-kozepkor.html

Ma menetrend-szerűen követi egymást a hatalmas vízbőség (mai villámárvíz a Dunán!) és a borzasztó aszály (azaz a hatalmas vízhiány). Kiegyenlítés sehol!
Mitől lehet ezt még egyáltalán hazai vízgazdálkodásnak nevezni? Miféle vízgazdálkodás ez?
Meddig maradhat így?
Mitől ilyen feledékenyek a hazai vizes szakemberek?

macila 2013-08-30 08:14:06

Laikusként kérdem milyen haszna és kára van a Kunság lecsapolásának? Mi a mérleg, mit lehet, mit kell tenni. Úgy látom, hogy ez az egykori lecsapolás túl jól sikerült, drága presztizsprojekt volt nagy károkkal, de hagyom magam meggyőzni.

alfoldi 2014-02-12 12:35:50

Így védekezik az árvíz ellen London:

http://www.origo.hu/idojaras/20140211-arviz-temze-vihardagaly-gat-ket-iranybol-szorongatja-a-viz-londont.html?utm_source=origo-nyito&utm_medium=sec-2&utm_campaign=sec
(Érdemes megnézni az animációt!)

alfoldi 2014-08-05 19:57:01

Ehhez képest a szegedi árapasztó csatorna szinte nem is lenne látható!

http://index.hu/gazdasag/2014/08/05/uj_csatornat_epitenenek_a_suezi_melle/

alfoldi 2014-09-13 20:13:01

Egy rendes megoldás, a prágai rakparton.

http://index.hu/kultur/eletmod/2014/09/06/pragaban_a_rakpart_a_varos_szive/

További események »
Eseménynaptár
 « 
 » 
H K SZ CS P SZo V
29 30 31 01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 01
Legfrissebb képtárak

200 éve született Bodoki Károly

Bodoki Károly elévülhetetlen érdemeket szerzett a Körösök és a Berettyó szabályozása terén kifejtett munkásságával. Tervezte és 1868-ban bekövetkezett haláláig irányította is a kiviteli munkákat. Munkássága méltó módon kapcsolódik a reformkor híres mérnökei, Huszár Mátyás, Beszédes József, Vásárhelyi Pál tevékenységéhez. 200. születési évfordulójáról emlékeztek meg március 29-én Gyulán.

GRAN-PRIZE Interdiszciplináris díj

A díj bolygónk legégetőbb kihívásaira válaszoló kiemelkedő megoldásokat, projekteket, munkákat jutalmaz majd a környezetvédelem, fenntartható fejlődés, design, orvostudomány, egészségmegőrzés,- fejlesztés és oktatás területéről évente egy alkalommal, tudtuk meg a sajtóreggelin. A Svéd díj már az első évben érdeklődést váltott ki Magyarországon.