Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Mérnöktársadalom Tanulmányterv
2012-04-23 15:18

Tanulmányterv

|

A Mérnök Újság 2012. áprilisi számában jelent meg a „Megvalósíthatósági tanulmányok fokozatai a műszaki tervezésben Fázisok és pozíciók” címmel Vass Gábor (UTIBER) cikke, mellyel kapcsolatos véleményét az alábbiakban fogalmazza meg dr. Rigó Mihály okl. erdőmérnök, okl. építőmérnök. Álláspontjának magva, hogy a sikeres előkészítésnek és lebonyolításnak az alapja a jó tanulmányterv.

Véleményem lényege: mindennek alapja az eddig alulértékelt, lekezelt jó tanulmányterv, mivel a tanulmányterv az előkészítési, a lebonyolítási folyamat alapja. A távlatos gondolkodást felváltotta a pillanatról - pillanatra vergődés, emiatt torz a beruházások előkészítési folyamata is, ezen belül torz a pályázatosdi is. Mint tudjuk, amilyen az alap, olyan az épület! Szeretném a tanulmánytervet ezért eredeti rangjára visszaemelni, arra a rangra, amely megilleti gondolkodásunkban. Cseréljünk erről véleményt!

Tehát:

1. A mérnökség az elmúlt évtizedekben kitalált egy célirányos, egymásra épülő, egymással szorosan összefüggő tervhierarchiát. Ez a tervsorozat: tanulmányterv, engedélyezési terv és a kiviteli terv. Minden tervfajtának egyértelmű a célja és így egyértelmű a tartalma is.
A tanulmányterv feltárja a lehetséges műszaki változatokat, pl. a nyomvonal változatokat, több szempontból mindegyik változatot elemzi, felsorolva mindegyiknél az előnyöket is és a hátrányokat is. Elvégzi az összehasonlításokat, végül javaslatot tesz az optimális, de szerintem inkább kompromisszumos változatra, megoldásra. A tanulmányterv végeredménye tehát egyetlen változat, pl. egyetlen nyomvonal, mely továbbtervezhető.
Az ezután következő engedélyezési terv egyetlen célja igazolni azt, hogy a terv beilleszthető az engedélyezési eljárásba bevonandó különböző szakhatóságok nagyon is különböző előírásaiba, elvárásaiba. Igazolja azt, hogy elvárásaiknak meg tudunk felelni.
Végül a kiviteli terv a kivitelezőnek megmond mindent arról, hogy mi is az építési feladata. Itt dőlnek el az anyagok és a minőség. Mindez akkor is igaz, ha a kiviteli tervet a kivitelező készíti.
Gyönyörű, egyértelmű ez a feladat-elhatárolás. Ezt ennél kevesebb tervvel megoldani nem érdemes, nem célszerű, de több sem kell. Ez egy csodálatos és nagyszerű rend! Egy objektum előkészítési folyamata lényegében ezen három terv elkészítési folyamata. Ehhez valóban kell idő is és pénz is.

2. A három terv készítése közben bizonyos, meghatározott feladatok végzendők el, mindháromnál van három feladathalmaz. A három feladathalmazt a mérnöki gyakorlat úgy találta ki, hogy a feladathalmazoknak nincs metszete. Magyarul: ugyanazt a feladatot nem végezzük el többször. A három terv egymásra épül, rendre szervesen követi egymást. Az egyik végeredménye a követő tervfajta kiinduló adata. A megelőző terv minősége alapvetően meghatározza a következő minőségét. A megelőző terv meg tudja könnyíteni, de meg tudja nehezíteni is az utána következő tervet, tervezést.
A cikk szerint a tenderdokumentációnál mennyiség-kimutatást kell készíteni. Miért is? Hiszen a megelőző műveletben, a kiviteli tervben részletes és tételes méret- és mennyiség-kimutatásnak kell lennie! Különösen érdekes ez, mivel ugyanezen táblázat a tenderdokumentácó bemenő információi közé teszi a kiviteli tervet, ahol ez már rendelkezésre áll. Kétszer legyártani ugyanazt értelmetlen.

3. A Magyar Mérnöki Kamarának mindent el kellene követni azért, hogy ez a tervhármas kőbe legyen vésve, mivel ez a társadalmi, adófizetői érdek! Ez a mérnöki érdek is. Minőségi munkát csak ezek segítségével lehet végezni. Kellő élettartamú létesítményt csak e tervhármas becsületes elkészítésével lehet létrehozni. Minden ettől való eltérés az előbbi érdekek és a minőség elleni lépés, melyet idejében fel kell ismerni és megakadályozni.

4. A Magyar Mérnöki Kamara szerezzen annak érvényt, hogy amíg az előbbi tervhármas el nem készül, ne lehessen kiadni a munkakezdési engedélyt, ne lehessen munkaterületet átadni a kivitelezőnek.

5. A Magyar Mérnöki Kamara érje el azt, hogy a kivitelezési költségek elnyerésére irányuló pályázat beadásának elemi feltétele a kiviteli terv léte legyen!
Ehhez nyilván sok egyéb dolognak is teljesülnie kellene. Ilyen az, hogy az önkormányzatok, a politikusok, a leendő pályázók kellő időben értesüljenek arról, hogy mikor mire lehet majd pénzt nyerni. Az önkormányzatoknak, a politikusoknak, a leendő pályázóknak pedig időben fel kell mérni azt, hogy mit akarnak orvosolni, milyen feladatra akarnak pénzt nyerni pályázaton, mit akarnak terveztetni.
Mindkét esetben a hangsúly az időbeliségen van. Minden egyéb esetben kapkodás, minőségromlás és drágulás a következmény.

6. A tanulmányterv a távlatos gondolkodás eszköze.
Ma a pályázatirányító politikusokat csak azok a feladatok érdeklik, amelyek 4 év alatt, tehát egy uralkodási ciklusban megvalósíthatók. Ilyen leggyakrabban egy főtérkövezés, a játszóterek iszonyú számban. De egy hídépítés már senkit sem érdekel. A politikus szalagot akar átvágni, szerepelni akar a médiában, és esze ágában sincs olyan valamit előkészíteni, amelynek gyümölcsét az őt követő második vagy harmadik polgármester fogja learatni. A tanulmánytervhez, az engedélyezési és kivitel tervhez pedig idő kell. Azok a projektek eleve kiesnek, amelyek esetén ez a 3 terv és a megvalósulás nem készülhet el 4 év alatt. Ez félreviszi a dalt, a lényeges projektek ezen a szűrőn sajnos kiesnek, a projektlista torzul.
A politikusok egy része nemhogy folytatná elődje megkezdett munkáját, hanem azt szinte dicsőséggel dobja el és kezd egy teljesen újat, nehogy megbukott elődje valamely ötletének megvalósítójaként tűnjön fel.
A politika tehát általában ellensége a távlatos gondolkodásnak, szinte ellenérdekelt. Csoda-e, hogy nincs értéke ma a tanulmánytervnek?
A különféle pályázatok kiíróinak ezzel a jelenséggel tisztában kellene lenni, és a káros irányt módosítani, befolyásolni kellene. Direkt a tanulmánytervek készítésére kellene a pályázatokat kiírni. Tudatosítva a polgármesterek, a politikusok előtt azt, hogy a projektek előkészítése azonos a tanulmányterv + engedélyezési terv + kiviteli terv tervhármas elkészítésével. Továbbá azt, hogy mindent valakinek el kell kezdeni megvalósítani. Legyen beírható az, hogy az egyes előbbi tervek kinek az uralkodása alatt, kinek az ötletére készülhettek el. Jussanak ők így is dicsőséghez!

7. A tervezők mellett a folyamat szereplői a megrendelők, a megbízók, a terveztetők. Jellemzőjük az, hogy a hasznot, a profitot nem társadalmi szinten számítják, vagy veszik figyelembe, hanem jóval szűkebb (csak a kivitelezői, vagy a beruházói) körben. Emiatt a kétféle (egy szűk kör illetve a társadalmi) optimum köszönő viszonyban sincs egymással, mely az adófizetők nagy vesztesége!
Ők úgymond időt és pénzt akarnak megspórolni, mindent elkövetnek az előbbi rend ellen, ezerféle hivatkozással.


Melyek a szokásos trükkjeik?
- Legjellemezőbb trükkjük a bonyolultságra, a bürokrácia lassúságára való állandó hivatkozás.
- Megpróbálnak kihagyni a háromból valamelyiket. Leggyakoribb áldozatuk éppen a tanulmányterv. Mivel az engedélyezési tervet törvény köti, a második legtöbbször kihagyott a kiviteli terv.
A tervekkel nemcsak tervet hagynak ki, hanem tervezőmérnököt is. Mivel nyilvánvaló az, hogy a mérnöki ész a társadalom józan esze, ezzel becsapják a társadalmat, akiknek elvileg az igényét kellene kielégíteniük. A primitív magánérdek, szűk csoportérdek alaposan társadalmi érdek ellenes szokott lenni, tud lenni. A magánérdeknek, a szűk csoportérdeknek vannak hatékony lobbistái, míg a társadalmi érdekről még beszélni sem illik ma már, ebben a „fejlett” világban, nemhogy lobbistái, érdekképviselői lennének.

8. A Magyar Mérnöki Kamarának mindent el kellene követni azzal a céllal, hogy a tanulmányterv, az engedélyezési terv és a kiviteli terv egyike sem legyen egyetlen beruházásnál sem megkerülhető, kihagyható. El kellene érni, hogy pl. gyorsításra vagy egyszerűsítésre hivatkozva, ne tudják radírozni a nagyhatalmú kivitelezői érdekérvényesítők valamelyik tervfajtát.

9. A tervhármas egyik elemének kihagyására számtalan példa van. Javaslom ezek mielőbbi összegyűjtését, közzétételét, a társadalomra káros következmények bemutatásával.
- Volt pl. az M0 gyorsforgalmi útnak egy olyan szakasza, amelynél építés közben módosították a nyomvonalat, módosítani kellett a nyomvonalat, miközben álltak a gépek, csúszott a határidő, a kiesett idő miatt kapkodás következett, mely ártott a minőségnek, drágult a beruházás, tehát ismét csorbult a társadalmi érdek.
- Elég gyakori az is, hogy a tanulmánytervet spórolják ki. Csinálja meg a kiszolgáltatott tervező a tanulmánytervet, az engedélyezési tervet egyszerre, de a szükségesnél kevesebb idő alatt. A kényszer megalázó, mert a kettő tervhez szükséges pénz és időt nem kapja meg a tervező. Valamit össze kell csapnia, valamit el kell hagyni, ki kell hagynia. Megint a társadalmi érdek csorbul.
- Gyakori a kiviteli terv kihagyása is. Építse meg a kivitelező az utat az engedélyezési tervből, szól a spórolós parancs. Ezzel a lovak közé dobjuk a gyeplőt. Hiszen az építési anyagok fajtái, minősége, mennyisége nincs kidolgozva. Létrehoznak egy nagy zavaros teret, melyben vígan halászik a profitéhes kivitelező, megint a társadalom kárára.
Az előbbiekből látszik, hogy egy szűk csoport érdeke egyúttal mindig a társadalom kára. Tessenek megnézni az így elkészült munkák minőségét és rendkívül kis élettartamát.
Sokszor mire lejár a garanciális, jótállási időszak, a létesítmény már ugyanolyan leromlott állapotban van, mint az építés, a felújítás kezdetén. Így szinte állandó építésre, állandó felújításra, és ezzel állandó fizetésre szorítja, kényszeríti a társadalmat a kivitelezői érdek. Ez ma senkit sem érdekel.
A társadalomtól „megspórolt” pénzből azután vígan ki lehet fizetni a lobbistákat, lehet áldozni a korrupció oldatárán. Végül a társadalom a saját pénzéért hitványságot kap.

10. A megvalósíthatósági tanulmány, mint fogalom is helytelen.
Egyrészt mert mérnökileg bármi megvalósítható. Hidat is lehet építeni a Holdon, többszintes autópályát lehet építeni a Duna fölé Budapesten, vasutat a Balaton közepén, hossz-irányban. Nincs ma már megvalósíthatatlan. Amiről ma azt hisszük, holnapra már ne az.
Miután elkészült egy főút burkolatának felújítására az engedélyezési terv, akkor ezek után mi értelme van megvalósíthatósági tanulmányt készíteni? Kiderülhet esetleg, hogy néhány réteg aszfalt teríthetetlen? Kiderülhet, hogy bizonyos foltokban nem lehet az útalapot kicserélni, nem lehet bizonyos régi aszfaltrétegeket újrakeverni, remixelni? Ugye, hogy nem!
Kiderülhet még az is, hogy maga a főút felújíthatatlan? Ha mégis igen, fel fogjuk a főutat szántani? Ilyenekre pénzt kiadni pazarlás!
A megvalósíthatósági tanulmány második eleme a tanulmány. A tanulmányterv tanulmányra rövidítése elfedése annak a ténynek, hogy ez alapvetően mérnöki munka. Nem lehet ok nélküli a csonkítás, mivel jelezheti azt a szándékot is, hogy nemsokára egy ilyet összeollózhat egy pályázatíró is, mindenfajta mérnöki alapozás nélkül.
Nagyon helytelennek tartom a cikk táblázatában a tanulmánytervet a tanulmány részévé tenni, mintegy mellékletként!
Helytelen az a nézet is ugyanebben a táblázatban, hogy egy már elkészült tanulmányterv után a tervező még nekiálljon lehetséges megoldásokat barkácsolni. Látszik, hogy mennyire sikerült összekeverni a fogalmakat! Ez ráadásul szándékos. Mi lesz, ha ehhez a káoszhoz még bejön a cikkben javasolt kétütemű megvalósíthatósági tanulmány? Ahelyett, hogy tisztességes tanulmánytervet készítenénk, cseppfolyósítjuk a fogalmat, ezzel kárt okozva.

 

A cikk táblázata sajnos nem kevesebbet állít, mint azt, hogy egy tanulmányterv alapján nem lehet még meghozni a döntéseket, mivel a „mélysége” úgymond nem elegendő. Egy rendes tanulmányterv döntéshozatalra alkalmas és a „mélysége” is elegendő.
Helytelen az is, hogy a szükséges egyeztetések elvégzése nem a tanulmányterv, hanem a tanulmány feladata.
A cikk táblázatában nem a tanulmányterv, hanem a megvalósíthatósági tanulmány feladata még a változatok definiálása és a műszaki, pénzügyi elemzése is.
Ezek után kérdezem: miről is szól a cikk táblázatában lévő tanulmányterv? Ha semmire sem jó, minek kell készíteni? Véleményem szerint egy ilyen, a cikk táblázata szerinti, lebutított tanulmánytervre semmi szükség sincs!
Szükség van viszont egy normális, a mérnöki hagyományainknak megfelelő tanulmánytervre, melyet mérnök és nem jogász, nem pályázatíró készít!

11. A tenderdokumentáció fogalma viszont helyes.
A tenderdokumentáció nem műszaki terv. A tenderdokumentáció olyan, a kiviteli tervre alapozó anyag, melynek célja a kivitelezés jogi és pénzügyi feltételeinek, környezetének rögzítése.

12. A technológiai tanulmányterv

Ez a műszaki terv sajnos ma nem létezik.
A meglévő állami utak burkolatának felújításakor bevezetni javaslom a technológiai tanulmányterv fogalmát.
A meglévő út felújítása másféle gondolkodásmódot igényel, mint egy új út építése. A helyzet teljesen hasonló a gyógyításhoz és egy megroggyant, öreg ház felújításához is.
Az útfelújítási technológiák száma az utóbbi években szerencsésen megnőtt. Ezeket a technológiákat sajnos általában nem ismerik az elsősorban új út építésére beállított tervezők.
A technológiákat legjobbam a kivitelezők ismerik, hiszen ők találják ki, vezetik be ezek zömét. A bevezetett technológiákkal a kapcsolatok nagyja is náluk van. Mi mégsem használjuk ki ezt a tudást. Az ő tudásukat a mai napig figyelmen kívül hagyjuk, sajnos. Ez teljesen azonos azzal az esettel, mintha az orvos ne ismerné az összes gyógymódot és orvosságot. Ott a következmény halál, itt elfecsérelt adófizetői pénz.
A technológiai tanulmányterv az orvosi gyakorlat analógiája alapján az alábbi részekből állna:

12. 1. „A leggyakoribb betegség kiszűrése” rész.
Az utak leggyakoribb betegsége a hiányos vagy rossz víztelenítés. A tervezés előtt legalább egy évvel korábban le kellene nyesni a padkákat, a rézsüket és helyre kellene állítani az árkok profilját, működőképességét, a valamikori vízvezető képességét, ha volt. Ezt nem a tervező végezné nyilvánvalóan, de addig nem kezdhetne tervezést, amíg ennek megtörténtéről meg nem győződik!

12. 2. „A beteg állapota” rész.
A tervező a helyszínen részletesen feltárná a meglévő út pályaszerkezetét, meghatározná teherbírását, a keresztmetszeti és hosszirányú inhomogenitásokat, a víztelenítési hibákat. Behatárolná pontosan az alapcserés foltokat is. Helytelen a mai gyakorlat, amely a hibássá tett Országos Közúti Adatbank hibás pályaszerkezeti adatait veszi alapul!

12. 3 „A lehetséges gyógymódok” rész.
Itt átgondolná a tervező a felújítási technológiák teljes körét, különös tekintettel a hideg és a meleg remix eljárásokra! Ezek a beavatkozás-változatok felelnek meg a hagyományos tanulmányterv nyomvonal változatainak. Így a továbbiakban a szerint folytatódna az eljárás.

12. 4. A technológiai tanulmányterv végeredménye az lenne, hogy milyen beavatkozási technológiát kell a továbbtervezés – mely lényegében innen már csak geometriai - során használni.

12. 5. A technológiai tanulmányterv készítése ugyanúgy közbeszerezhető, mint a hagyományos tervezés.

12. 6. A technológiai tanulmányterv alkalmazandó technológiára vonatkozó döntése lenne alapja az útburkolat felújítási terv készítésének. A technológiai tanulmánytervet, a felújítást tervező mérnök bemenő és figyelembe veendő adatként kapná meg tervezése elején.

A technológiai tanulmányterv készítése során fel tudnánk használni egy eddig nem használt mérnöki kör, a technológus, a pályaszerkezet tervező mérnök körét. Ezzel a beavatkozás megalapozottsága, minősége javulna.



13. Milyen ezek után a jó tanulmányterv, melyek ennek főbb ismérvei?

 

13. 1. A tanulmányterv legfőbb célja, feladata, készítésének legfőbb értelme az, hogy a leendő, építendő objektumra vonatkozó mindennemű kötöttség, költségeket befolyásoló körülmény minél előbb tisztázódjon, kiderüljön.
Rendkívül fontos feladata az is, hogy a szóba jöhető változatokat definiálja, azokat azonos szempontrendszer szerint értékelje, mutassa be valamennyi változat előnyeit is és hátrányait is, majd ezek alapján tegyen javaslatot a továbbtervezendő változatra.
Ha a feladat egyértelmű, nincsenek, nem jöhetnek szóba változatok, a tanulmányterv elhagyható.
Mindezt azért, ahogyan a cikk is helyesen megállapítja: „… a következő tervezési fázisban koncepcionális módosulás ne történhessen.”, továbbá: „… projektek korai szakaszában minden, a megvalósíthatóságot befolyásoló lényeges körülmény felszínre kerüljön.” Meg kell akadályozni azt, hogy „… a tervezés későbbi szakaszában kerülnek felszínre olyan lényeges körülmények, amelyeknek már korábban ki kellett volna derülniük. A releváns információknak a későbbi tervezési fázisban való felszínre jutása lassítja az előkészítést, az előre elképzelt műszaki tartalmat befolyásolhatja, ezenkívül előre nem kalkulálható többleterőforrást igényel.”

13. 2. A tanulmányterv készítési költsége a három terv közül a legkisebb. Ha egy projektnek el kell bukni, akkor a tanulmányterv készítése során, vagy az után, bukjon el, ne a drágább engedélyezési, kiviteli terv készítése után.

13. 3. A tanulmányterv készítője tekintsen előre.
Derítse ki, derítse fel mindazon szereplőket, akik az engedélyezési eljárás során beleszólási jogot kapnak.
Ezek elsősorban az engedélyezési eljárást szabályozó szakhatóságok, közmű tulajdonosok, közműkezelők.
Soha ennyi törvény, jogszabály, szabvány ilyen-olyan előírás nem létezett, mint ma. Ezekben kötöttségek sokasága van megfogalmazva, melyek az előkészítési folyamatban bármikor előkerülhetnek. Nyilván annál jobb, minél előbb tudunk mindenről. Meg kell felelni a jogszabályi környezetnek. Ezt akkor tehetjük meg, ha tudjuk már az elején, hogy minek kell megfelelni. Meg kell tehát keresni az engedélyezési eljárásban szereplő összes szakhatóságot, és kérni kell előírásaikat, védett területeiket, kikötéseiket, akadályaikat már a legelején!

13. 4. Már a tanulmányterv készítése során legyen kötelező a közműkezelőkkel, közmű tulajdonosokkal való kétszeri, és dokumentált egyeztetetés. Az első alkalommal az egyeztetés egyetlen célja, a tervezés elején, a közművek helyének felderítése. A második közműegyeztetés célja a ki nem kerülhető közművekkel kapcsolatos bevédési, kiváltási stb. költségek minél pontosabb meghatározása, mely eleme lesz a változatok költségbecslésének.

13. 5. Legyen kötelező része a tanulmánytervnek az előzetes környezeti hatásvizsgálat. Ez a fogalom itt a részletes környezeti hatásvizsgálathoz képesti csökkentett tartalmat jelent. Jelenti a már tudott, a már ismert dolgok rögzítését, mindazt, amelyhez nem szükségesek évszaki terepi megfigyelések.
Ez itt is egyezetések sorát igényli. Egyeztetni kell a környezetvédelmi hatóságokkal, a nemzeti parkokkal, a természetvédő szervezetekkel.
Sajnálatos tény az, hogy hazánk területének ötödét rendkívül rövid idő alatt, a társadalmi egyeztetéseket kihagyva, sutyiban Natura 2000 területté minősítették. Mindent el kell követni, hogy ez az arány lényegesen csökkenjen, hiszen nincs már szükség a mezőgazdasági termelés minden áron való csökkentésére, visszaszorítására. Ma már másként gondolnak erre a politikusok is. A nyűg viszont a nyakunkon maradt annyira, hogy a kijelölt területek az infrastrukturális fejlesztések elsőrendű gátjává vált.

13. 6. Legyen kötelező elve a tanulmánytervnek az ún. konfliktus-szegény folyosók keresése.
A 13. 4. a 13. 5. és a 13. 6 pontok infrastruktúrával kerülendő területeket, vonalakat jelentenek. Ezeket a kötöttségeket azonos térképen egységesen ábrázolni kell. Így szemléletesek mindenki számára a már valamilyen módon lefoglalt területek, vonalak. A tanulmányterv készítőjének ezek után lehetőleg úgy kell a nyomvonal változatokat berajzolni, hogy azok lehetőleg minél nagyobb hosszon a megmaradt szabad területeken haladjanak.

13. 7. Hasonlóan a második közműves egyeztetéshez, a szakhatóságokat is meg kell keresni másodszor is. A megkeresés célja: el tudják-e fogadni a területükre lépést? Mi annak becsült költsége, ha valamit kompenzálni kell?

13. 8. Legyen kötelező része a tanulmánytervnek az értékelemzés is.
Az értékelemzés maga az intézményesített józan ész. A tervező után külsős, a tervezési folyamatban részt nem vett, el nem vakult szakértők folytatnak le ilyenkor egy kötött eljárást. Megnézik, hogy a betervezettekre valóban szükség van-e, elhagyható-e valami. A Közutak tervezése című Útügyi Műszaki Előírás szerint „Értékelemzés (a beruházás élettartam költsége optimumának biztosítása céljából).”

13. 9. Legyen kötelező része a tanulmánytervnek a költség - haszonelemzés minden változatra, egy valamely előre meghatározott számítógépes algoritmus szerint.

13. 10. A tanulmánytervet az előbbiek után a megbízó tekintse át és egy hónapon belül hozzon döntést a továbbtervezendő nyomvonalról.



A javaslatok, összefoglalva:


a) az előbbi 13. pont szerinti tartalmú tanulmányterv készüljön.

b) Maradjon meg az előkészítés során a tanulmányterv, engedélyezési terv, kiviteli terv tervhármas, mint mérnöki tervek. Ennél kevesebb kevés, több pedig nem kell. Felejtsük el a megvalósíthatósági tanulmányt mindenestől.

c) Módosuljanak az egyes tervfajtákra fordított időarányok:

                            tanulmányterv               engedélyezési terv                kiviteli terv
a cikk szerint:             15%                                   35%                                 50%
az általam javasolt:    40%                                   30%                                 30%

d) Tekintettel az EU új 2014-2020. közötti tervezési ciklusára készüljön nagy számú tanulmányterv az elképzelt projektekre, azok minél alaposabb előkészítése céljából.

e) Legyen kötelezően bevezetve az útburkolat felújítások esetére a technológiai tanulmányterv.

f) Készüljön egy rövid anyag a polgármestereknek, politikusoknak, amely bemutatja az előkészítési és az építési időtartamok arányát a fejlett országokban. Talán belenyugszanak abba, hogy a jó munkához idő kell.

Szeged, 2012. április 19.

 

 

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Eseménynaptár
 « 
 » 
H K SZ CS P SZo V
29 30 31 01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 01
Legfrissebb képtárak

200 éve született Bodoki Károly

Bodoki Károly elévülhetetlen érdemeket szerzett a Körösök és a Berettyó szabályozása terén kifejtett munkásságával. Tervezte és 1868-ban bekövetkezett haláláig irányította is a kiviteli munkákat. Munkássága méltó módon kapcsolódik a reformkor híres mérnökei, Huszár Mátyás, Beszédes József, Vásárhelyi Pál tevékenységéhez. 200. születési évfordulójáról emlékeztek meg március 29-én Gyulán.

GRAN-PRIZE Interdiszciplináris díj

A díj bolygónk legégetőbb kihívásaira válaszoló kiemelkedő megoldásokat, projekteket, munkákat jutalmaz majd a környezetvédelem, fenntartható fejlődés, design, orvostudomány, egészségmegőrzés,- fejlesztés és oktatás területéről évente egy alkalommal, tudtuk meg a sajtóreggelin. A Svéd díj már az első évben érdeklődést váltott ki Magyarországon.