Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Szakma Ankét Lőke Endre 90. születésnapja alkalmából
2012-03-23 21:03

Ankét Lőke Endre 90. születésnapja alkalmából

|

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2012. március 23-án a tiszteletére rendezett szakmai ankét keretében köszöntötték a 90 éves dr. Lőke Endrét.
Lőke Endre 1922. március 24-én született Lőke Endre, a magyarországi utófeszített és előfeszített vasbeton szerkezetek egyik úttörő tervezője, a magyar vasbeton előre gyártás egyik legismertebb szaktekintélye.

Az 1960-ban tervezett és megvalósult tiszaszederkényi műtrágyagyár kompresszor csarnokának 30 m fesztávolságú vasbeton csarnoka tette Lőke Endrét ismerté a szakmában. Ehhez az építkezéshez került Magyarországra az első Freyssinet feszítő sajtó.1962-ben a szolnoki szuperfoszfát gyár „sinus – héj” feszített vasbeton tetőelemei teljesen új elemfajtát jelentettek.1966-ban a TT 18 m fesztávolságú feszített tetőelemek tervezésével új korszak nyílt a magyar betonelem gyártásban.

Lőke Endre az Iparterv tervezőjeként, majd a 31. sz. ÁÉV főtechnológusaként rendkívül sokat tett a magyar betonelem gyártás fejlődéséért. Az 1971-ben megjelent „Montagebau” 2 kötetes könyvet az Akadémia kiadó jelentette meg németül, ennek első kötetét írta Lőke Endre. 1980-tól a TTI tervezőjeként a BVM –TIP szerkezeti rendszer honosításán dolgozott, majd Algériában tervezett. A rendszerváltás után a Betonsztár előd vállalatának tervezett, Cora, Brikostore és sok más épület szerkezettervezése tették termékennyé pályafutásának utolsó tíz évét.

Sok cikke, írása szintén hozzájárultak a magyar vasbeton építés sikereihez. A magyar fib tagozat rendezésében tartott 90. születésnapi megemlékezésen Lőke Endrét köszöntik a régi kollégák az Iparterv-ből, a 31. sz. ÁÉV volt dolgozói, a BetonStar dolgozói, valamint mind azok, akik ma is fáradoznak a magyar vasbeton építésért.

Képek az életműből


A SZAKMAI ANKÉT PROGRAMJA

Video: A fib ankét megnyitása

Get the Flash Player to see this player.


Tagfelvétel a fib Magyar Tagozatába

 

 ***

 



Lőke Endre életpályájának méltatása (Polgár László Polgár-Terv Mérnök Kft.)

 

Köszöntőjében Polgár László Leonhardt Ingenieurbau könyvéből (1974) idézett bevezető mondataiban, aki a mérnököket így jellemezte:

„A statikus szakma a nyilvánosság előtt szinte ismeretlen. Ha építésről van szó, akkor a legtöbben az építészre gondolnak és esetleg az építőipari szakmunkás nehéz munkájára, de nem gondolnak az építőmérnökre. Amikor egy építőmérnök olyan épületeket tervez, amelyeket a nyilvánosság értékel, akkor az újságokban építészként szerepel. Így járt a szerző egy életen át, mindegy hogy a tudósítások a nagy hídjairól vagy tévétornyairól szóltak. Ez egy fura jelenség, és fel kell tenni a kérdést, miért van ez így. Azt hiszem, ez nagymértékben az építőmérnökök hibája.
A legtöbb nagy statikus szerény ember volt, akik nem voltak hajlamosak a szereplésre, és akiket nagymértékben igénybe vett a feladatuk és szép szakmájuk iránti szenvedély. A szakma elsajátításához több, józan és szigorú gondolkodást igénylő tudományágba kell beleássák magukat, amelyek nem a felületes, hiú embereknek valók. Szívesen merülnek bele a problémákba, gyakran van szükségük nyugalomra és elzárkózottságra, hogy a nehéz építmények kivitelezésére kedvező megoldásokat találjanak. Így tehát a statikusok többszörösen emberek, akik túl zártan élnek a szakmai világukban, akik nem törődnek a felülrendelt összefüggésekkel, és akik mindenek előtt kerülik a rivaldafényt.”

A statikus szakmáról és magáról a statikusról leírtak nagyon illenek Lőke Endre pályafutására és magára Lőke Endrére. Azért fontos azokról rendszeresen megemlékezni, akik hosszú időt töltöttek el a szerkezettervezési és kivitelezési pályán, mert pályafutásuk nagyon sok tanulságul szolgálhat a fiatalabb generációk számára.

Lőke Endre pályájának kezdetén a magyar szerkezet tervezés és építés világszínvonalon volt. Az 50-es és 60-as években a külföldi szakmai látogatások egymást érték. Már a helyszíni vasbeton előre gyártásnak is nagy visszhangja volt, de az egyik csúcsteljesítményt a TVK műtrágya gyára jelentette. Mint Lőke Endre a rendezvényen elmondta, ez az építmény azért jelentett nagy áttörést, mert az ipari épületek típus szerkezeteinek a kezdetét jelentették. Bajnay László építész Gnaedig Miklóssal és Mokk Lászlóval meg tudták valósítani a 6 m modulra épített típus megoldások alkalmazását. Ekkor még természetes volt, hogy a tervező és kivitelező vállalatok legjobb szakemberei együtt fejlesztették a szerkezeteket. Azzal, hogy legalább szerény mértékben, de lehetőség volt a nyugati fejlett technológiák alkalmazására (itt a Freyssinet feszítő sajtók), lehetőség volt korszerű szerkezeteket alkalmazni. Az 502 számú épület, a levegő szétválasztó kompresszor csarnok ma, 50 év után is kitűnő állapotban van. Az anyag felhasználási mutatói alapján még ma is versenyképes szerkezet lehetne.

Az 1962-ben épült szolnoki raktár sinus héj tetőelemei vagy az 1967-ben TT18 tetőelemekkel épült alföldi edénygyár csarnoka megdöbbentően sok innovatív megoldással mutatják azon idők magas színvonalát.

A „romlás” valamikor a 70-es időkben kezdődött, amikor az állam erősebben beleszólt az építőipar fejlesztésébe. A könnyűszerkezetes kormány program, a házgyárak építése, a tipizálás túl erőltetése, majd a rendszerelvű építés központi irányítása mind hozzájárultak ahhoz, hogy tompuljon az egészséges verseny. A KGST próbálkozások minden területen lefékezték a fejlődést, a magyar szerkezettervezők típus megoldások alkalmazóivá „süllyedtek”, az oktatás is a típus megoldások oktatására „süllyedt”. A tervezés és kivitelezés egyre távolabb kerültek egymástól, majd beléptek a menedzserek, és a szakmaiság egyre inkább a háttérbe került.

A rendszerváltás után egy ideig nem jelentkeztek a bajok, miután a külföldi befektetők megjelenése építési konjunktúrát hozott. Lőke Endrének is az egyik legtermékenyebb korszakát hozták a 90-es évek.

***

 

A Nemzetközi Betonszövetség (fib = CEB + FIP) tevékenységének és történetének áttekintése (Dr. Balázs L. György fib elnök)

 

***


A közép-európai előregyártás összehasonlítása a németországi előregyártással (Dr. Ing. Michail Fasteband)

 

Michail Fastabend az ECE áruház födémek fejlesztési irányelveiről tartott nagyon érdekes előadást. Fastabend úr 1996 óta, mint az ECE áruház konszern német statikus bizalmi embere vesz részt a Közép- és Kelet-Európa ECE beruházásainak tervezésében és felügyeletében. Az ECE áruházak jellemzője, hogy a városok belső területeiben építik, mint a modern kor „katedrálisait”, azaz a társadalmi együttlét központi tereit. Emiatt a vegyes, előre gyártott és monolit „öszvér” szerkezeti megoldások kerültek az előtérbe az ECE magyarországi ÁRKÁD áruházak építésénél.

A munkák bemutatása itt látható

 

  ***

 

3 év tervezés Bécsben a Bollinger-Grohmann-Schneider tervező irodában. Parametrikus tervezés (Alibán Dénes)


A jövőt érzékelendő, Alibán Dénes Bécsből érkezett meg, a Bollinger-Grohmann tervező irodából. Az iroda egyik érdekessége, hogy az egyik ügyvezető, Klaus Bollinger úr Polónyi István professzornak volt a munkatársa Dortmundban, és saját közlése szerint Polónyinak köszönheti, hogy igazi mérnök lett belőle. Polónyi professzor ugyanezt Gnaedig Miklósról mondotta, az 50-es évek IPARTERV-i szellemiségét sok magyar szerkezettervező vitte tovább a nagy világba, 1956 után (csak a Gnaedig irodáról nyolcan!).

Most ez a Bollinger-Grohmann tervező iroda a leghíresebb építész sztárokkal dolgozik együtt, és az egész világra terveznek a frankfurti, bécsi, párizsi, oslói és melbourne-i iroda mintegy 120 fős csapata. Megdöbbentő volt a bemutatott tervezések sorozata.

Érdemes elolvasni Klaus Bollinger egyik írását Polónyi professzorral szerzett élményeiről.
Kár, hogy nem magyarországi tervező iroda adja ezeket a teljesítményeket! I

Összeállította: Polgár László

 






Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Eseménynaptár
 « 
 » 
H K SZ CS P SZo V
29 30 31 01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 01
Legfrissebb képtárak

200 éve született Bodoki Károly

Bodoki Károly elévülhetetlen érdemeket szerzett a Körösök és a Berettyó szabályozása terén kifejtett munkásságával. Tervezte és 1868-ban bekövetkezett haláláig irányította is a kiviteli munkákat. Munkássága méltó módon kapcsolódik a reformkor híres mérnökei, Huszár Mátyás, Beszédes József, Vásárhelyi Pál tevékenységéhez. 200. születési évfordulójáról emlékeztek meg március 29-én Gyulán.

GRAN-PRIZE Interdiszciplináris díj

A díj bolygónk legégetőbb kihívásaira válaszoló kiemelkedő megoldásokat, projekteket, munkákat jutalmaz majd a környezetvédelem, fenntartható fejlődés, design, orvostudomány, egészségmegőrzés,- fejlesztés és oktatás területéről évente egy alkalommal, tudtuk meg a sajtóreggelin. A Svéd díj már az első évben érdeklődést váltott ki Magyarországon.