Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Szellemi tulajdon A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról
2012-02-08 13:21

A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról

|

Az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement) a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás, amely előírja a részes államok számára, hogy a szándékos és kereskedelmi mértékű védjegyhamisítás és szerzői jogi kalózkodás ellen büntetőjogi eszközökkel is fel lehessen lépni, és az ilyen típusú bűncselekmények elkövetőit szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel lehessen sújtani.

Nem kerülte el a botrány az Európai Parlamentet az illegális kereskedelem és hamisítás elleni törvény aláírása után.
22 EU tag írta alá múlt héten a többek között online hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (ACTA), azonban máris feszültség alakult ki az Európai Parlamentben a döntést követően. Kader Arif, francia politikus és európai uniós képviselő a szerződés aláírásakor lemondott képviselői státuszáról. Mint elmondta, soha nem látott manőver volt az EU részéről, hogy a civil társadalommal való konzultáció nélkül hozott meg egy ilyen fontos döntést. A megállapodás kapcsán Lengyelországban már kitört a botrány, ahol a kormányzatot ért hackertámadásokon kívül több ezren vonultak utcára, hogy közösen tiltakozzanak az ACTA ellen. Egyes szakértők szerint az ACTA csupán egységesíti az uniós jogszabályt az illegális kereskedelem szankcionálhatósága értelmében, és nem jelent veszélyt az internet szabadságára és a magánéletre. A megállapodást Magyarország is aláírta; csatlakozásunk botránymentes volt. (Forrás: BBC)

 

Miről  szól az ACTA?

A jobb megértés érdekében kérdés-válasz csokrot adunk közre a megállapodásról.

 

Mire kötelez az ACTA? Mit kell módosítani a magyar jogszabályokban az ACTA miatt?
Az ACTA egy nemzetközi szerződés, amely kötelező és opcionális szabályokat tartalmaz a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatban. Az ACTA-ban foglalt szabályokat azonban egyetlen bíróság vagy hatóság sem alkalmazza közvetlenül. Az ACTA részes felei ugyanis azt vállalják, hogy jogrendszerüket az abban foglalt előírásokhoz igazítják – legalább a kötelező elemek vonatkozásában. Az ACTA tehát csak a nemzeti jogba való átültetése révén érintheti az egyes embereket. Fontos azonban látni, hogy a hatályos uniós és magyar jog már most is megfelel az ACTA kötelező rendelkezéseinek, így akkor sem lesz szükség sem az uniós, sem a hazai jogszabályok módosítására, ha az ACTA hatályba lép az EU-ban és Magyarországon is.
Ez azt jelenti, hogy az ACTA semmilyen változást nem hoz majd a szellemi tulajdonra vonatkozó magyarországi szabályozásban, és nem érinti az eljáró hatóságok gyakorlatát és a fellépés szigorúságát sem.
Az ACTA aláírása nem egyenlő annak hatálybalépésével. Ehhez legalább 6 állam ratifikációja, azaz országgyűlésük általi jóváhagyása és kihirdetése szükséges. A kellő számú ratifikáció még nem történt meg, így a megállapodás az aláírások ellenére sem léphetett még hatályba.

Szigorodnak a büntetési tételek az ACTA miatt?
Nem. Az ACTA azt írja elő a részes államok számára, hogy a szándékos és kereskedelmi mértékű védjegyhamisítás és szerzői jogi kalózkodás ellen büntetőjogi eszközökkel is fel lehessen lépni, és az ilyen típusú bűncselekmények elkövetőit szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel lehessen sújtani. A magyar büntetőjogi jogszabályok teljes mértékben megfelelnek a megállapodás kötelezően alkalmazandó előírásainak, így azokat az ACTA miatt nem kell módosítani. A szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekményeket a Büntető Törvénykönyv 329.–329/D.§-aiban foglalt büntetőjogi tényállások szabályozzák Magyarországon.

Mi a haszna az ACTA elfogadásának Magyarország számára?
Az ACTA nem az európai szabályok szigorítása érdekében született. Az ACTA elfogadásától azt várják, hogy hatékony szabályozási és eszközrendszert vezessenek be a megállapodást ratifikáló országok mindegyikében. A megállapodás emellett a magyar jogosultak (pl. feltalálók, szerzők, vállalkozások, mezőgazdasági termelők) harmadik országokban élvezett védelmének erősítésével a hazai versenyképesség javításához is hozzájárulhat.


Miért tárgyalták „titokban” az ACTA-t?
Az ACTA 2007 októberében kezdődő első tárgyalási fázisai valóban bizalmas jellegűek voltak. Ez szokásos gyakorlat a kereskedelmi tárgyú nemzetközi szerződések esetében. Ehhez természetesen Magyarországnak is tartania kellett magát. Az ACTA tervezetének tartalmi elemeit azonban már viszonylag korán nagy érdeklődés övezte, emiatt a tárgyalások során mind az EU, mind Magyarország többször kezdeményezte a tárgyalások átláthatóvá tételét. Az ACTA különböző tervezetei 2009-ben kezdtek „kiszivárogni”, 2010 áprilisában pedig a tárgyaló felek közzétették az aktuális megállapodás-tervezetet, amelyet 2011 áprilisában követett a végleges, parafált szöveg publikálása az interneten is. Így 2010 óta nem beszélhetünk a tárgyalások titkosságáról.
Az ACTA kapcsán felmerülő aggályok és félreértések fő forrásai éppen a különböző kiszivárgott – nem végleges – szövegváltozatok egyes elemei voltak. A különböző szövegállapotok összevetéséből kitűnik, hogy a tizenegy tárgyalási forduló során a tervezet sokat finomodott, és az EU képviselőinek sikerült az érzékenyebb előírások mindegyike esetében kivívni, hogy azok ne kötelező előírások, hanem csupán a részes felek számára fakultatívan alkalmazható normák legyenek.
Az ACTA megkötése a nemzetközi jog, illetve – az EU-nak és tagállamainak a tárgyalási folyamatban való részvétele kapcsán – az uniós jog szabályainak megfelelően, a szükséges felhatalmazások birtokában történt. A nemzeti parlamentek és az Európai Parlament „jóváhagyása” az ACTA megerősítéséhez (ratifikációjához) szükséges, enélkül az adott állam (illetve az EU) vonatkozásában nem léphet hatályba a szerződés.

Ezentúl milliós nagyságrendű kártérítések fizetésére kötelezhetik az embereket fájlcserélés miatt?
Nem. Az ACTA a szellemitulajdon-jogok megsértése miatt alkalmazandó kártérítés tekintetében alternatív rendszert vezet be, ami választási lehetőséget biztosít a részes államok számára, hogy milyen számítási módszerrel és milyen vélelmek alapján határozzák meg bíróságaik a jogsértéssel okozott kár ellentételezésére szolgáló összeget. A Magyarországon jelenleg is alkalmazott, a Polgári Törvénykönyv előírásain alapuló kártérítési modell kielégíti az ACTA követelményeit, módosítása vagy szigorítása tehát nem szükséges.

Szigorodnak a jövőben a vámellenőrzések? A repülőtereken ezentúl lefoglalhatják iPod-jainkat a vámellenőrök?
A határokon alkalmazandó intézkedések körében az ACTA kifejezetten arról rendelkezik, hogy a felek kivehetik a megállapodás e részének hatálya alól az utasforgalomban, az utasok személyi poggyászában nem kereskedelmi céllal behozott kis mennyiségű árukat. Magyarországon – a vonatkozó uniós szabályozásnak megfelelően – a személyi poggyász ma is a kivételek közé tartozik, az EU pedig – a jelenlegi szabályozás talaján megmaradva – nem tervez e tekintetben szigorításokat bevezetni az ACTA aláírásához kapcsolódóan. Nem tartalmaz tehát a megállapodás olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a részes államoknak elő kellene írniuk határrendészeti szerveik számára, hogy az utasok poggyászában szállított adathordozók tartalmát tételesen kutassák át illegálisan letöltött zeneszámok vagy filmek után nyomozva.

Az ACTA valóban „megszünteti a generikus gyógyszer fogalmát”?
Nem. Az ACTA célkitűzése a hamis gyógyszerek kereskedelmének visszaszorítása, az ilyen irányú fellépés hatékonyságának fokozása, végső soron a fogyasztók egészségének védelme. A megállapodásnak azonban nem célja a generikus gyógyszerek gyártásának betiltásán keresztül a gyógyszerárak „feltornászása”. Az ACTA egyáltalán nem tartalmaz rendelkezéseket a gyógyszertermékek iparjogvédelmi oltalmának időtartamával vagy terjedelmével kapcsolatban. A hatályos szabályozás alapján közkinccsé válik az a gyógyszer, amelynek szabadalma és az ahhoz esetleg kapcsolódó kiegészítő oltalma lejár. Az ACTA a generikus gyógyszer fogalmát nem módosítja és nem „szünteti meg” – sőt, egyenesen kivonja a szabadalmakat a vámjogi fejezet hatálya alól. Kijelenthető tehát, hogy az ACTA nem növeli sem a betegek, sem az egészségügyi dolgozók, sem a generikus gyógyszeripar, sem pedig a hazai gyógyszerkassza terheit.

Internetcenzúrát eredményez az ACTA?
Nem. Az ACTA nem kötelezi az internetszolgáltatókat a hálózatukon továbbított információk nyomon követésére és a szellemi tulajdonjogot sértő tartalmak szűrésére. Az internetszolgáltatók ilyen típusú, általános szűrésre való kötelezése ugyanis az Európai Unió jogával ellentétes lenne, ahogyan ezt az Európai Bíróság ítélete is kimondta (C-70/10 Scarlet – SABAM).

Kötelesek-e az online szolgáltatók a jövőben kiadni fájlmegosztó felhasználóik személyes adatait a szerzői jogi jogosultak részére?
Nem, az ACTA nem írja elő a szolgáltatóknak ezt a kötelezettségét. Az ACTA fakultatív jelleggel tartalmazza annak lehetőségét, hogy a jogosultak által megindított eljárásokban a részes államok hatóságai kötelezhetik a szolgáltatókat a jogsértő felhasználók azonosításához szükséges személyes adatok átadására. Ehhez a jogosultnak megalapozott kérelemmel kell az eljárást megindítania és igazolnia kell, hogy a kért információk szükségesek jogai védelme és érvényesítése érdekében. A részes államok hatóságai számára azonban ez a lehetőség csupán az ACTA ezt a megengedő szabálya alapján nem áll fenn, erre az adott állam jogszabályai jogosíthatják fel. Ha azonban a részes állam adatvédelmi szabályai ezt az eljárást nem teszik lehetővé, akkor ez nem alkalmazható az adott államban.

Az ACTA kriminalizálja a „véletlen” szerzői jogi jogsértéseket is?
Nem, az ACTA a szándékos szerzői jogi jogsértés elkövetése esetére írja elő a büntetőjogi eljárás és szankciók alkalmazását.

Az ACTA miatt be fogják tiltani a DVD-másolókat vagy a fénymásoló gépeket?
Nem. Az ACTA az olyan eszközök vagy termékek ellen kíván fellépni, amelyek elsődleges vagy meghatározó mértékű funkciója az, hogy megkerülje a szerzői jog által védett művek, előadások engedély nélküli felhasználásának megelőzésére szolgáló technológiákat. A DVD-másoló vagy a fénymásoló gép természeteseten nem minősülnek ilyen eszközöknek.

Sérti az ACTA a szólásszabadságot, az információszabadságot és a magánélethez fűződő jogokat?
Az ACTA kiegyensúlyozott szabályozásra törekszik, amely valamennyi érintett szereplő, így a fogyasztók, a felhasználók, a szellemitulajdon-jogok jogosultjai, az internetszolgáltatók érdekeit és szempontjait is figyelembe veszi. Az ACTA rögzíti, hogy a jogérvényesítési eljárások nem sérthetik a szólásszabadsághoz, a méltányos eljáráshoz, a magánszféra védelméhez és az adatvédelemhez fűződő jogokat.

Miért nem tartalmaz az ACTA a szerzői jog által védett művek szabad felhasználására vonatkozó rendelkezéseket?
Az ACTA kizárólag a szellemi tulajdonjogok jogérvényesítésére (azaz e jogok megsértése elleni fellépésre) vonatkozó keretszabályokat tartalmazza. Azt, hogy egy részes államban mi minősül a szerzői jog megsértésének és mi tartozik a szabad felhasználás körébe, az adott ország joga szerint kell megítélni.

Mi az összefüggés a SOPA/PIPA és az ACTA között?
A SOPA (Stop Online Piracy Act) és a PIPA (Protect IP Act) olyan amerikai törvényjavaslatok, amelyek a szellemitulajdon-jogokat sértő tartalmakat közvetítő weboldalak elleni fellépésekről rendelkeznek. Ezzel szemben az ACTA egy nemzetközi megállapodás a hamisítás és a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni fellépés területén való nemzetközi együttműködés megerősítéséről. Az amerikai törvényjavaslatok nem az ACTA rendelkezéseinek az átültetését jelentik, hanem az ACTA kötelező és opcionális szabályait meghaladó intézkedéseket tartalmaznak. Az amerikai törvényjavaslatok jövőbeli elfogadásuk esetén is csak az USA nemzeti jogának részét képeznék, és semmilyen kötelezettséget nem teremtenének az ACTA részes felei számára.

Az ACTA végleges, aláírt szövege itt olvasható angol és magyar nyelven (nem hivatalos fordításban).

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala



Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Eseménynaptár
 « 
 » 
H K SZ CS P SZo V
29 30 31 01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 01
Legfrissebb képtárak

200 éve született Bodoki Károly

Bodoki Károly elévülhetetlen érdemeket szerzett a Körösök és a Berettyó szabályozása terén kifejtett munkásságával. Tervezte és 1868-ban bekövetkezett haláláig irányította is a kiviteli munkákat. Munkássága méltó módon kapcsolódik a reformkor híres mérnökei, Huszár Mátyás, Beszédes József, Vásárhelyi Pál tevékenységéhez. 200. születési évfordulójáról emlékeztek meg március 29-én Gyulán.

GRAN-PRIZE Interdiszciplináris díj

A díj bolygónk legégetőbb kihívásaira válaszoló kiemelkedő megoldásokat, projekteket, munkákat jutalmaz majd a környezetvédelem, fenntartható fejlődés, design, orvostudomány, egészségmegőrzés,- fejlesztés és oktatás területéről évente egy alkalommal, tudtuk meg a sajtóreggelin. A Svéd díj már az első évben érdeklődést váltott ki Magyarországon.