Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Szakma Magyar Energiapolitika
2012-01-17 11:18

Magyar Energiapolitika

|

Az Energiapolitika 2000 Társulat az Energiapolitikai Hétfő Esték címmel tartott 2012. január 9-i összejövetelén Bencsik János témája magyar energiapolitika volt. Az előadás mottója:
„Öntudatlanul sodródunk-e tovább a megsemmisülés irányába, vagy pedig megpróbálunk sorsunk urává válni”

Nagy érdeklődés kísérte a témát és az előadást. Dr. Járosi Márton a társulat elnöke köszöntötte az előadót, a megjelent politikusokat és szakembereket. A Magyar Energiapolitika című előadást azért is ajánljuk a Tisztelt Olvasó figyelmébe, mert az általánosnál szélesebb és mélyebb összefüggések között keresi a megoldásokat az előadó. Vallja, hogy minden magyar felelős minden magyarért.

Egy nemzet tagjai egyben kockázatközösséget is alkotnak, ezért megkerülhetetlen az igazságosság szempontjainak érvényesítése. A terhek igazságos megosztása viszont csak a mértékletesség és méltányosság erényével együtt alkalmazható.

E gondolatok globális időszerűségére is felhívjuk a figyelmet.

 

A következőkben közöljük az előadás főbb gondolatait

Korszakváltás küszöbén állunk


- A globális és helyi szinten jelentkező pénzügyi és gazdasági problémák csak tünetek.
- A valódi ok a természeti és társadalmi erőforrások túlfogyasztása.
- A gazdasági növekedés „kényszere” nem teszi lehetővé a természeti és társadalmi erőforrások szükséges és elégséges mértékű megújulását.
- A strukturális problémák nem oldhatók meg abban a rendszerben, amelyben keletkeztek.
- A kialakult válság kezelését és tartós megoldását ennek megfelelően, merőben új gondolkodással kell megközelíteni.
- A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak.

A váltót át kell állítani a globalizációról a lokalizációra!


Pokoli körülményeket teremtettünk magunk számára

- Pusztító szenvedélyeinkkel és jéghideg közönyünkkel mi magunk – külön-külön és együttesen –, emberek idéztük elő.
- A szeretet melegségét szinte „tökéletesen” felszámolta a pénzhatalom ridegsége.
- Gondolatainkkal, szavainkkal, tetteinkkel és mulasztásainkkal olyan földi klímát teremtettünk, amely egyszerre perzsel és okoz fagyhalált.
- A szeretet melegét, mely az emberi lét optimális hőmérsékletét biztosítja, megállíthatatlannak tűnő módon szorítja ki érzelemvilágunk globális felmelegedése.
- Az Anyatermészet válasza, az általunk ismert környezet dinamikus, és számunkra kiszámíthatatlannak tűnő változásával arra hívja fel a figyelmünket, hogy ha továbbra is így éljük az életünket, akkor elveszünk.

 

Pokoljárásunknak sorscsapások (sorsfordító események) sorozata vethet véget

- Mely természeti katasztrófák, sztrájkok, tömegmegmozdulások, fegyveres konfliktusok formájában fog az emberiség számára „segítséget nyújtani” az ébredéshez.
- A Világrend alaptörvénye, hogy jelen életünk kereteit korábbi tetteink, szokásaink, akarati megnyilvánulásaink állítják elő.
- Amennyiben a jelenleginél barátságosabb létkörülményeket képzelünk el magunk és gyermekeink számára, akkor gyökeresen meg kell változtatnunk eddigi szokásainkat, új életrendet kell kialakítanunk.
- Nincs másról szó, mint visszatérni a normálishoz, és az életünket a csillagok mozgásához (a teremtés rendjéhez) igazítani.

„Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.”

 

Fenntarthatóság felé való átmenet

- A környezet feltételét, és egyben korlátját is jelenti a társadalom jólétének és a gazdaság fejlődésének.
- Legfőbb cél tehát a társadalom és a gazdaság olyan átalakítása, amely lehetővé teszi az ökológiai korlátoknak való megfelelést.
- A fenntarthatóság felé való átmenet a tartós közérdekűség biztosításával lehetséges.
- Tárgya a létalapok – természeti és humán erőforrások, ökoszisztéma szolgáltatások – megóvása.
- A fenntarthatóság a társadalmi és ökológiai közérdekűségen alapszik, ezért középpontjába az embert és a közösséget – nem a gazdaságot – kell helyezni.

 

Rezilencia: egészséges életösztön + innováció

- A globalizáció egységesíti a termelést, a fogyasztói szokásokat, egyszerűbb és butább gondolkodási és viselkedési szokásokat eredményez.
- Megszünteti a családi hagyományokra alapozott, megértett és elsajátított, gyakorlatban alkalmazott tudás használatának értékét és elismertségét.
- A rezilencia egy ökoszisztémának az a képessége, hogy tűrni képes megzavarását anélkül, hogy minőségileg új állapotba kerülne eközben, felhasználva ehhez meglévő ellenőrző, javító mechanizmusait, mintegy újjáépítve önmagát.
- Tudatos, intelligens alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez, mely igényli az innovációra irányuló képesség és kézség meglétét.
- A fenntarthatóság megkövetelte integráció az egész társadalmi, környezeti, gazdasági rendszer egyidejű fenntarthatóságát, és teljes körű társadalmi beágyazottságát igényli.

 

Értékőrzés és értékkövetés

- Befektetés a humán tőkébe: vissza kell találnunk a család, a gyermek, az idős, elesett emberek tiszteletéhez, a pazarlás helyett át kell térnünk a takarékos, értékvédő fogyasztásra.
- Helyre kell állítanunk az iskolázottság, a tapasztalatokon alapuló bölcsesség, a képességek és az elért sikerek megbecsülését.
- Befektetés a társadalmi tőkébe: a kisközösségi öntudattól a nemzettudatig terjedő – önbizalomra és egymásba vetett bizalomra támaszkodó – életérzés megerősödése szükséges.
- Fel kel értékelődnie a helyi termékeknek, vállalkozásoknak, a lokális közjó tiszteletének.
- Befektetés a természeti tőkébe: természeti kincseink megőrzése és tartamos használata
- Meg kell határoznunk a létalapok igénybevételének megkerülhetetlen kritériumait, melyeknek a létalapok versengő igénybevételére kell útbaigazításul szolgálniuk.
- Befektetés a gazdasági tőkébe: a többszörös gazdasági függőség oldása és a nemzeti vagyon gyarapítása.
- A hitelezőinktől, a külpiacoktól, a transznacionális befektetőktől, uniós támogatásoktól való függésünk mérséklése.
- A helyi természeti, társadalmi, kulturális adottságokat figyelembe vevő, sok lábon álló helyi gazdaságok szövedékének kialakítása.
- A természeti erőforrások – víz, energia, ásványvagyon, termőföld, erdő – állami kontrolljának erősítése.


A fenntarthatóság intézményei

- A mai Magyarországon az üzleti érdekek és tervek megelőzik a társadalmi szempontokat érvényesíteni képes koncepciókat és stratégiákat.
- Kétségbeejtő méreteket öltött a fejlesztési tervek, szektorális és regionális programok összhangolatlansága.
- Olyan mechanizmusokat kell létrehozni, amelyek ösztönzik a társadalmi részvételt a döntéshozatalban, támogatják a közjavakkal történő gazdálkodás ésszerűvé válását, az átláthatóságot és számonkérhetőséget.
- A kormánynak erős és egységes etikai kultúrát kell kialakítania, melyhez összehangolt irányításnak kell társulnia.
- A megvalósítás felelősségét csak olyan közbizalmat építő, példát mutató intézményre szabad bízni, amely rendelkezik kellő befolyással a többi résztvevő intézmény koordinálásához.
Mindezek alapja a szilárd politikai konszenzuson alapuló tartós közbizalom!

 

Elsődleges nemzeti érdek: alkalmazkodás

- Magyarország az általa előidézett kibocsátások és az ország teherbíró képességének megfelelő mértékben teljesíti a nemzetközi éghajlatvédelmi együttműködés keretében rögzített kötelezettségeit.
- Miután a kedvezőtlen folyamatok Magyarország általi érdemi befolyásolására kevés esély mutatkozik, ezért a sikeres alkalmazkodás feltételrendszerének megteremtése az elsődleges cél.

 

Stratégia alkotás folyamata:

- Szakmai, piaci, tudományos, természetvédelmi közösségek bevonása
- A minisztérium felett működő szakmai munkacsoportok kontrollja
- Független szakértők által végzett nyitott végű stratégiai környezeti vizsgálat a korai fenntarthatósági riasztó funkció biztosítása érdekében
- Független szakértők által végzett gazdasági megvalósíthatósági tanulmány a költségvetési és végfelhasználói hatások modellezésére
- Az Országos Környezetvédelmi Tanács és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács állásfoglalásának kikérése
- Tárcán belüli és tárcák közötti közigazgatási egyeztetések lefolytatása
- A stratégia közjogi erőre emelése a kormány és az Országgyűlés általi elfogadással
- A stratégia keretrendszerébe illeszkedő cselekvési tervek elkészítése

 

Beazonosítottuk az energiagazdálkodási kockázatokat

- A természeti, a társadalmi és a gazdasági egyensúly egyaránt megbomlott.
- A gazdasági növekedés „kényszere” nem teszi lehetővé a természeti és társadalmi erőforrások elégséges mértékű megújulását.
- Veszített súlyából az energiaellátás közszolgálati jellege.
- Az elhasználódott infrastruktúra – erőműpark + hálózat – ellátásbiztonsági kockázatot jelent és konzerválja az alacsony hatékonyságot.
- A feltörekvő piaci szereplők rövid- és középtávon túlértékelik a megújuló energiaforrások szerepét.

 

További kockázatokat is láttunk

- Az energetikai piac koncentráltsága magas – a közösségi tulajdon szintje alacsony.
- A liberalizációval a végfogyasztói árak nem csökkentek.
- Az ártámogatások jelentős részben a befektetők profitját növelték.
- A távfűtés elvesztette versenyképességét.
- Elmélyült az energiaszegénység.

 

Arra jutottunk, hogy az intézményrendszer megerősítésére van szükség

- Energetikai stratégiaalkotás feltételeinek megteremtése
- Döntéshozói kompetencia kialakítása minisztériumi szinten.
- A szabályozói hitelesség helyreállítása – átlátható és elszámoltatható iparági szabályozás megteremtése.
- Energetikai információkhoz történő szabad hozzáférés biztosítása.
- A hazai energetikai képzés megtépázott tekintélyének helyreállítása.
- Nagy múltú energetikai gépgyártási kultúránk újraélesztése

 

Fontosabb peremfeltételek

- Klímapolitika – fenntarthatóság
- Fosszilis készletek rendelkezésre állása
- Geopolitikai viszonyok alakulása
- Európai uniós kötelezettségek
- Technológia fejlődése
- Hazai és nemzetközi demográfiai mutatók
- Globális gazdaság alakulása
- Hazai gazdaság teljesítőképessége

 

Klímaváltozás – a megelőzés kedves utópia

- Az üvegházhatású gázok koncentrációjának kritikus szintje 450 ppm.
- A jelenlegi szint 390 részecske/millió.
- A trendek szerint 2017-re elérjük a kritikus szintet.
- 2017-től kizárólag csak nulla kibocsátású erőművek, épületek, üzemek, közlekedési eszközök épülhetnek, illetve kerülhetnek forgalomba.
- 2017 után elvesztjük annak esélyét, hogy a hőmérséklet globális emelkedését 2 Celsius fokra korlátozzuk.


Hazánk energetikai szempontból sebezhető, mert fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségletünk 62%-át. Ezen belül a földgáz szükségletünk 82%-a import. Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy „túlélési” stratégia megalkotása a fenntarthatóság jegyében.

Az Országgyűlés 2011. október 3-án elfogadta a
Nemzeti Energiastratégia 2030
függetlenedés az energiafüggőségtől
dokumentumot


A függetlenedés fő eszközei:
- energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása
- megújuló energia a lehető legmagasabb arányban
- biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció
- kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához
- a hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása


 

Energiastratégia, mint keretrendszer

Megkezdődött a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését, a fejlesztések forrásigényét.

- Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv
- Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv
- Szemléletformálási Cselekvési Terv
- Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv
- Ásványvagyon Készletezési és Hasznosítási Cselekvési Terv
- Energetikai Iparfejlesztési és K+F+I Cselekvési Terv
- Távhőfejlesztési Cselekvési Terv


Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek.

 

Az alábbi képtár a kapcsolódó diagrammokat tartalmazza. (Megjegyzés: ha a diagrammon lévő feliratok nem olvashatók jól, akkor kattinson kétszer a képre.)

 

 

Az Energiastratégia eszközei: energiatakarékosság

A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia.
- Az Energiastratégia szerint a 2010-es 1085 PJ hazai primerenergia-felhasználás legfeljebb 5 százalékkal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket;
- A Zöld forgatókönyv abszolút értékben is – 50 PJ – primerenergia-csökkenést prognosztizál.

 

Állami ESCO létrehozása

- A nemzeti fejlesztési miniszter jóváhagyta egy állami ESCO-cég alapítását, és az annak finanszírozását biztosító Újratöltődő Hitel Alap létrehozását.
- A „régi-új” vállalkozás a költségvetési intézmények energetikai korszerűsítését lesz hivatott koordinálni, tervezni, finanszíropzni.
- A beruházás költségét az ESCO-cég biztosítja, a beruházás tőke- és kamatköltségét a felújított épület tulajdonosa, kezelője az energiafogyasztás csökkenéséből származó megtakarításból törleszti.
- Az energia-megtakarításból származó haszon teljes mértékben állami és önkormányzati kézben marad.

 

Innovatív finanszírozási mechanizmus

- Egységes Éghajlatvédelmi Alap létrehozása (kiotói kvóták, ETS, ESD), nemzeti önrész biztosítása érdekében.
- Cél: köztes pénzintézet közreműködésével egyesíteni a kohéziós forrásokat, a nemzeti önrészt, valamint a banki hitelkonstrukciókat.
- Dekarbonizációs fejlesztések – épületenergetika, közlekedés, agrárium – finanszírozása.
- Szabványosított, normatív alapon működő piacképes intézményrendszer.
- „Testre szabott”, kombinált – indikátorok és megtérülés alapján számított – finanszírozási termékek: hitelgarancia, kamattámogatás, vissza nem térítendő támogatás.
- 1500 milliárd forint megmozdítása 2020-ig: 800 ezer lakás korszerűsítése – 30 ezer stabil munkahely

 

Forrásátcsoportosítási javaslat

- Most, hogy a kormány számos közfeladat ellátását állami hatáskörbe vonja, különösen fontosság válik, hogy példát mutasson a közintézmények jó gazda módjára történő működtetésében.
- A magas energiaköltségek a szakmai feladatok finanszírozási lehetőségeit korlátozzák.
- Vidéki kistelepülések oktatási, leendő járási székhelyek egészségügyi, közigazgatási épületeinek felújítására, használhatóvá tételére lesz szükség.
- Az épületenergetikai beavatkozások érdemben segíthetik a vidéki térségek foglalkoztatási helyzetének javítását.
- A feladatok ütemezett megvalósítása érdekében a fejlesztéspolitikával egyeztetett módon a még rendelkezésre álló uniós alapok jelentős – 160 milliárdos – forrásátcsoportosítására tettünk javaslatot.

Megújuló energia használat térnyerésének elősegítése


Hőtermelés- és szolgáltatás

- Kiemelt szerepe lehet a biomassza, a biogáz és a geotermikus energia hasznosításának
- Ki kell használni a kapcsolt energia termelésében rejlő előnyöket.
- Meg kell akadályozni a támogatások extraprofittá történő konvertálásának lehetőségét.
- Lehetőség a vidéki munkahelyek létrehozására.

Ezért is szükséges a távhőfejlesztési cselekvési terv elkészítése!

 

 

Az új támogatási rendszer

- Az éves szinten rendelkezésre álló 42 milliárd forint fordítható a távhő szolgáltatók támogatására, melynek a távhő rendszerek struktúraváltását kell ösztönöznie.
- A támogatás folyósítását a MAVIR végzi az elkülönített számla terhére; a támogatási igény bejelentését követő hónapban.
- A támogatás folyósítását és a jogosultságot a MEH folyamatosan ellenőrzi.
- A szolgáltatók és termelők hőkörzeti szintű vizsgálata a tüzelőanyag szerkezetváltás megvalósulása érdekében.
- Pontos mérési és szigorú elszámolási rendszer bevezetése.

Mindez a lakossági terhek 20 milliárdos mérséklésével jár együtt!

 

 

Megújuló energiaforrások támogatása

- Villamosenergia-termelés esetén jogszabályban garantált átvételi árakkal.
- Hőtermelés vonatkozásában pályázati források rendelkezésre bocsátásával

Megújuló és alternatív energiaforrások átvételének támogatása


A három pillérű támogatási konstrukció alapelemei

 

Zöldáram-termelés (bázisár): Megújuló bázisú elektromos energia termeléséhez nyújtott kötelező átvételi támogatás. Biomassza, geotermia esetében a jelenleginél várhatóan alacsonyabb (kizárólag kapcsolt hőtermeléssel együtt biztosítja a megtérülést).
Zöldhőtermelés: Hasznos hőtermelés (távhő) során nyújtott bónusz támogatás
Bónusz felár: Társadalmi, nemzetgazdasági előnyök átvételi árban történő elismerése (leghátrányosabb térségben történő fejlesztés, technológiai innováció, hulladékkezeléshez történő hozzájárulás, kiszabályozásra való alkalmatosság).

E három a teljes támogatási összeg, fix 15 éves futamidőre nyújtott (vissza nem térítendő támogatás esetén csökkentett)
- technológiánként
- méretkategóriánként differenciált.

Barna tarifa: Biomassza és biogáz esetén a már megtérült, de magas változó költséggel rendelkező (alapanyag ár) és nemzetgazdasági okból (munkahely, vidékfejlesztés) fenntartani indokolt erőművek, valamint a szén-biomassza vegyes tüzelés.

 

Az átvételi támogatásra vonatkozó szabályok

- Az átvételi ár tipizált mintaprojektek vizsgálatával kerül meghatározására.
- Az adott méretnagysághoz, előállítási módozathoz, technológiai típushoz rendelt, jogszabályban összegszerűen rögzített átvételi ár kerül alkalmazásra.
- Felértékelődik az optimális megvalósítási helyszín.
- Kogenerációra alkalmas technológia társadalmi hasznosságának elismerése.

 

 

Szigorú fenntarthatósági előírások

- Zárt rendszerű faanyag igazolási és ellenőrzési rendszer kialakítása – kitermeléstől a felhasználásig.
- Biomassza esetében területi potenciálok kerülnek meghatározásra.
- Kiemelt szempont, hogy az új erőművi blokk keresletével együtt az összesített biomassza kereslet ne haladja meg az ellátási körzet biomassza potenciálját.
- Felső kapacitáshatár és minimális hatásfok kerül megállapításra.

 

Támogatási kockázatok

- Németországban a magas támogatásigényű technológiák ugrásszerű elterjedése 7,5%-kal megemelte a villamosenergia árát – versenyképességi korlátként jelentkezett.
- Spanyolországban a villamos átviteli rendszer szabályozhatatlanságát eredményezte.
- Bulgáriában és Csehországban a lakossági tarifák megemelkedését okozta – megfizethetőségi korlát.

 

Ezért a fogyasztó árakra nyomást gyakorló támogatási igénynövekedés korlátozása érdekében indokolt a rendelkezésre álló támogatási források és az NCST szerinti növekedés együttes figyelembe vételével, támogatás kiosztási kvóták meghatározása.

 

Atomenergia békés célú használata


A következő lépések a hazai atomenergia részesedésének jövőbeli fenntartása terén

Az Energiastratégia hazai nukleáris kapacitással kapcsolatos céljaihoz kapcsolódó főbb végrehajtási intézkedések a következők:
- Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása
Az Országos Atomenergia Hivatal a blokkok üzemidő-hosszabbításához szükséges üzemidő-hosszabbítási programot jóváhagyta. Az 1. blokk esetében az üzemidő-hosszabbítás iránti kérelem benyújtásának határideje 2011. decembere. A blokkok üzemidő-hosszabbításának engedélyezése esetén az üzemidő 2032-ig és 2037-ig szól.
- Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény augusztus 3-án hatályba lépett változásai miatt szükséges végrehajtási rendeletek megalkotása
- Célzott biztonsági felülvizsgálat (stressz tesztek) végrehajtása és kiértékelése – a kormány tegnap megtárgyalta és a jelentést elfogadta!

 

Kapcsolódás az európai energetikai hálózathoz

A hatékony alternatív energiaforrások hiányában a Dalai Láma őszentsége támogatja a nukleáris energia békés célú felhasználását, mint a gazdag és szegény országok közötti szociális és gazdasági szakadék áthidalásának egyik leghatékonyabb eszközét.
„Olyan alternatív erőforrások, mint a nap és a szél, még nem hasznosíthatóak kellő hatékonysággal a fejlődő országok rohamosan növekedő energiaigényének gyakorlatban is megvalósítható kielégítéséhez. Ezért helytelen dolog csupán egyetlen nézőpont alapján döntéseket hozni.”

 

A következő lépések az EU energiapiachoz való kapcsolódás terén

Elsődleges fontosságú az egyirányú földgáz import-függés csökkentése:
Az osztrák-magyar és a szlovák-magyar interkonnektor együttesen az orosz forrás reális alternatíváját képezik és kapcsolatot jelentenek az EU gázpiachoz.

 

Megtett intézkedések

- Román-magyar gáz interkonnektor átadása
- Osztrák-magyar gáz interkonnektor bővítése
- Horvát-magyar gáz interkonnektor átadása
- Horvát-magyar áramhálózati határkeresztezés átadása
- Szlovák-magyar gáz interkorrektor építésére vonatkozó megállapodás aláírása – a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította
- MVM gázkereskedelmi üzletág létrehozása
- Kizárólagos nemzeti tulajdonú áram-, valamint gáztőzsde létrehozása
- MOL üzletrész visszavásárlása
Az uniós elnökség alatt a magyar érdekek markáns pozicionálása!

 

Ásványvagyon Készletezési és Hasznosítási Cselekvési Terv

A hazai ásványvagyon környezetbarát – energetikai, építőipari, vegyipari, gépipari, gyógyászati, mezőgazdasági célú – kitermelésére és hasznosítására való felkészülés menetrendjének és módszertanának kialakítása
- Az évtizedeken át szisztematikusan végzett próbafúrások geológiai, geofizikai és geokémiai adatainak digitális katalogizálása
- A meglévő tudásbázis, szakmakultúra és infrastruktúra megőrzése és fejlesztése
- Az esetleges bányanyitások geológiai-, gazdasági-, pénzügyi feltételrendszerének forgatókönyv-elemzései
- A hatékony, nem konvencionális kitermelési technológiák adaptálása és fejlesztése

A hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása

A szén alapú energiatermelés szinten tartása három okból indokolt:
- Energetikai krízishelyzetekben (pl. földgáz árrobbanás, rendszer szintű üzemzavar) az egyedüli gyorsan mozgósítható belső tartalék,
- Földgáz import kiváltó alternatíva, foglalkoztatás-bővítési lehetőséggel,
- Ez értékes szakmai kultúra végleges elvesztésének megelőzése a fentiek miatt és a jövőbeni nagyobb arányú felhasználás lehetőségének fenntartása érdekében

Ez utóbbi feltétele a fenntarthatósági- és ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (a széndioxid leválasztási és tiszta szén technológiák teljes körű alkalmazása).

 

Szén a világban

- A világ széntermelése 1999 és 2009 között 54 százalékkal növekedett
- A globális villamosenergia termelésben a szénalapú előállítás 40 százalékot képvisel
- A szénalapú energiatermelés jelentősége továbbra is növekedést mutat
- A szén ára is emelkedő tendenciával bír

 

Szén az EU-ban

EU-27 termelés:
Szén: 134 millió tonna
Lignit: 397 millió tonna
Import: 181,5 millió tonna

Európai készletek:
- a fosszilis készletek 80%-a szén
- a szén-készletek 70%-a Lengyelországban van
- a lignit-készletek nagy része Németországban található
- Európa világviszonylatban negyedik helyen áll szénfogyasztásban (Kína, USA, India)
- a villamosenergia-termelés 26%-a szén és lignit alapú
- Lengyelországban 90%
- Franciaországban 4%
- Németország keresi a kiutat az „atomdöntés” csapdájából
- Az európai fosszilis készlet 80 százalékát a szén és a lignit adja

 

Magyarországi reális kitermelési lehetőségek

A hazai lignit- és szénelőfordulások felülvizsgálata és értékelése alapján a hazai reális szénkitermelési lehetőségei a következők:
1. Mátra-bükkaljai lignitmezők – leggazdaságosabb kitermelési lehetőség
2. Mecseki feketeszén előfordulások – jó minőség és kedvezőtlen adottságok
3. Borsodi-ózdi barnaszén medence
4. Ajka II szénmező – alacsony fűtőérték és vízveszély
5. Bakony északi pereme – közepes fűtőérték és kicsiny földtani készlet
6. Tatabánya–Nagyegyháza – jelentős előfordulás, közepes minőség, vízveszély
7. Toronyi lignit – társadalmi támogatottság hiánya

A bemutatott szén-előfordulási helyeken lévő kitermelhető szénvagyon mennyisége 4,6 milliárd tonna – reális hozzáférés 3,3 milliárd tonna – ebből szén 500 millió tonna

A gazdaságosság egy további kérdés, amit a gazdasági, piaci, társadalmi folyamatok, bányászati technológiák, felhasználási célok determinálnak.

 

Szén-dioxid leválasztás

- Megvalósíthatóság szempontjából a leválasztási, szállítási és tárolási költségek a mérvadók
- Jelenleg csak prototípus árakról beszélhetünk: 50–70 euró / tonna
- Jelenlegi szén-dioxid kvótaár: 14–15 euró / tonna, de volt már 20 euró / tonna felett is
- A kvótaárak emelkedni fognak (EU ETS), 2015-ra 30–50 euró / tonna tartományba fognak lépni
- A CCS-technológia éretté válásával 2020-ra már gazdaságilag is „felnőtt korba léphet”
- Magyarország már középtávon versenyképes lehet a nagy hatásfokú gázerőművekkel szemben is!

 

Létrehoztuk egy szász-magyar kutatási együttműködés kereteit!

 

 

Lehetőség: tiszta szén technológiák, avagy a szén és a CO2 mint nyersanyag?

A szén tömeges alkalmazása elsősorban a villamosenergia-termelésben és a vasgyártásban ismert. Ma is széles körű és újra elterjedőben van a szén vegyipari nyersanyagként való hasznosítása. A szénből minden termék előállítható, mint a szénhidrogénekből, tehát a villamos energián kívül mesterséges földgáz, műanyagok, műtrágyák, kenőolajok, benzin vagy dízelolaj.

A tiszta széntechnológia alatt egy sor különböző eljárást és technológiai láncot értünk, amelyeknek a céljuk azonos, minél kisebb környezeti lábnyomot hagyni akár szilárd, akár cseppfolyós, akár légnemű formában a szén felhasználása során.
Például: metanol-előállítás CO2-ból (Oláh György – CCR technológia),
gázosítás (föld alatti UCG, Fischer-Tropsc eljárással szintézisgáz,
CO2 mikrobiológiai hasznosítása algákkal
A szuperkritikus paraméterekkel rendelkező szénerőművek hatásfoka elérheti az 50 százalékot is.
A völgyidőszaki elektromos energia hasznosítása tovább javíthat a gazdaságossági mutatókon.

 

 

Állami árhatóság

- Új, egységes árképlet került kialakításra a gáz-, az áram-, és a távhőszolgáltatás területén
- Hasonló folyamatot indított el a kormány a vízszolgáltatás és a hulladékszállítás esetében is
- Az új szabályozás felére csökkentette a szolgáltatói profitot, megszüntette az indokolatlan költségelemek használatát
- Ezzel egy egyszeri, de jelentős áremelkedést lehetett megakadályozni
- Folyamatban van a Magyar Energia Hivatal feladatkörének kiszélesítése és a szabályozó erejének megnövelése

 

A fenntarthatóság kulcsterületei

- az élelmiszer önrendelkezés biztosítása
- az ivóvízellátás nemzeti kézben tartása
- az energiafüggésünk csökkentése
- vízkormányzási, hidrológiai fejlesztések megvalósítása
- katasztrófavédelem felkészítése és megerősítése
- kockázatelemzés a kritikus infrastruktúra típusokra
- demográfiai helyzetünk stabilitása és fejlesztése
- a lakosság környezettudatosságának fejlesztése az oktatás minden szintjén
- az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó K+F támogatása

Töréspontok – stratégia versus részletszabályok


Alternatív megközelítésben

- Rezsibefagyasztás helyett: szolidaritási elem / tömbtarifa
- Atomerőmű fejlesztés: nagyobb nyilvánosság + parlamenti kontroll
- Energiahatékonyság: innovatív finanszírozási mechanizmus + állami intézményrendszer
- Közintézmények (+ távhő) fűtése: helyi megújuló energiával
- Megújuló kapacitás növelése: szivattyús-tározós erőművel
- Mátra térsége: lignit alapú erőmű fejlesztése
- Mecsek: feketeszén energetikai és vegyipari célú hasznosításra
- Vízenergia hasznosítás lehetőségének érdemi, vízkormányzással együtt történő vizsgálata
- Állami tulajdonban lévő energetikai holding: átláthatóság növelése


...és még néhány apróság..

 

A rend előbbre való, mint a rendszer

- A Rend az egész rendjét, az isteni teremtés rendjét hordozza magában.
- Ehhez képest a rendszer egy beszűkült részlet, mely csak töredékességében tartalmazza a Rend ismertetőjegyeit.
- A közjót szolgáló kormányzásnak nagyobb nyitottságra és megértésre van szüksége egyéni és közösségi életünk minden szintjén.
- Szükség van a bátorságra, de társulnia kell mellé a körültekintésnek, hogy a bátorságot időnként felül ne írja a vakmerőség.

 

Minden magyar felelős minden magyarért

- Egy nemzet tagjai egyben kockázatközösséget is alkotnak, ezért megkerülhetetlen az igazságosság szempontjainak érvényesítése.
- A terhek igazságos megosztása viszont csak a mértékletesség és méltányosság erényével együtt alkalmazható.

- Mindenre akkora terhet lehet róna, amekkora elviselésére egészségi állapota és felkészültsége alkalmassá teszi.
- Megkerülhetetlen az egyéni és kollektív önismeret és az arra épülő egészsgées önbizalom, a múltunkból érkező segítség.
- De ott kell mellette lennie a hitnek, és a hitre alapuló bizalomnak is, hogy a közösségem (a fajtám) is kiáll mellettem.
- Ez utóbbi kettő egységet kell alkosson, melynek összetartó ereje a szeretet melege.

 

A politikai közéletből (is) hiányzik a bizalom, a hit, a szeretet melege...

 

 

***

 

A hozzászólások közül csak egyet emelünk ki

 

Reményi Károly akadémikus: Véleményem szerint nagyon kicsi a mozgástere a hazai energiapolitikának, ma nagyon keveset hallottunk a hazairól. Kupa Mihály mondott tegnap erről a gazdálkodásról egy jót: „Sok a szöveg, kevés a cél”! Határozott célokat, sarokpontokat kell kitűzni, és ezeket keményen meg kell valósítani. A magam részéről hat sarokpontot szeretnék az energiapolitikában látni:
1. Egyrészt tabuktól és a tudománytalan kinyilatkoztatásoktól meg kell szabadítani az energetikai fejlesztést, elsősorban a szén-dioxidnak az alternatívák közötti választáskor paraméterként, gazdasági tényezőként való szerepeltetésétől.
2. A Duna vízenergiáját a legkiválóbb vízügyi szakemberek által hihetetlen mennyiségű műszaki véleménnyel alátámasztott változat szerint kihasználni (Nagymaros, Adony, Fajsz).
3. A megújulókkal kapcsolatos politikát újra kell értékelni. A további kapacitásfejlesztéseket csak a hazai energetikai gépgyártás függvényében szabad folytatni, mert most import berendezésekre fizetjük a pénzt.
4. Az eldöntött atomerőművi fejlesztést nem szabad elbizonytalanítani, Fukusima árnyékában sem, szerencsére ebben konszenzus van.
5. A hazai lignitbázison további blokkokat kell építeni.
6. A dunai szállítás fejlesztésével együtt – távlatban import szénre – nagy erőmű építését kell előirányozni.

 

 

Bencsik János reflexiói, záró gondolatai:

 

Köszönöm Reményi Károly észrevételeit. Én a dunai vízenergia hasznosításáról nem beszéltem az előadásban, és nem is fogok. Van egy kötött kommunikációs lehetőséget biztosító politikai közösség egy kormánytag számára. Jeleztem, hogy van néhány pont, amiben árnyaltabban látom a kérdést. Aki magánzó, és saját, vagy kisebb közösség nevében beszél, jelentősebb tét vagy kockázat nélkül, könnyebb helyzetben van. Ha vannak politikailag jelenleg nem korrekt, de műszakilag, fenntarthatósági, megfizethetőségi szempontból is alternatív energiatermelési módozatok, akkor a szakmának nagy a felelőssége, hogy világosan, végigszámolva, egy döntés meghozatalának érdemben való lehetőségével megjelenjenek. Az ország szakértelmisége folytasson erről vitát, majd a politika berkein belül ezeket meg lehet és meg kell vitatni. Nagyon fontos a felelősségi körök és szintek tisztázása.

 

A többi kérdésnél – például CO2 kapcsolata az energiagazdaságnak – jeleztem, hogy ez nem lehet egyedüli szempont. Egy grammal sem vállalt több kötelezettséget Magyarország, mint ami az unió területén vállalásra került. Fontos, hogy világosan lássunk! Nincsen 30%, soha nem volt erre vonatkozó döntés, a kormány nem is tárgyalta. Kötelező módon nem vállalunk ilyet, de ha energia-hatékonyság javítására tudunk csökkentést elérni, akkor az számunkra bónusz.

 

A megújulókkal kapcsolatban ugyancsak világos a stratégiában is, hogy elsősorban a hőtermelésben van lehetőség, kis kapacitású és nem nagy teljesítményű energetikai berendezések esetében. Ha akarunk jelentősebb szélenergiát, olyan megoldást kell találnunk, melynek karbantartása és fenntartása már jelentős ásványvagyon-igénnyel nem fog fellépni.

 

Arra is fel kell készülni, hogy alapanyag-hiányos időszak előtt állunk. Ha saját rendszerünk működőképességét gyökereiben érintő beruházást nem Magyarországon valósítunk meg, akkor ne is valósítsuk meg, mert elérkezhet az a pillanat, hogy bármilyen nemzetközi szerződésben elérkezhet az a pillanat, hogy nem úgy működik, ahogy abban megállapodtak a felek.

 

A lignit és az atomerőmű kérdésében egyetértünk; én az import szénre alapuló erőművet nem erőltetném, mert ezen a területen komoly nemzetközi verseny indul el.

 

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Kommentek

macila 2012-01-25 08:58:56

Energiaválság.hu ???

Talán nem is olyan szükségszerű az energiaválság, vagy csak mi csináljuk azt saját magunknak? A bonyolult és sötét jövőt felvázoló hangulatban biztató megoldásokat kell keresni és megvalósítani.

Először is ellentmondásos, hogy az energiaforrások és energiafelhasználás országos ügye egy stratégiai irányítás alá kerül. Az eredmény borítékolható: az energiakereskedők érdekei fognak győzni. Sok az analízis, kevés a szintézis – konferenciákra tellik, megoldásokra nem.
Emlékezzünk csak az évekig tartó nemzetközi konferenciázásra „fenntartható fejlődés” ügyében. A válság fütyült a konferenciázókra. Ezen kell változtatni és nincs sok idő.
Propaganda doszta, davaj muzik.

Csatolom a mernokkapu.hu „Jelentés hazánk erdőállományáról” cikkhez írt kommentárom néhány gondolatát, ...a keresőben az „erdőhozam” szóra érdekes adatokat találtam az „emergia.hu („emergia”!) honlapon is...

...Valószínűlag nem járok messze a valóságtól, laikusként úgy látom, minden önkormányzat területén akad legalább 5% parlagon hagyott vagy más hasznosítatlan bozótsziget, útszegély, dűlősor, belvízes terület, ártér. Ezek tervszerű bevonásával szimpatikus faültetvényeket, például nyárfásokat lehetne kialakítani, az akác kis kezeléssel akár magától erdővé sarjad. A létrejövő energetikai ültetvények így hamarosan akár 1 millió háztartást tudnának egyszerűen, olcsón, korszerű, megújuló, „zöld” energiával ellátni ... és hatalmas gallyveszteség is hasznosulna...

Persze ennek a gáz-és villanyenergiával kereskedők, erőműépítők aligha örülnének. Sőt. Verseny van.

A szakirodalomból egyértelműen kiderül az is, hogy célszerűtlen az aprítékot állami támogatással távoli erőművekbe szállítani, a drága szállítás miatt csak a helyi felhasználás hatékony. A logisztika önkormányzatonként is biztosan megtérülne a feljebb vizionált 5%-os energianövényes beültetésnél . Apríték készítő berendezést Németországban láttam, egy 60 lóerős traktor tengelyhajtása működteti – és konf

További események »
Eseménynaptár
 « 
 » 
H K SZ CS P SZo V
29 30 31 01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 01
Legfrissebb képtárak

200 éve született Bodoki Károly

Bodoki Károly elévülhetetlen érdemeket szerzett a Körösök és a Berettyó szabályozása terén kifejtett munkásságával. Tervezte és 1868-ban bekövetkezett haláláig irányította is a kiviteli munkákat. Munkássága méltó módon kapcsolódik a reformkor híres mérnökei, Huszár Mátyás, Beszédes József, Vásárhelyi Pál tevékenységéhez. 200. születési évfordulójáról emlékeztek meg március 29-én Gyulán.

GRAN-PRIZE Interdiszciplináris díj

A díj bolygónk legégetőbb kihívásaira válaszoló kiemelkedő megoldásokat, projekteket, munkákat jutalmaz majd a környezetvédelem, fenntartható fejlődés, design, orvostudomány, egészségmegőrzés,- fejlesztés és oktatás területéről évente egy alkalommal, tudtuk meg a sajtóreggelin. A Svéd díj már az első évben érdeklődést váltott ki Magyarországon.