Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Szakma Betonút-2
2012-01-04 11:49

Betonút-2

|

A szerző arra szeretné ráirányítani a figyelmet, hogy a betonútépítő technológiák high-tech megoldásai mellett - amelyek embert alig igényelnek - van low-tech megoldás is, mely segíthet a vidék iszonyú munkanélküliségén.
Azt is elképzelhető, hogy az állam adja az eszközöket a pályázó falvaknak.

 

„A jó utak költségét megfizetjük, akár van jó utunk, akár nincs.
De többet fizetünk, ha nincs.”
Thomas H. McDonald,
az USA Útügyi Hivatalának a vezetője, 1930.


A mottót Szarka István úrtól (UTIBER) kaptam, melyet most is köszönök. Írásomban ugyanis a jó útért emelek szót.
A dolgozatom folytatása, része a korábbi, a Betonút-1 című írásomnak, mely itt elérhető:


A mértékadó hazai vélemény
A jelenleg mértékadó hazai vélemény szerint, ha már betonút készül, akkor az nagy terhelésű autópálya legyen. Nagy géppel, lehetőleg az autópálya felét egyszerre építve, nagyon kevés emberrel, valahogy így:

 


Az alábbiakban ezt az általános véleményt próbálom megváltoztatni.


Betonburkolat kis forgalomnagyságú útszakaszokon is

 

Mellékelem a német betonos típus pályaszerkezeteket tartalmazó táblázatot:



 

Felülről a második sor mutatja a forgalomnagyságok német kategóriáit. Látható, hogy a VI., tehát a legkisebb forgalmi kategóriában is javasol betonos pályaszerkezetet. Szerencsére ugyanez a helyzet a hazai Útügyi Műszaki Előírás szerint is.
Javaslatom ezek után: lehessen ezekkel az előírások biztosította lehetőséggel élni!

Betonburkolat nem autópályákon, autópályákon túl is
Az autópályákon túli hálózat főutakból és mellékutakból áll.
A főúti példát Németországból vettem. Lásd a Betonút-1 cikkben.


A mellékutas példákat Lengyelországban találtam meg.



Látható az, hogy ezek a kis utak lehetnek egy-két vagy egy forgalmi sávosak, így szélességük akár 4,00 m is lehet.
Mi indokolja, hogy itthon főutat, mellékutat, mezőgazdasági és erdészeti utat, továbbá kerékpárutat nem betonos pályaszerkezettel építünk?


A képek forrása egy a Magyar Tudományos Akadémián 2007-ben elhangzó előadás sorozat lengyel előadása volt.
„II. Nemzetközi Betonút Szimpózium - Közútfejlesztés: új utakon
A közútfejlesztés új módjairól, XXI. századi technológiáiról esett szó 2007. április 24-én, a II. Nemzetközi Betonút Szimpóziumon. A Magyar Cementipari Szövetség (MCSZ) és a Magyar Útügyi Társaság (MAÚT) által szervezett előadássorozat a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében zajlott. A rendezők szándékai szerint a konferencia résztvevői a neves külföldi és magyar szakértők segítségével átfogó képet kaptak a betontechnológia útépítésben rejlő lehetőségeiről.”

Lásd itt.

Nagy kár, hogy a III. szimpózium a mai napig nem jöhetett létre.

Hogyan építkeznek a lengyelek?
Van egy kis gépük, a kis burkolatszélességű út építésére, mely itt egy egysávos utat készít a mezőgazdasági területen.

Van azonban egy „csináld magad” megoldásuk is:

Lehetőség a munkanélküliek értelmes foglalkoztatására egy low-tech megoldás. Természetesen nem a népi kohókhoz akarok visszatérni.
Azonban:

- ha jó a kiviteli terv,

- ha betonüzemben veszik a terv szerinti betonanyagot,

- a vezetősíneket egy technikus segítségével állítják be, akkor a terítés, tömörítés, lezárás már nem igényel szakembereket. Egy kőműves tudatú, építőbrigád helyi emberekkel építhet betonutat. Csak arra szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy a high-tech megoldás, mely embert alig kér, van low-tech megoldás is, mely segíthet a vidék iszonyú munkanélküliségén segíteni. Ez egyébként a betonútépítés kezdeti technológiája. Azt is el tudom képzelni, hogy az állam esetleg adja, adná az eszközöket az egyes pályázó falvaknak.
Az építőbrigádokból kisvállalkozás is lehet!


Útfelújításoknál a betonos technológiát kombinálni lehetne a hideg remix technológiával, amelynél a meglévő burkolat anyagát az új burkolat alapjává, fagyvédő rétegévé tennénk, így az az anyag sem veszne el.

Mit lehetne/kellene tenni?

1. A kiviteli tervbe, az ajánlatkérési dokumentációba betenni az aszfaltos mintakeresztszelvény mellé egy betonos pályaszerkezetűt is, mely azonos forgalmi terhelési kategóriába tartozik az aszfaltossal, és ugyanúgy típus pályaszerkezet már itthon is, mint az aszfaltos.
2. A tervekben legyen tételes kiírás (=beárazatlan költségvetés) a betonos pályaszerkezetre is.
3. A pályázatokat eleve úgy fogalmazzák meg, hogy a betonos pályaszerkezet benne legyen.
4. Az útépítési, útfelújítási munkát nem a generálvállalkozói elvnek megfelelően kellene munkába adni, hanem a feladatot részekre kellene bontani. A részekre bontással helyi munkaerőt lehetne használni.
5. A pályázatoknál meg kellene engedni az önrészt ledolgozni a helyi munkanélküliekkel, így a falvak adóssága nem nőne tovább.
6. Megengedni az ajánlattevőnek alternatív ajánlat tételét.
7. Utána pedig döntsön az árkülönbség!


Szeged, 2012. január 3.

dr. Rigó Mihály
okl. erdőmérnök
okl. építőmérnök

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Eseménynaptár
 « 
 » 
H K SZ CS P SZo V
29 30 31 01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 01
Legfrissebb képtárak

200 éve született Bodoki Károly

Bodoki Károly elévülhetetlen érdemeket szerzett a Körösök és a Berettyó szabályozása terén kifejtett munkásságával. Tervezte és 1868-ban bekövetkezett haláláig irányította is a kiviteli munkákat. Munkássága méltó módon kapcsolódik a reformkor híres mérnökei, Huszár Mátyás, Beszédes József, Vásárhelyi Pál tevékenységéhez. 200. születési évfordulójáról emlékeztek meg március 29-én Gyulán.

GRAN-PRIZE Interdiszciplináris díj

A díj bolygónk legégetőbb kihívásaira válaszoló kiemelkedő megoldásokat, projekteket, munkákat jutalmaz majd a környezetvédelem, fenntartható fejlődés, design, orvostudomány, egészségmegőrzés,- fejlesztés és oktatás területéről évente egy alkalommal, tudtuk meg a sajtóreggelin. A Svéd díj már az első évben érdeklődést váltott ki Magyarországon.