Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Szakma Bizalmatlanság és szűklátókörűség
2011-07-11 13:37

Bizalmatlanság és szűklátókörűség

|

Az építtető hozzá nem értő, és a mérnöki munkát nem értékén méri meg. Ennek végső soron a létrejött mű, a társadalom és a költségvetés vallja kárát. Máshol már tanultak saját kárukból és megváltoztatták azt a gyakorlatot, ami nálunk még dívik. Nem titkolom reményemet - írta Greschik Gyula 2003-ban, hogy idehaza is meg lehetne szüntetni azt a gyakorlatot, ami a tervezői díjajánlatot fontos bírálati tényezőnek tekinti. Azóta a viszonyok nem javultak, ha tetszik akkor a tervező mérnökök nem akartak, vagy képtelenek voltak saját érdekükben összefogni.
Szakmai berkekben régóta ellenérzést szül a közpénzből megvalósítandó beruházásokkal kapcsolatos tervezési pályázatok kiírásának és elbírálásának szokásos gyakorlata. Sokan látják úgy, hogy a pályázat-beadás feltételeit és a minősítést nálunk a bizalmatlanság, a szűklátókörű takarékosság ihleti. Az építtető hozzá nem értő, és a mérnöki munkát nem értékén méri meg. Ennek végső soron a létrejött mű, a társadalom és a költségvetés vallja kárát. Máshol már tanultak saját kárukból és megváltoztatták azt a gyakorlatot, ami nálunk még dívik. Nem titkolom reményemet, hogy idehaza is meg lehetne szüntetni azt a gyakorlatot, ami a tervezői díjajánlatot fontos bírálati tényezőnek tekinti.


Úgy gondolom, csak előnyös lehet egy olyan pályáztatási rendszert – az Amerikai Egyesült Államok tervezési pályázati rendszerét – megismerhetővé tenni, ami nem úgy akar megtakarítani, hogy közben a létrehozott mű használati értékében és megvalósítási költségein sokat veszít. Ezt a rendszert az infrastrukturális beruházások legjelentősebb hányadát kitevő közlekedési létesítmények létesítésénél, nevezetesen a metróknál szerzett több éves személyes tapasztalatom nyomán ismertetem. (Az eredeti angol kifejezéseket zárójelben adom meg.)
A beruházások fedezete többnyire két forrásból, az országos (szövetségi – federal), és a helyi (állami – state) költségvetésből származik. Az USA-ban is pályázat alapján kell megkötni az adófizetők pénzéből megvalósított beruházások tervezési, szállítási és kivitelezési szerződéseit, azonban a pályázati feltételeket szabályozó rendelkezések államonként mások, mivel a törvények azt a közigazgatási egység és lakossága sajátosságaihoz illesztik. Az a vezérlő elv, hogy igen színvonalas tervezés nyomán, magas használati értékű – majd a kivitelezést külön versenyeztetve –, költségtakarékosan megvalósított mű jöjjön létre.

A beruházás rendszere


A szövetségi és/vagy az állami költségvetéssel a területileg illetékes képviselőtestület gazdálkodik, a választópolgárok és az ellenzék éles kritikája mellett. Öt-, tíz-éves, vagy nagyobb léptékű beruházási terveket készítenek. Képviselők vagy képviselőcsoportok javasolhatnak új létesítményeket, beruházásokat. Új javaslat megtárgyalását az éves költségvetés előterjesztésével együtt, vagy akár attól függetlenül is kezdeményezhetik.
Az infrastrukturális beruházásokat az erre a célra létrehozott szervezetek kezelik. Nevükben ugyan rendszerint a „hatóság” megnevezés szerepel (például Transit Authority), de működésükben leginkább az 50-es évek magyar beruházó vállalataihoz hasonlók. A költségvetésből (az adóbevételekből) a beruházásra elkülönített pénzből gazdálkodnak, s a törvényhozásnak tartoznak elszámolással. Hatósági jogkörük nincs, csak az érvényes állami szabályozás keretein belül, az általuk gondozott beruházások műszaki jellemzőit tökéletesíthetik. Alapjában véve a kapcsolatot szolgálják az állami költségvetéssel és az adófizető polgárokkal. Felelősségük a beruházásoknak a jóváhagyott pénzügyi kereteken belüli és céljának megfelelő legjobb megvalósítása.
Az építtető a folyamatok szakmai felügyeletét nagyobb munkánál pályázat útján kiválasztott lebonyolító-tervező jellegű vállalat (General Engineering Consultant, GEC) bevonásával, és felkért szakmai bizottságok (pl. Board of Engineers) véleményének meghallgatásával gyakorolja, különösen a GEC irányításában. A nagy és összetett létesítményt a tervek alapján szakaszonként és főbb munkanemenként külön versenyeztetve valósítják meg. Kisebb és egyszerűbb munkáknál az eljárás egyszerűsített.


A mérnöki tervezés rendszere


Az előterjesztést általában a saját költségvetéssel rendelkező állami intézmények megvalósíthatósági tanulmány (Feasibility Study) kidolgoz(tat)ásával készítik elő, vagy az érdekelt vállalatok saját költségükre készít(tet)ett tanulmánnyal alapozzák meg, s az ügynek megnyert választott képviselők révén juttatják el a helyi vagy az országos törvényhozáshoz. Az előterjesztés jóváhagyása után a terveket egy, a törvényhozás alá rendelt építtető szervezet készítteti el egy kiválasztott vállalattal, amely sok esetben a beruházás teljes megvalósítása során a tulajdonos (az építtető) nevében eljáró szerv elsőszámú tanácsadója marad, mint generáltervező vagy lebonyolító (ld. GEC). A GEC a fejlesztési terveket – akár alvállalkozók bevonásával is – elkészítheti, azonban a megvalósítás tervezésében később nem vállalhat részt. Ezt összeférhetetlennek (Conflict of Interest) tekintik. (Az EU-ban is így van.)

A tervezőt mindig tervezői csapatnak, meghatározó személyek összességének (team-nek) tekintik, amit egy vállalkozás alkalmazottai, egy több vállalatból alkalmilag létrehozott szervezet munkatársai, vagy a fő- és alvállalkozókból álló vállalkozói csoportosulás munkatársai alkothatnak, és az nem a vállalkozói szervezetet jelenti, ami csupán a befoglaló forma.
Az első tervművelet a helykijelölési tanulmány (Location Study). Ez szolgál a további tervezés alapjául, s a biztosítandó költségkeret meghatározására. Ennek alapján jelölik ki a megvalósítási szakaszokat is. Ez az a tervezési lépcső, amelyik utoljára kezeli a beruházást egységes műként. Ezután egy-egy szakasz megvalósítási tervezésére, majd kivitelezésére pályázatokat írnak ki.
Az egyes tervezési szakaszok tervezőinek kiválasztására (Consultant Selection) szolgáló versenytárgyalások lebonyolítási rendszerét mutatja be a következőkben leírt 13 pont.

1. A felhívást (Project Announcement) napilapokban és szakmai kiadványokban teszik közzé. A tervezési feladat (Design Tasks) a közzétételben jól körvonalazott.

2. A felhívásra mindazon vállalatok, vállalkozói csoportosulások, amelyek a tervezési feladat elvállalására szándékot éreznek, néhány nap alatt írásbeli készségnyilatkozatot tesznek (Expression of Interest, Letter of Interest). Az ebben közlendőket a felhívás szabja meg, és ezeket esetleg, részben e célra kialakított formanyomtatványok kitöltésével kell megadni. Ajánlatot a készségnyilatkozat nem tartalmaz.

3. A készségnyilatkozatokat a kiíró saját szempontjai szerint sorolja (Short List) és minden nyilatkozót értesít, hogy ajánlattételére igényt tart-e. Ezen első rostálás során általában 3-5 vállalkozó tervezőt választanak ki. A kiesőknek joguk van az értékelés lefolytatásáról tájékozódni, és amennyiben törvénysértést észlelnek, polgári peres eljárásban a döntést megtámadni. A kiválasztottaknak pedig a tervezési feladatra ajánlatot kell tenniük.

4. Az építtető e hosszabb eljárást lerövidítheti, ha ajánlattételi felhívást (Request for Proposals) bocsát ki, és a pályázati feltételek pontos meghatározásával közvetlen eljárással szerez be ajánlatokat. A kiírás szövegében a pályázatot kiíró közli követelményeit, a pályázat értékelésének szempontjait, az egyéb pályázati- vagy kizáró feltételeket és az értékelő bizottság tagjainak nevét. Hátránya ennek az eljárásnak, hogy műszakilag értékes, de kevésbé érős vállalkozókat távol tarthat a pályázástól az a körülmény, hogy ez a kiírási rendszer sok reménybeli vállalkozót késztet alapos előkészítő munkára, ám a munka a szerződéskötésre kiválasztott vállalkozó kivételével kárba vész. A kisebb vállalkozók távolmaradása a megvalósított mű színvonalának hátrányára lehet.

5. Annak érdekében, hogy a kiírói igények és a műszaki feladat (Scope of Works) tisztázásával a pályázók valóban megalapozott és azonos ismeretek alapján kidolgozott javaslatokat legyenek képesek készíteni, elvárják, hogy a kiíró kellő időben javaslattétel előtti megbeszélést (Preproposal Conference) hívjon össze.

6. A pályázók javaslataikat (Proposal) a feladatkiírás hű követésével, (de az ismétlések mellőzésével) a pályázatok értékelési szempontjainak messzemenő figyelembevételével készítik el. Alapelv, hogy a pályázatnak elsősorban létesítmény- és személy-centrikusnak (Person and Project Oriented) kell lennie. A javaslattevő egyrészt a tervezést vezető főtervező és a tervezői csapatban majdan tevékeny, meghatározó szakemberek nevét, képességét, tapasztalatait, másrészt a feladat pontos felfogását (Project Understanding), továbbá a legjobb műszaki megoldás kidolgozására elgondolt megközelítést ismerteti. Be kell mutatni a munkaprogramot, a tervezés szolgálatába állítandó eszközöket (iroda, számítógéppark, programok, rajzgépek, stb.), a kisegítő személyzet (rajzolók, adminisztratív munkatársak, stb.) számát, valamint a korábbi, sikeres, referenciát jelentő, hasonló jellegű munkák listáját.

7. A kiíró az ajánlatokkal együtt kérheti a tervezői díjigény meghatározását is. Ezt külön lezárt borítékban kell mellékelni. A kiíró díjigény nélkül is kérheti az ajánlatokat.

8. A pályázatok benyújtása és megismerése után a kiíró minden pályázó számára lehetővé teszi, hogy elgondolását szóban is ismertethesse (Presentation). Ezen a meghallgatáson a bíráló bizottság (pl. Technical Evaluation Committee) részben vagy egészben vesz részt, tagjai kérdéseket tehetnek fel, és a vállalkozó megjelenését, a bemutatás rutinosságát, az ajánlat komolyságát is mérlegre téve alkotnak véleményt.

9. Az összes ajánlattevő meghallgatása után, a bíráló bizottság javaslata alapján a kiíró választja ki a legjobb műszaki megoldást sejtető, legalaposabb felkészültségű tervezői csapatot munkába állítani képes három pályázót. A díjtárgyalásokat az első helyen kiválasztott (Best Technically Qualified) pályázóval kezdi meg.

10. Csak a tárgyalásban résztvevő díjajánlatát bontják ki (ha a kiíró a pályázat mellett díjigény meghatározását is megkívánta), de annak nagysága, az ár nem értékelési szempont. A pályázót a feltételezett műszaki tartalomra, és saját feladatértelmezésére vonatkozó díj-meghatározása köti. Ha a tárgyalások során a díjmeghatározó tényezőket közös megegyezéssel változtatják, a díjajánlat is módosítható. A szerződést a végleges megállapodásnak megfelelően kötik meg.

11. A kiíró csak abban az esetben kezd tárgyalásba a második, majd a harmadik helyen kiválasztott vállalkozóval, ha az előző helyezettel a tárgyalás nem vezetett díj- és határidő egyezséghez. Addig ennek díjajánlatába sem tekinthet bele.

12. A kiíró a már elutasított ajánlattevőhöz nem térhet vissza, ha egyik kiválasztottal sem sikerül megegyezésre jutni, új pályázatot ír ki.

13. A tervező a tervezési munkát az építtető munkakezdési utasításának (Notice to Proceed) kézhezvétele után megkezdheti. Ezt az utasítást az építtető kivételesen már a szerződés aláírása előtt, az egyetértésre jutás után is kiadhatja.
A pályázati eljárás és értékelése azonos, akár az általános tervek (Preliminary Engineering), akár a teljes, a vállalkozási szerződés alapját képező tervdokumentáció (Contract Documents: Plans, Specifications and Construction Cost Estimate) elkészítése a feladat. Ha a megvalósíthatósági tanulmányt állami intézmény készíttette el, a megbízott tervezőjével is így kell eljárnia. A kivitelezési részlet- és szerelési rajzok (Shop Drawings) elkészítése a vállalkozó feladata.

A tervezői pályázatok értékelésének szempontjai


- A feladat megközelítése
Kiviláglik-e az ajánlatból a feladat megértése? Tervezik-e minden megkívánt feladat megoldását? Várható-e alkotó zavarelhárítás a tervezési munka során? Egyezik-e a javaslat az előirányzott tervezési idővel és részhatáridőkkel? Arányos és elfogadható-e a feladatmegosztás a generál és alvállalkozói között? Elkötelezett-e a tervezői csapat a legjobb/innovatív/korszerű megoldás iránt? Biztosítottnak látszik-e a szakmai koordináció a csapaton belül és a megbízóval?

- A tervezői csapat és a munkaszervezetek
Kielégítő-e a javasolt felelős főtervező mérnök személye, tapasztalata, szakmai múltja, és illeszkedik-e a feladat összetettségéhez? Tartós munkaviszonya van-e munkáltatójával a javasolt felelős főtervező mérnöknek? Felelősségteljes-e a jelzett koordináció az alvállalkozókkal? Felelősségteljes és teljeskörű-e a jelzett koordináció a megbízóval? Alkalmas-e a tervezői csapat az összetett, magas színvonalú közös munka végzésére? Kielégítő-e a tervezői csapattagok személyisége, tapasztalata, szakmai múltja, képesek-e magas színvonalú közös munka végzésére? Képviselve van-e minden szükséges szakág a tervezői csapatban? Dolgozott-e már a tervezői csapat együtt, és milyen eredménnyel?
Dolgozott-e már a tervezői csapat a megbízóval, milyen eredménnyel? Kielégítő-e a személyekre és a vállalkozókra vonatkozó formanyomtatványok kitöltése, a tájékoztatások egybehangzóak-e, és egyeznek-e az egyéb szöveges munkarészekkel?

- A létesítménnyel kapcsolatos tapasztalat
Van-e hasonló mű tervezésén szerzett, korábbi tapasztalatuk? Felismerhető-e a tervezői csapattagok szakmai elkötelezettsége? Hűek-e a kulcsemberek vállalatukhoz? Mozgósítható különleges ismeretekkel bírnak-e a vállalkozók?

- Versenyképesség, hírnév, elhelyezkedés
Mikor alapították a vállalatot, s milyen annak tevékenységi pályája? Ismétlődnek-e a hasonló munkák a vállalatnál? Mi a vállalkozó felelősségi helyzete esetleges tervezési hibák esetén? Látható-e készség a megbízói igények kielégítésére? A referenciamunkák értékelése igazolja-e a vállalkozási szándékot? A főiroda (székhely) elhelyezkedése kedvező-e (van-e irodája helyben)? Az alvállalkozók elhelyezkedése kedvező-e (van-e irodájuk helyben)? Nem kedvezőtlen-e a távolság valamely (pl. alvállalkozói, megbízói) koordinációra? Nincs-e a személyek vagy a vállalkozók vonatkozásában összeférhetetlenség, érdekellentét?

- A munkaerőigény
Egyezik-e a becsült munkaerő-szükséglet az előzetesen becsülttel? Elfogadható-e a becsült munkaóra-felhasználás? Feladatarányos-e az egyes munkarészekre szánt munkaidő? Tükrözi-e a munkaidőbecslés a feladat megértését?

Végszó


Talán érdemes felfigyelni arra, amit másutt másképpen tesznek. Például:
Az ajánlattevőnek elég a feltett kérdésekre nyilatkozni, nem kívánnak meg igazolásokat. A kiíró az államigazgatáson belüli lépésekkel ellenőrizheti a nyilatkozatok helyességét.
A helyi adót fizető vállalkozónak a kiíró elsőbbséget biztosíthat. A tervezői csapat vezetőjének és tagjainak személye, és személyes szakmai felkészültsége az egyik leglényegesebb szempont, és nem az ajánlattevő vállalatok múltbeli referenciamunkái (hiszen az azt kidolgozók már rég másutt lehetnek).
Az ajánlati ár nem szempont a tervező kiválasztásánál. Az 1980-as években még létezett olyan állami előírás, ami szerint a legalacsonyabb ajánlati összegű (Low Bid) ajánlatot kellett elfogadni. Nyilvánvalóvá vált azonban, hogy igazán értékes, alkotó szellemi munkát ritkán lehet a legalacsonyabb összegű ajánlat elfogadása nyomán várni. Bebizonyosodott az is, hogy a pályázati kiírás alapján sem a tervezési munka nagyságát nem lehet megbízhatóan megbecsülni, sem a szellemi munka eredményét nem lehet a belefektetett munkaidővel arányos költségek és a tervezők önköltségi adottságai alapján meghatározni. Az 1990-es évektől a „low bid” elfogadását már kifejezetten előnytelennek tekintik, és a pályáztatási kötelezettséget a tervezési feladatoknál a terv műszaki értékének növelését szolgáló elvként értelmezik.
A kivitelező vállalkozóra bízott tervezésnél a mű magas színvonala nehezebben érhető el, de a kivitelezésre vonatkozó szerződéskötésnél a tervező vállalatokat és a tervező csapatot meg kell nevezni.
A törvény segíti a hátrányos helyzetű, és a kisebbségi tulajdonban lévő – a fekete, indián, rokkant vagy női tulajdonosú – vállalatokat (Minority Business Enterprise, MBE – Disadvantaged Business Enterprise, DBE), ezek kötelező részvételi arányát előírva. Washington D.C.-ben (amely azonos a District of Columbia állammal) például, ahol a lakosság mintegy 80%-a színes bőrű (African American), a törvény szerint az MBE-k részvételi aránya a szerződés értékének legalább 50%-a kell legyen. A vállalkozónak már az ajánlat megtételekor be kell mutatnia, hogy ezt az arányt betartja, s ezen a munka végzése során sem változtathat. (Mérnök Újság 2003/4. Dr. Greschik Gyula:
A tervezési pályázatokról: Lehetne kicsit ésszerűbben?
)

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Eseménynaptár
 « 
 » 
H K SZ CS P SZo V
29 30 31 01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 01
Legfrissebb képtárak

200 éve született Bodoki Károly

Bodoki Károly elévülhetetlen érdemeket szerzett a Körösök és a Berettyó szabályozása terén kifejtett munkásságával. Tervezte és 1868-ban bekövetkezett haláláig irányította is a kiviteli munkákat. Munkássága méltó módon kapcsolódik a reformkor híres mérnökei, Huszár Mátyás, Beszédes József, Vásárhelyi Pál tevékenységéhez. 200. születési évfordulójáról emlékeztek meg március 29-én Gyulán.

GRAN-PRIZE Interdiszciplináris díj

A díj bolygónk legégetőbb kihívásaira válaszoló kiemelkedő megoldásokat, projekteket, munkákat jutalmaz majd a környezetvédelem, fenntartható fejlődés, design, orvostudomány, egészségmegőrzés,- fejlesztés és oktatás területéről évente egy alkalommal, tudtuk meg a sajtóreggelin. A Svéd díj már az első évben érdeklődést váltott ki Magyarországon.