|
2011-12-07 15:21
Az Andrássy-negyed kulturális értékeinek állapotfelmérése
|
Az Andrássy-negyed nemzeti program célja Budapest világörökségi területének turisztikai és kulturális értékeire építve a főváros új kulturális-turisztikai városközpontjának létrehozása, az Andrássy út régi szépségének, építészeti és kulturális értékeinek helyreállítása.
(fotó: Botár Gergely)
A program előkészítéséről – melynek első lépéseként a kultúráért felelős államtitkárság intézkedési tervet dolgozott ki az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, üres vagy rosszul hasznosított, műemléki ingatlanok állapotfelmérésére – Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár és Baán László kormánybiztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója sajtóbeszélgetésen számolt be az 2011. december 6-án a budapesti Antique Caféban.
A Kormány 2011 februárjában kezdeményezte egy új múzeumi negyed koncepciójának kidolgozását. A kulturális ágazat Andrássy-negyed néven átfogó, a főváros jövőjét is meghatározó kulturális városrendezési és városfejlesztési koncepcióra tett javaslatot. Az előzetes elképzelés irányait, és annak részeként az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes (MúzeumLiget) megvalósítását a Kormány 2011. október végén jóváhagyta. A Kormány a kulturális tárca kezdeményezésére döntött arról is, hogy a koncepció kidolgozását, megvalósításának és építészeti tervpályázatának előkészítését kormánybiztos irányítsa dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója személyében.
„Az Andrássy-negyed méltó arra, hogy értékeit bemutassuk, kulturális életét fellendítsük. Magyarország a historizmus építészetében világelsőnek számít, és ezt érdemes kihangsúlyozni. Városi paloták, villák bemutatásával, múzeumok koncentrálásával, kulturális intézmények elhelyezésével, egykori kávéházak rekonstrukciójával, életre keltésével erősíthetjük világörökségi jellegét, turisztikailag is vonzóbbá tehetjük. Így a program jelentős gazdasági haszonnal is járhat”– emelte ki Szőcs Géza, hozzátéve, hogy a közép- és hosszú távú program csak a fővárossal szoros együttműködésben valósulhat meg.
A koncepció, a terület jövőjéről való tudatos gondolkodás a társadalom bevonásával készülő stratégia alapján, az ország mindenkori teherbíró képességének függvényében, szakaszosan valósítható meg.
Az első lépés az ún. Múzeumliget projekt, melynek keretében az ’56-osok terén új, nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes épül fel. Az épületegyüttes első biztos, kormányhatározatban már nevesített beköltözője a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének újraegyesítésével létrejövő múzeum, az ún. Új Képtár. Az Új Képtár a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria jelenlegi gyűjteményének a XIX. századtól a mai napig ívelő, egyesített anyagát mutatja majd be, míg a Szépművészeti Múzeum épülete a régi mesterek remekműveinek ad majd otthont. Mindkét épületben magyar és európai művek együttesen kerülnek majd bemutatásra, hogy az általános európai gyakorlatnak és hazai – 1957-ben megszakadt – tradícióinknak megfelelően ismét európai kontextusban legyen látható a magyar képzőművészet legjava.
A közgyűjteményi épületegyüttes további ütemeinek tartalma a nemzeti közgyűjtemények körének teljes áttekintését követően határozható meg. Mindehhez valamennyi országos jelentőségű közgyűjtemény szerepének és funkciójának átfogó vizsgálata szükséges a közgyűjtemények struktúrájának, helyzetének és elhelyezésének áttekintésével.
A koncepció fontos eleme, hogy a fejlesztés a Városligethez simulva, annak műemléki és környezeti értékeit nem csorbítva valósuljon meg: környezetbarát „ökoépületként”, a fenntarthatóság és a látogatóbarát funkciók jegyében. A koncepció része a parkolási gondok megoldása, térszín alatti parkoló építésével.
A nagy ívű fejlesztési koncepció kidolgozásához vezető út első lépései az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1326/2011. (IX. 29.) Kormányhatározat, továbbá az előzetes fejlesztési irányokat jóváhagyó és az előkészítés forrásáról is rendelkező 1353/2011. Kormányhatározat.
Az új múzeumi negyedben elhelyezésre kerülő intézmények végleges körére tett javaslatot 2012. június 30-ig kell benyújtani a Kormánynak, s az ott jóváhagyott intézményekre vonatkozóan az építészeti tervpályázat elkészítésének határideje 2013. szeptember 30-a.
2011. december 6.
(Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Kultúráért Felelős Államtitkárság)
Nyomtatás
|
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó,
itt regisztrálhat!
Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.
|
|
Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
|
További események »
|
| H |
K |
SZ |
CS |
P |
SZo |
V |
|
02
|
03
|
04
|
05
|
06
|
07
|
08
|
|
09
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
|
30
|
31
|
01
|
02
|
03
|
04
|
|
|
|
|
Legfrissebb képtárak
|
Bodoki Károly elévülhetetlen érdemeket szerzett a Körösök és a Berettyó szabályozása terén kifejtett munkásságával. Tervezte és 1868-ban bekövetkezett haláláig irányította is a kiviteli munkákat. Munkássága méltó módon kapcsolódik a reformkor híres mérnökei, Huszár Mátyás, Beszédes József, Vásárhelyi Pál tevékenységéhez.
200. születési évfordulójáról emlékeztek meg március 29-én Gyulán.
A díj bolygónk legégetőbb kihívásaira válaszoló kiemelkedő megoldásokat, projekteket, munkákat jutalmaz majd a környezetvédelem, fenntartható fejlődés, design, orvostudomány, egészségmegőrzés,- fejlesztés és oktatás területéről évente egy alkalommal, tudtuk meg a sajtóreggelin.
A Svéd díj már az első évben érdeklődést váltott ki Magyarországon.
|
|
