Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Mérnöktársadalom A mérnöki díjszabásról
2011-10-05 19:53

A mérnöki díjszabásról

|

Jól olvassuk-e a törvényeket, milyen kivételek vannak a versenytörvényben, és azok vonatkoznak-e a mérnöki díjszabásra? Korlátozza-e a mérnöki díjszabás a versenyt, vagy éppen a kiválasztódást, a fejlődést segíti? Értelmezte-e már valaki a mérnökség szemszögéből a hazai és európai versenyjogot, és kinek az érdeke, a tisztázatlan állapot fenntartása?
Ezekre a kérdésekre keresi megállapításaival dr. Hajtó Ödön a válaszokat. Az írás elgondolkoztató, és vitaindítónak is szánjuk.

 

 

Mi a jogi helyzet hazánkban? Sérti-e a versenytörvényt egy mérnöki díjszabás?

A tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényünk (1996. évi LVII. tv.) szerint tilos a köztestületeknek, pl. a Magyar Mérnöki Kamarának olyan döntést hoznia, mely a gazdasági verseny korlátozását célozza, (11.§) vagy árkartellt hoz létre.

Tovább olvasva a törvényt, az mentesíti az előbbi szabály alól azokat az intézkedéseket, melyek hozzájárulnak a műszaki fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet javulásához. (17.§) Remélem, hogy a közhatalomban lévők számára is evidens, hogy a műszaki fejődést szolgáló, innovatív mérnököt pedig nem a legolcsóbb ár alapján lehet kiválasztani, ezért indokolt – és nem tilos – esetünkben a gazdasági versenyt az ár oldaláról korlátozni.

A Magyar Mérnöki Kamara számára további mentesítést jelent a törvénynek az a kitétele, mi szerint jogos egy díjmegállapodás, ha az abból származó előnyök a fogyasztóhoz, vagy az ügyfélhez jutnak. Nyilvánvaló, hogy a minőség és hozzáértés alapján kiválasztott tervező, szakértő, műszaki ellenőr, beruházás lebonyolító (a FIDIC szerint a „mérnök”) közreműködése a megbízó számára előnyt jelent a létesítmény bekerülési költségében, valamint a későbbi élettartamára, az üzemeltetési költségeire.

Korlátozná-e a „versenyt” egy mérnöki díjszabás? Határozottan nem, csupán az árversenyt a szaktudás és a hozzáértés versenyére változtatná át.

Mit mond ugyanerről az európai jog?

Az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló szerződés képezte a magyar jogszabály alapját is. Idézzük az ide vonatkozó 85. cikkelyt:
(1) bekezdés: „A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, […] amelynek célja […] a verseny megakadályozása, korlátozása […] különösen […] az eladási árak […] rögzítése”.
(3) bekezdés: „Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásától azonban el lehet tekinteni az olyan esetekben, amikor […] az összehangolt magatartás hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához […] lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt.”

A műszaki fejlődés itt is zöld utat kap, mivel a mérnöki szellemi szolgáltatás egyértelműen a 3. bekezdés alá tartozik.

Tudunk-e Magyarországon olyan szellemi szolgáltatásról, amelynek díjszabása már érvényben van, megszünteti az árversenyt?

Az igazságügyi szakértők díjazását – kamarájuk javaslataira figyelemmel – az igazságügyi miniszter rendelettel állapítja meg. A hazai szabályozás fonáksága, hogy ugyanannak a szakértőnek már szigorúan tilos díjszabás szerint dolgoznia, ha nem bírósági kirendelésre, hanem mondjuk közületi megbízásra végzi munkáját.
A közjegyzők miniszteri rendelettel megállapított díjszabása rendszerében hasonló a mérnökök díjszámítási módszeréhez. A közjegyző egyrészt az ügy értékét veszi díjalapul és annak kis érték esetén 5 %-át, nagy érték esetén 0,25 %-át számítja fel közjegyzői díjként. Időráfordításos alapon történő számításnál pedig a közjegyzői órabérek 3 000, 4 500, 6 000 és 7 500 forintot tesznek ki.
A társadalombiztosítás az egészségügyi szakellátást is miniszteri rendelet alapján díjazza. A díjazás alapjául az egyes orvosi műveletekre meghatározott pontérték szolgálnak, majd külön rendelettel állapítják meg a pontok forintértékét. Egyes nagy értékű műtéti eljárások díjtételét forintban adják meg. Egy veseátültetésért pl. 4 200 000 Ft jár. Ugyanakkor a mérnökök nem tudják elérni, hogy pl. a veseátültetést végző kórházi épületszárny tervezéséért is 4 200 000 Ft járjon.

Mi a helyzet a mérnöki díjszabásokkal az Európai Unió más országaiban?

Egyedül Németországban van rendben a mérnöki díjszabás kérdése. A díjszabásukat egy az ottani mérnöki kamara és különböző mérnöki egyesületek küldötteiből álló közös bizottság dogozta ki. Ez a HOAI, a Honorarordnung für Architekten und Ingenieure. Ezt az előterjesztést azután az országgyűlés 2009-ben jóváhagyta. Alkalmazása nem csak a közbeszerzésben, hanem a magán megrendelők számára végzett tervezés során is kötelező. A díjszabás ellen vétők súlyos büntetésre számíthatnak. Az Európai Unió a Németország ilyetén gyakorlata ellen nem emelt kifogást.

Több ország van, ahol korábban volt érvényes díjszabás, de az EU-ba való belépéssel ezek kötelező jellegét hatálytalanították. Ilyen országok pl. Ausztria, Spanyolország, Málta.

Vannak országok, melyek kamarái ajánlott díjszabást működtetnek, ilyen pl. Magyarországon kívül Szlovákia, Portugália.

Nincs mérnöki díjszabása pl. Lengyelországnak, Írországnak, Szlovéniának.

Kinek milyen érdeke fűződik, vagy fűződhet ahhoz, hogy legyen, vagy ne legyen mérnöki díjszabás Magyarországon?

A Magyar Mérnöki Kamara tagságának egyértelműen érdeke, hogy munkáját annak valódi értékén ismerjék el, beleértve minden járulékos költséget, így pl. a szakmai továbbképzés költségét is.

Az közérdek lenne, hogy közbeszerzési megrendelők a szellemi szolgáltatást nyújtó mérnököt felkészültség, szaktudás és ne ár alapján válasszák ki. A mérnöki díjszabás segíti az árat, mint döntési szempontot semlegesíteni, súlyát alacsonyabb szinten kezelni.

A társadalom érdeke, hogy a díjszabásnál kirívóan magasabb ár tetten érhető és ellenőrizhető legyen, ugyanis itt merül fel a korrupció, a pártfinanszírozás gyanúja.

Az igazságos teherviselés, az állami költségvetés bevételi oldalának ellenőrízhetősége napirenden lévő téma. A túlzottan alacsony árak, illetve a papírforma szerint ingyen tervezés az adóelkerülést, az áfa meg nem fizetését célozzák sok esetben. A mérnöki szolgáltatáshoz nemcsak méltányos díjszabás szerinti honoráriumnak, hanem a díjszabás alapján számított adófizetésnek is tartoznia kellene.

 

Ön mit gondol ezekről?

 

 

 

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Eseménynaptár
 « 
 » 
H K SZ CS P SZo V
29 30 31 01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 01
Legfrissebb képtárak

200 éve született Bodoki Károly

Bodoki Károly elévülhetetlen érdemeket szerzett a Körösök és a Berettyó szabályozása terén kifejtett munkásságával. Tervezte és 1868-ban bekövetkezett haláláig irányította is a kiviteli munkákat. Munkássága méltó módon kapcsolódik a reformkor híres mérnökei, Huszár Mátyás, Beszédes József, Vásárhelyi Pál tevékenységéhez. 200. születési évfordulójáról emlékeztek meg március 29-én Gyulán.

GRAN-PRIZE Interdiszciplináris díj

A díj bolygónk legégetőbb kihívásaira válaszoló kiemelkedő megoldásokat, projekteket, munkákat jutalmaz majd a környezetvédelem, fenntartható fejlődés, design, orvostudomány, egészségmegőrzés,- fejlesztés és oktatás területéről évente egy alkalommal, tudtuk meg a sajtóreggelin. A Svéd díj már az első évben érdeklődést váltott ki Magyarországon.