Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Szakma Körkép a hazai gázellátás jelenéről és jövőjéről I.
2011-09-30 17:14

Körkép a hazai gázellátás jelenéről és jövőjéről I.

|

A Magyar Energetikai Társaság (MET), megalapításának 20. esztendejében, kezdeményezett egy újszerűen működő Energiaműhely elnevezésű rendezvénysorozatot.
Cél, hogy egy cégeken és szervezeteken átívelő szakmai műhely működjön.
I. rész: Vitaindító előadás.

A különböző szakterületeken tevékenykedő vezetők szempontjai nem csak energetikával foglalkozó szakemberek számára érdekesek.

Az Energiaműhelyben az energetikában tevékenykedő vezető és beosztott mérnökök, közgazdászok, jogászok, és más szakemberek részvételével lehetőség nyílik az ország számára fontos energetikai témák nyílt, tényszerű megvitatására, majd további, műhelyszerű, munkacsoportokban történő feldolgozására.

A kéthavonta megrendezésre kerülő esemény előadói az energetika meghatározó szakemberei közül kerülnek ki (egy főelőadó és 4-6 felkért hozzászóló). Az előadások után a résztvevők az elhangzott információkat csoportosan feldolgozzák, majd a csoportvéleményeket ismertetik a jelenlévőkkel.
A vélemények összegzése és az állásfoglalások hírlevélben kerülnek közzétételre, amelyeket - jelentőségüktől függően - az Elnökség eljuttat a közéleti szereplőkhöz és a sajtóhoz is.
Ha valamely súlyponti szakmai kérdés további elemzést igényel, az egyesület keretei között munkacsoportokban folytatható. Az Elnökség reméli, hogy ezekkel a részvételi díjhoz nem kötött rendezvényekkel és műhelymunkával, sikerül az egyesület szakmai, közéleti tevékenységét felpezsdíteni.

Az október elején induló MET Energiaműhely első rendezvényén az előadók és a résztvevők a jelenlegi magyarországi gázellátás stratégiai, csőhálózati, tárolói, elosztói, kereskedelmi, tőzsdei és fogyasztói témáinak legfontosabbnak tartott súlyponti kérdéseit vitatják meg. Szóba kerülnek a nemzetközi szintű földgázforrások, a távolsági gázvezetékek sorsa, az észak-déli összekötő vezeték, a földalatti gáztárolók szerepe, a szabad-kereskedelem (tőzsde) kérdései, a 2015-ben lejáró importszerződés, a fölgáz-piac gyakran változó szabályozása és kihatása a fogyasztókra.

A MET elnöksége a rendezvényt az Ifjúsági Tagozat bevonásával szervezi, hogy a fiatal szakemberek (részben még egyetemi hallgatók) idejekorán bekapcsolódhassanak a szakmai élet körforgásába, tapasztalt gazdasági-műszaki vezetőktől és elsőrangú szakértőktől közvetlen formában vehessék át a tapasztalatokat.

Budapest, 2011. szeptember 29., csütörtök (OS)

Kapcsolat:
MET Titkárság
met@emet.t-online.hu
www.e-met.hu
Tel:+36-1-201 7937


Magyar Energetikai Társaság

Dr. Garbai László elnök
Zarándy Pál ügyvezető elnök
Dr. Korényi Zoltán elnökségi tag, főszervező



 Váncza Tihamér zenei bevezetője, Dr. Garbai László MET elnök és Dr. György István, Budapest főpolgármester helyettese, fővédnök köszöntő szavait követően kérte fel  Dr. Korényi Zoltán elnökségi tag, főszervező a  Dr. Szilágyi Zsombor vitaindító előadásának megtartására.

 

 

Energiaműhely 1.

2011. október 4.

 

 

Dr. Szilágyi Zsombor gázipari szakértő, gázipari mérnök, címzetes egyetemi docens:

 Körkép a hazai gázellátás jelenéről és jövőjéről

Vitaindító előadás

 

 

A földgázról nagyok sokszor hangzik el rengeteg érdekes dolog – mivel a világ gazdaságának középpontjában van a földgáz, hasonlóan más energiahordozókhoz – szoros összefüggésben a világgazdasági válsággal, amely a földgázpiacokat is elég markánsan érintette. Európában a földgázpiacokon sok új jelenség van, ezekből néhányat elmondanék, hogyan működik. Annak érdekében, hogy a nagyságrendekkel nagy vonalakban tisztában legyünk, el kell mondanom, hogy 2010-ben a világ földgáz-fogyasztása 2500 milliárd köbméter volt – a  világgazdasági válság nyomott hagyott ebben, a földgázpiacok ennél többre vártak. Európában ugyanez a szám 500 milliárd volt, szintén pangást mutat. Magyarország földgáz-fogyasztása 12 milliárd 50 millió köbméter volt tavaly, ami az európai adattal összehasonlítva nem is túlságosan szerény. Ha ezt időrendben tekintem, visszaesést jelent, a gazdasági helyzet eredményezi azt, hogy 2010-ben egy picivel nőtt a fogyasztás 2009-hez képest, de ez talán a téli klimatikus viszonyoknak is köszönhető.

 

A világ konvencionális földgázkészlete

 

A világ konvencionális földgázkészletét bemutató táblázatban láthatjuk, hogy Oroszország készletei messze kiemelkednek a 44-45 000 milliárd köbméterrel. Az Uráltól keletre lévő országrészekben vannak olyan megyényi – fél-magyarországnyi – területek, ahol geológiai, geofizikai kutatás még nem volt. Nyilvánvaló, hogy minél nagyobb távolságra kell a földgázt a fogyasztóhoz eljuttatni, annál bonyolultabb feladatokat és problémákat kell megoldani. Jó közelítéssel azt szokták mondani, hogy 4000 km az a csővezetékes szállítási távolság, amely fölött a gáz szállítására felhasznált gázmennyiség megegyezik a szállított gázmennyiséggel. Tehát ez az a távolság, ahová távvezetékkel szállítható a gáz.

A távvezetékes szállítás mellett az egész világon megjelent, és egyre növekvő súllyal szerepel a cseppfolyós földgáz, ennek az ereje és hatása a világ gázkereskedésére nagyon sok ponton jól mérhető ma már.

 

Kazahsztánnak és Azerbajdzsánnak nem túl jelentős a földgázkészlete, de az európai földgázbeszállításnak és a hazai elképzeléseknek eléggé a középpontjában vannak, tehát azok a földgázszállító vezetékek, amik Közép-Ázsiából Európába irányulnának, részben-egészben ennek a két országnak a nem túlságosan nagy készletére számítanak.

 

Kína, India és Brazília a BRIC országcsoporthoz tartozó három nagy ország, amelyeknek rendkívül dinamikus gazdasága van, hiszen akkor, amikor a világgazdaság 1-2%-os GDP-növekedéssel küszködik, ezekben az országokban alig tudják visszafogni a gazdasági növekedést 10% alá. Földgázkészletükben valami mozgás látható, ami nem jelentős.

 

Földgáztermelés


Földgáztermelésnél már más számokat látunk: láthatóan Oroszország komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a földgáztermelését szinten tartsa, tudjuk azt, hogy sarkkörön túli területekre és az Északi-tenger területére is elindították a kutatási programot, egyre nehezebb, egyre bonyolultabb körülmények között termelik a gázt. Tudnunk kell, hogy Oroszország erőteljes kereskedelmi politikával a közép-ázsiai volt FÁK országokból a termelés jelentős részét felvásárolta, úgy is lehetne mondani, hogy a FÁK országok és Oroszország egymásra találtak a gáz eladásában. Kölcsönös érdekeltség ez, és emiatt biztos, hogy más országok e térséggel való földgázbeszerzése nehézségeket fog okozni.     

 

Az Egyesült Államok a Föld legnagyobb földgázfogyasztója, nincs jelentős földgázkészlete, bár termelése magas szintű. Itt a konvencionális földgázkészletek mellett nagy erőfeszítéseket tesznek a nem konvencionális földgázkészletek kutatására és kitermelésére, kitűnő eredménnyel.

 

Magyarországon a nem konvencionális földgázkészletek a makói árok készletével kapcsolódnak össze, ez egy olyan geológiai formáció, amelynek szénhidrogén tartalmát hasonlóan nagyra lehet becsülni hazánkban, mint a konvencionális készletekét, csak a kitermelés technológiája ma még nagyon drága. Ahhoz, hogy a nem konvencionális készletek Magyarországon termelésbe lépjenek, ahhoz sajnos azt kell mondani, hogy a nyersolaj árának, az import földgáz árának még emelkedni kellene, hogy ott ipari mértékű kitermelés folyjon – jelenleg kísérleti termelés van csak.

 

Kazahsztán, Azerbajdzsán földgáztermelés dinamikusan nő, azt lehet mondani, hogy a 15, illetve 30 milliárd köbméter éves termelésük az európai forgalmazásban nem döntő.

 

Kína, India és Brazília földgáztermelése rendkívül gyorsan nő, a nem túl jelentős készleteiket elég intenzíven hasznosítják. Összességében elmondható, hogy a világ földgáztermelése dinamikusan nő, az előrejelzések alapján pedig várhatóan ez a dinamizmus – ha nem is változatlan ütemben – a következő 10-20 évben tovább folytatódik. Tehát a földgáz szerepe a világ energiaellátásában lényeges, meghatározó lesz.

 

A földgázfogyasztás

 

A földgázfogyasztást nézve látjuk, hogy Oroszországban 2005 és 2010 között kb. 400 milliárd köbméter volt.

Felhívnám a figyelmet Iránra, ahol a belföldi földgázfogyasztás rendkívüli módon növekszik, rossz nyelvek szerint Irán atomdúsítási programjához a szükséges villamos energiát gázból kell megtermelni.

A földgázfogyasztás növekedésében Katar nagyon jelentős.

Szaúd-Arábia adatai gyorsan nőnek.

Az USA számai is egyértelműen növekszenek.

Kazahsztán és Azerbajdzsán fogyasztása nem túl jelentős a készleteikhez és a termelésükhöz képest.

A már szintén említett Kína, India és Brazília „hármas” fogyasztása rendkívül gyorsan nő, az első két ország ma is a világ cseppfolyós gáz forgalmazásának jelentős részét adja.

Globális nézve a földgáz fogyasztása növekvő tendenciát mutat.

 

 

 

 

A földgáz ára

 

Vessünk néhány pillantást a földgáz áraira! A cseppfolyós gáz piacán a legnagyobb vásárló Japán, majd’ 100 milliárd köbmétert vásárol, aminek árai szép csöndesen emelkedtek.

A német átlagimport árak is emelkednek évről évre, láthatjuk, hogy az egyesült államokbeli és a brit földgáztőzsde, a világ két legjelentősebb ilyen szervezete jegyzései követik egymást.

Kanada a világ földgáz-kereskedésében különösebb szerepet nem játszik, bár az USA legnagyobb beszállítója.

Egyértelműen látható, hogy a világ földgázárainak változása követi a kőolajárak mozgását. Mi is azt állapíthatjuk meg, hogy a hazánkba importált földgáz árát befolyásoló tényezők a kőolaj, a fűtőolaj és a gázolaj jegyzésárai alapján folyamatosan nőnek.

A cseppfolyós földgáz forgalma egy érdekesség a világpiacon, pontosan azzal, hogy az Amerikai Egyesült Államok az elmúlt évben a nem konvencionális termelésének a kutatásával az eddig vásárolt cseppfolyós földgáz nagy részét a világpiacra dobta, és ez a mennyiség Európában keresett magának helyet. Ez az európai túlkínálat egy áresést eredményezett, ami sajnos nem volt túlságosan tartós ahhoz, hogy a csővezetékes árakra is hatással legyen.

 

A világpiacot vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy a legnagyobb vevők Japán és Dél-Korea. Spanyolország mindig is földgáz importra szorult, mivel saját termelése jelentéktelen, míg Nagy-Britanniában a néhány évvel ezelőtti exportpozíció megváltozott, nettó importőr lett, és egyre több cseppfolyós földgázt vásárol.

Kína és India a cseppfolyós földgáz piacán még túlságosan nagy szerepet nem tölt be, felhasználásuk sem kiemelkedő nagyságú. Az USA vásárlása egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, a már többször említett nem konvencionális készletek miatt.

Oroszország is megjelent a cseppfolyós gáz piacán, eladóként. Az eladott 11-12 milliárd köbméternyi mennyiség a világ egész kereskedelmét nézve nem jelentős, de abból a jelenség szempontjából igen, hogy Oroszország részt akar venni ezen a piacon, egyre keményebben. Én magam pillanatnyilag két nagy cseppfolyós földgáz terminál építéséről tudok Oroszországban, amelyek a jövő évtől üzembe állhatnak, és működésükkel elérheti a 20 milliárd köbmétert az orosz export. Az USA közel félmilliárd eladott köbméterét ne tekintsük mérvadónak, saját készletük exportálásánál csak az játszik szerepet, hogy az ország egész területén a földgáz forrásai és felhasználási helyei nem azonosak.

 

A magyar földgázpiac

 

A magyar piac rendkívül fejlett. Hazánkat Európában a gázellátás szempontjából a második legfejlettebb infrastruktúrával rendelkező országnak tekintik, legfejlettebbként általában Hollandiát emlegetik, ahol egy lakásra 1,2 fogyasztó jut. Nálunk a lakossági fogyasztók száma 2010 végén 3 318 ezer volt, amit ha összehasonlítunk a 2009-es adattal, azt látjuk, hogy a háztartási fogyasztók száma csökkent. Érdekes, hogy eddig állandóan folyamatosan nőtt.

Mi van emögött? Egyrészt ott a gazdasági válság, másrészt az, hogy általában fűtési szezonban a nemfizetés miatt kikapcsolt háztartási fogyasztók száma nagyságrendileg 50 ezer, és a kikapcsolt háztartások fele nem tud visszatérni a földgázfogyasztásba. A gázellátó rendszerek fejlesztése leállt, az elmúlt évben új bekapcsolt település egy, a gázelosztó hálózatok nem nőttek. Ez utóbbi okát sok dologban lehet keresni, én kisebb mértékben mondanám a gázpiaci depresszió okának a világgazdasági helyzetet, sok más tényező is van.

 

A gázpiacon a fogyasztókat lekötött teljesítményük alapján osztjuk csoportokba. A 20 köbméter alatti nem lakossági fogyasztóállomány 141 ezer, ami jelentős állomány; a 20-100 köbméter közötti fogyasztók száma 17 ezer. A lakossági fogyasztókon kívüli csoportokban a fogyasztószám lényegesen nem mozdult az elmúlt években. A gazdasági válság jó néhány földgázfogyasztót „megszüntetett”, de helyükre általában lépett újabb vállalkozás.

 

A magyar földgázpiacon az értékesítés két nagy szegmensben történik: az egyik az egyetemes szolgáltatás, amely hatósági rendeletekkel erőteljesen és részletesen szabályozott, ide tartoznak a társasházak és a 20 köbméter alatti fogyasztók, vagyis a teljes lakosság és az ún. kisfogyasztói kör. Ebben a szolgáltatási formában a fogyasztói árat egy hatósági (miniszteri) rendelet szabályoz, ugyanúgy, ahogy a szolgáltatóknak vásárolható gázárat is. Tehát ez egy kettős árszabályozás alatti forma, és a szolgáltatási kötelezettségek tartalmáról hosszú rendeletek nagyon részletesen rendelkeznek. Ebben a szolgáltatási formában érvényesíti a mai kormány (és az előző, valamint az azt megelőző is így tett) azt az elgondolását, hogy egy kormány politikája semmit sem ér, ha a lakossági földgázárat nem tartják a kezükben, és nem demonstrálják, hogy ezt az árat alacsony szinten kell tartani. Elnézést kérek, de ehhez nem fűznék több kommentárt.

Azt kérdezném a hozzászólóktól, hogy az egyetemes árszabályozással elégedettek-e?

 

A versenypiac Magyarországon meghatározó, 2010-ben 7:5 arányú volt a versenypiaci és egyetemes szolgáltatásban értékesített gázmennyiség, nyilvánvaló, hogy a gázmennyiség aránya ez, de a hozzá tartozó fogyasztószám nem ez, hanem a versenypiacon nagyfogyasztókat meghatározó szereplők és a 20 köbméter feletti fogyasztók. 2009-hez képest a földgáz-értékesítés valamivel nőtt, ennek – ahogy említettem már – elsősorban meteorológiai oka volt.

 

A tavalyi egyetlen új hálózatba kapcsolt településsel együtt hazánkban a települések 72,4%-án érhető el a gázellátás. Ez egy nagyon magas szám, bár az előző évek intenzív bekapcsolási hulláma megtorpant. Úgy tűnik, azok a gázszolgáltatók, akik az újabb települések bekapcsolásában érdekeltek voltak, elvesztették a kedvüket vagy az érdekeltségüket. Szívesen hallanám a következő hozzászólóknak az álláspontját arról, hogy miért torpant meg a magyar gázpiac.

Miért nincs több fogyasztó, újabb vezeték, bekapcsolt település?

 

Néhány számadatot ismertetnék még a magyar földgáz-fogyasztással kapcsolatban:

a tavalyi 12 milliárd 20 millió köbméterből az ipar 33,1%-ot tett ki, a lakosság 31,6%-ot, az erőművi szektor 31,2%-ot, ez nagyjából 1/3 részt jelent minden fogyasztási csoportnál.

A lakosság nagyobb része jóleső érzéssel, minden takarékoskodási gondolkodás nélkül fogyasztja a gázt, mert ő még ki tudja fizetni. A lakosság másik része pedig nagyon szeretne spórolni és takarékoskodni, és ennek ellenére nem tudja a számlát kifizetni. A lakosságot kiszolgáló egyetemes szolgáltatók lejárt kintlévőség-állománya 30-50 milliárd forint körül van.

Az erőművi csoportnál egy izgalmas kérdés az, hogy a kapcsolt energiatermelés sorsa hogy alakul? Mára úgy tűnik, hogy az eddigi gázmotoros kapcsolt energiatermelés vissza fog térni, miután az év első felében egy erős hullámvölgy volt. Az érdekeltségi rendszer viszont úgy alakult, hogy újra érdemes lesz a gázmotorokat működtetni. Ha ez nem történt volna meg, az ország villamosenergia-szükségletének megtermeléséhez nagy valószínűséggel a nagy erőműveket vették volna igénybe, és a gázmotoroknál igénybe nem vett gáz átkerült volna a nagy erőművekbe, ahol 10-20%-kal alacsonyabb hatásfokkal állították volna elő a villamos áramot.

 

A Gazprom egy izgalmas kérdés. Nem akarom megismételni egyik nagy politikusunknak azt a kijelentését, hogy a kormány az orosz gázipari kapcsolatok vonatkozásában mintha némi húzódozást mutatna, és nyíltabb állásfoglalás nem hallható tőlük.

Ezért szeretném megkérdezni az utánam következő hozzászólókat, hogy látják a 2014–15-ben lejáró hosszú távú orosz gázvásárlási szerződés sorsát, kinek a felelőssége egyáltalán erről beszélni, és hogy az akkor lejáró szerződéseket ma lehet-e úgy módosítani, hogy az ország előnyére váljon?     

Az orosz gáztermelésnél azt mondtuk, hogy 2010-ben 589 milliárd köbméter volt a gáztermelés, ebből a belső gázfogyasztás 414 milliárd. Ez az egyik legjelentősebb gondja a Gazpromnak, a saját belső fogyasztása. Tudni kell azt, hogy Oroszországban a lakosság 99%-a a gázt méretlenül fogyasztja. Ennek köszönhetően az általuk fizetett átalánydíj a termelési költséget sem fedezi. A Gazprom szeretné ezt a rendszert megváltoztatni, de az ehhez szükséges technikai feltételek még egy jó darabig hiányozni fognak. A nem konvencionális földgázkészletekkel Oroszországban nem foglalkoznak, a konvencionális termelés kielégítő mértékű. Exportjuk az EU-ba 160 milliárd köbméter volt 2009-ben, 2010-ben 180 milliárd is lehet ez a szám. Az országnak rendkívül fontos a gázexport, mivel nemzeti jövedelmük 20%-át adja (másik 20%-ot a kőolaj exportja, 10%-ot pedig a fegyver- és lőszerexport).

 

Oroszországban két nagy gázvezeték építése folyik, hallhattunk, hogy az északin megindult a próbaszállítás, továbbépítési Nagy-Britanniáig tervezőasztalon van; a déli áramlat tervei készülgetnek, komplikációk itt előfordultak, pillanatnyilag a megépítésre 2014 a céldátum. Rendkívül fontos lenne, hogy ha csak lehet, ez a vezeték érintse hazánkat.

Kérdezem a következő felszólalóktól, hogy látják ezt a kérdést, mit tudunk tenni ennek érdekében?

 

Minden szállítóvezeték üzembiztonságát lényegesen növeli az, ha a szállítóvezetékhez föld alatti tároló is kapcsolódik. Magyarország föld alatti gáztároló szempontjából erős, nagy potenciált képvisel, tudhatjuk, hogy ma 5,1 milliárd köbméter mobil készletet lehet tárolni kereskedelemi és stratégiai tárolóban, tehát az éves gázfogyasztás 40%-a körüli mennyiség elhelyezhető.

Kérdésem még, hogy látják a tárolók üzleti potenciálját a következő évtizedekben, a gázellátás biztonsága szempontjából?

 

Van a Nabucco és az AGRI vezeték, mindkettő az oroszok nélkül, az EU különböző országai által elképzelt vezeték, egyiknél sem látok dinamikus előrehaladást. A Nabuccónál a leglényegesebb kérdés, hogy ki teszi bele a gázt, Irántól kezdve Egyiptomon át sok változatot hallottunk, nem látom azt, hogy beüzemelése 2015 előtt lehetséges lenne.

Szintén kérdezem az érintettektől, hogy ezek realitásáról ejtsünk pár szót?

 

Oroszország a cseppfolyós földgáz exportját nem indította meg, erős forrásszerződéseik vannak Közép-Ázsiával, jelentős felvásárlás folyik. A Gazprom részéről nagyon erős befolyásszerzés van Észak-Afrikában és Venezuelában is.

Felhívom a figyelmet, hogy Magyarországra a Gazprom már nemcsak az olajár-bázisú árazással szállít földgázt, kombinált árazás is van, vannak olyan ármodellek, melyeket a cég Magyarországon alkalmaz, és ezekben tőzsdei jegyzések szerepelnek. Mintha a Gazpromnál meghallották volna az idők szavát, Európa kívánságát, hogy fokozatosan térjünk át a tőzsdei árazásra.

 

Nem szorosan kapcsolódik a hazai földgázellátáshoz, de megemlítem a legfontosabb hazai gázszereplők adózás előtti eredményét. Látható az évkönyvből, ahol ez megjelent, hogy az egyetemes szolgáltatók és kereskedők egészében az eredményt az árbevételnek 0,4%-ában tudták realizálni, azzal együtt, hogy az E.ON két nagy cége szép vastag veszteséget produkált. Örömmel hallanám az ezzel kapcsolatos álláspontokat.

 

Vannak a rendszerüzemeltetők (szállítók, tárolók, elosztók), ahol az eredményesség szép volt, összességében 23%-os árbevétel-arányos eredményt könyvelhettek el, de van olyan is, ahol ez 38%. Az az érzésem, hogy a hazánkban jelen lévő nagy külföldi gázpiaci monopóliumok mintha valami csendes megállapodásra jutottak volna a kormánnyal azt illetően, hogy az egyetemes szolgáltatás „lenyomott” árait békességgel viseljék el, és kompenzációt a rendszerhasználati díjakból kapnak.

Kérem, hogy cáfolják meg ezt a gondolatot, ha lehetséges.

 

A következő részben a felkért hozzászólók fejtik ki véleményüket a gázellátás jelenéről és jövőjéről itt olvasható.

 

Buday Miklós

 

 

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Eseménynaptár
 « 
 » 
H K SZ CS P SZo V
29 30 31 01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 01
Legfrissebb képtárak

200 éve született Bodoki Károly

Bodoki Károly elévülhetetlen érdemeket szerzett a Körösök és a Berettyó szabályozása terén kifejtett munkásságával. Tervezte és 1868-ban bekövetkezett haláláig irányította is a kiviteli munkákat. Munkássága méltó módon kapcsolódik a reformkor híres mérnökei, Huszár Mátyás, Beszédes József, Vásárhelyi Pál tevékenységéhez. 200. születési évfordulójáról emlékeztek meg március 29-én Gyulán.

GRAN-PRIZE Interdiszciplináris díj

A díj bolygónk legégetőbb kihívásaira válaszoló kiemelkedő megoldásokat, projekteket, munkákat jutalmaz majd a környezetvédelem, fenntartható fejlődés, design, orvostudomány, egészségmegőrzés,- fejlesztés és oktatás területéről évente egy alkalommal, tudtuk meg a sajtóreggelin. A Svéd díj már az első évben érdeklődést váltott ki Magyarországon.