Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Mérnöktársadalom Gondolatok a mérnöki etikáról
2011-06-27 18:23

Gondolatok a mérnöki etikáról

|

A mérnökök elsősorban és tudatosan a társadalom jobblétéért tevékenykednek. Alkotásaik többnyire közösségi, társadalmi hasznosságúak. Ha a mérnök vállalkozó, elsőrendű célja nem a maximális profit, az aránytalan haszon, hanem a tisztességes díjazás mellett nyújtott megbízható eredmény, a megbízótól kapott szakmai feladat hiánytalan, gazdaságos, és hibátlan megoldása.

A filozófia-tudomány megfogalmazása szerint, az etika (az erkölcstan) – normatív tudomány –, amely szabályokat, előírásokat megállapító ága a filozófiának. Ezért természetes, hogy évről évre alakítgatjuk, formáljuk a mérnöki kamara etikai szabályzatát, pontosítgatjuk a fegyelmi eljárás előírt rendjét.
Ha az Idegen szavak szótára (Terra Budapest, 1963) megfogalmazását helyesnek látjuk az etika az embereknek a társadalomhoz és egymáshoz való viszonyát előíró szabályok rendszere. Fogadjuk el, hogy ez így van, de akkor ennek a rendszernek valahol mélyebben kellene fakadnia, mint a tételes jogrendnek. Kialakult viselkedési minták működtek már az írásbeliség előtt, és a kevés – írástudóval – is hatékony élő társadalmakban is: az etika adott helyre és időszakra érvényes rendszereként. Talán helyes lenne úgy gondolkodnunk, hogy az írott és az íratlan erkölcsi szabályok közül az íratlan az alapvetőbb, a fontosabb. Egy kiegyensúlyozottan működő társadalomban ma is jobbára az íratlan szabályok irányítják az életet, az írott és tételes jogrend szükségessége jobbára a – nem józan – működés megelőzésére való törekvés jele. A leírt szabályrendszer csak amolyan pótlék a nem jól működő társadalomban.
A mérnökök etikája beleágyazódik a társadalom erkölcsi rendjébe. Még az iparilag fejlettebb társadalomban is a mérnökség csak egy – bár sajátosan gondolkodó és cselekvő – réteg. Hagyományosan kötelességtudó, felelősségérzettel tevékenykedő, és előre tekintő közösség. Természettudományos alapismereteivel és munkája révén mind a társadalmi, mind a természeti környezetet figyelembe vevő, előre látó – sokszor nemzedékekkel előre tekintő – és előre gondoló szelete a társadalomnak. Ezért talán érzékenyebb is ez a réteg az emberi-társadalmi viszonyokra. Bizonyára nem volt véletlen, hogy a társadalmi visszásságokat és az eluralkodott embertelenséget eltakarítani törekvő 1956-os forradalom csírái is a Műegyetem falai között kezdtek virágba szökkenni, és az sem, hogy 1989 táján is a kialakult politikai változások mentén a mérnöki kamara volt egyike az első szabadon megalakuló szervezeteknek.
A mérnökök elsősorban és tudatosan a társadalom jobblétéért tevékenykednek. Alkotásaik többnyire közösségi, társadalmi hasznosságúak. Ha a mérnök vállalkozó, elsőrendű célja nem a maximális profit, az aránytalan haszon, hanem a tisztességes díjazás mellett nyújtott megbízható eredmény, a megbízótól kapott szakmai feladat hiánytalan, gazdaságos, és hibátlan megoldása.
Az a cselekedet etikus, ami – erkölcsös, tisztességes, becsületes – (v.ö.: Idegen szavak szótára). A Magyar Mérnöki Kamara Etikai Kódexe – más szavakkal és a megfelelő szövegkörnyezetben – is ezt írja elő: mind a részrehajlást, mind az esélyegyenlőség kijátszását, mind az összeférhetetlen előnyszerzést erkölcstelennek minősíti. Ezek a követelmények a mai, pénzügyi bilincsekkel terhelt, sokakat a hitelek révén függésbe taszító, és más oldalról a gátlástalan vagyonszerzést sugalló társadalmunkban halványulni látszanak, még ha a mérnökök etikai követelményrendszere szigorú is maradt. Bizonyára az egész társadalom számára is hasznos lenne, ha általános érvényűvé válna az a viselkedési norma, amit ez a felelősségérzettel munkálkodó kör mértékének tart, és jó lenne, ha az ország egészét képviselő parlamentben több ilyen felfogású képviselő ülne. Sőt, hasznos lenne, ha több mérnök-képviselő lenne.
Az erkölcsi mérték és a jogi rendszer között furcsa, ellentmondásos kapcsolat van. Jogállamban az erkölcsös cselekvés mindig jogszerű, ezzel szemben etikátlannak tartanak egy jogszerű cselekedetet. Ennek mérlegelése, az erkölcsös cselekvés és viselkedés megítélése belülről kellene fakadjon, a mércét az embernek magában kellene hordoznia, ami a családban és az iskolában, a jó és rossz emberi példák közötti különbségtételben alakul ki. Az alapja valami olyan gondolat, hogy erkölcstelen az, ami másnak kárt okoz. Ez pedig nehezen megfogalmazható követelmény. Bár az etikai kódex, az írásba foglalt szabályrend erre törekszik, de tökéletessé soha nem válhat. Idővel alakítható, bővíthető, a szabályok csiszolhatók, de minden újabb paragrafussal nő annak az esélye, hogy valamilyen más követelmény még meghatározatlan maradt, hogy minden jelzős szerkezet csak szűkítette a szabályt. Az erkölcsi mérték lényege azonban az lehetne, hogy amit magának nem kíván az ember azt másnak/mással se tegye. Ez nagyon is jó lenne, ha azokra is vonatkozhatna, akiknek nincs működő, – belső, erkölcsi korlátja –, akik nem veszik észre, hogy cselekedeteik másoknak, vagy a társadalomnak károsak. (Forrás: Mérnök Újság 2005/4.)

 

Dr. Greschik Gyula

 

 

 

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Eseménynaptár
 « 
 » 
H K SZ CS P SZo V
30 01 02 03 04 05 06
07 08 09 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 01 02
Legfrissebb képtárak

200 éve született Bodoki Károly

Bodoki Károly elévülhetetlen érdemeket szerzett a Körösök és a Berettyó szabályozása terén kifejtett munkásságával. Tervezte és 1868-ban bekövetkezett haláláig irányította is a kiviteli munkákat. Munkássága méltó módon kapcsolódik a reformkor híres mérnökei, Huszár Mátyás, Beszédes József, Vásárhelyi Pál tevékenységéhez. 200. születési évfordulójáról emlékeztek meg március 29-én Gyulán.

GRAN-PRIZE Interdiszciplináris díj

A díj bolygónk legégetőbb kihívásaira válaszoló kiemelkedő megoldásokat, projekteket, munkákat jutalmaz majd a környezetvédelem, fenntartható fejlődés, design, orvostudomány, egészségmegőrzés,- fejlesztés és oktatás területéről évente egy alkalommal, tudtuk meg a sajtóreggelin. A Svéd díj már az első évben érdeklődést váltott ki Magyarországon.