Felhasználónév: Jelszó:
Regisztráció
Mernokport.hu
Mérnökkapu.hu Szakma Igazságosabb távhődíj elszámolás
2011-09-29 18:47

Igazságosabb távhődíj elszámolás

|

Igazságosabb távhődíj elszámolást eredményez az új rendeleti szabályozás
Az idei fűtési szezontól kezdődően számos változást eredményez a távfűtési költségek megosztásáról szóló, 2011 nyarán hatályba lépett kormányrendelet. Az európai mintára, szakmai együttműködésben megalkotott jogi szabályozásnak köszönhetően fogyasztásarányossá és ezzel igazságosabbá válik a távhődíjak épületen belüli megosztása és elszámolása.
A távhődíjak épületen belüli megosztása és elszámolása a mintegy 300 ezer korszerűsített távfűtési rendszerű lakás érinthet – hangzott el a fűtéskorszerűsítéssel és költségmegosztással foglalkozó Techem Kft. sajtótájékoztatóján.

Hiánypótló rendeletet (104/2011. (VI. 29.) Kormányrendelet) fogadott el a kormány idén nyáron, amely számos részletet szabályoz kötelező jelleggel a költségmegosztás kapcsán, melyekről eddig a lakóközösségek bizonyos kereteken belül maguk dönthettek. Ennek eredményeképpen várhatóan jelentősen csökkenni fog a költségmegosztási aránytalanságot tükröző, kiugró összegű távhőszámlák száma, és még inkább megvalósul a tényleges fogyasztáson alapuló elszámolás.

A rendelet szakmai együttműködés keretében született meg, kidolgozásában nagy szerepet vállalt a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MaTáSzSz), amelynek elnöke, Fekete Csaba kiemelte, hogy a távhőszolgáltatók üdvözlik a rendelet megalkotását. Eddig ugyanis a költségmegosztás szakmai szabályainak a mellőzése számos felhasználói reklamációhoz, elégedetlenséghez és növekvő kintlévőségekhez vezetett, ráadásul sokakban megkérdőjelezték a költségmegosztók alkalmazásának tényleges előnyeit. Mindez a jogi szabályozásnak köszönhetően kedvező irányban változhat, a fűtési költségek megosztása igazságosabbá válik, és a tapasztalatok szerint a hőfelhasználás, ezen keresztül pedig a fogyasztói számlák mérséklését is eredményezi. A jogszabály rendelkezéseit a 2011 szeptemberétől induló fűtési szezon kezdetétől kell alkalmazni.

„A fűtéskorszerűsítés során olyan eszközök kerülnek felszerelésre a radiátorokra, melyek egyrészt lehetővé teszik a szobahőmérséklet, és így az egyéni hőfogyasztás szabályozását (termosztatikus radiátorszelep), másrészt a felhasznált hőenergia fogyasztással arányos elszámolását (fűtési költségmegosztó). Az eszközök beépítése azonban önmagában nem garancia arra, hogy minden lakó megtakarítást érjen el, hiszen ehhez a megfelelő fogyasztói magatartás elsajátításán kívül az is szükséges, hogy a társasház közgyűlése, illetőleg a lakásszövetkezet döntéshozó szerve az épület tulajdonságainak megfelelő költségmegosztási mód alkalmazásáról döntsön, és ennek megfelelően készüljön el a fűtési költségek elszámolása” - mondta Tófalvi György, a Techem magyarországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója.

Sarkalatos pont annak az aránynak a meghatározása, hogy az elszámolásban milyen súllyal jelenjen meg a lakásokban felszerelt radiátorok általi hőfogyasztás, illetve az a hőfogyasztás, melyet az épületben található kiterjedt vezetékrendszer fogyasztása eredményez. Az előbbi elszámolását és lakások közötti fogyasztás arányos elosztását teszi lehetővé a fűtési költségmegosztó, míg az utóbbi elszámolására nem lehet hasonló eszközt alkalmazni, így ez célszerűen a lakások méretével (légköbméter) arányosan kerül felosztásra a fogyasztók között. A rendelet kiköti, hogy a légköbméter arányos résznek 30 és 50% közötti súllyal kell megjelennie az elszámolásban.

Ennek eredményeként mérséklődnek a távhőszámlák közötti szélsőséges különbségek, hiszen az épület hőfelhasználásának akár 50%-át kitevő vezetékrendszer hőfogyasztásának megfizetéséhez minden lakónak hozzá kell járulnia lakásának méretétől függő mértékben. Így ezen túl nem lesz lehetőség arra, hogy egyes fogyasztók adott esetben nulla közeli saját hőfogyasztás mellett, és ebből fakadóan aránytalanul alacsony költségek megfizetésével élvezzék a vezetékrendszer, illetve a többi lakás által vételezett hő komfortját, míg más fogyasztók ebből fakadóan kiugróan magas fűtési díjat fizessenek.

További fontos eredmény, hogy kötelező jelleggel bevezetésre kerülnek az ún. korrekciós tényezők, melyek a kedvezőtlen fekvésű helyiségek (két külső fallal határolt helyiség, tető alatt, pince felett stb.) esetében, meghatározott %-os mértékben (pl. - 20% lapostetős épület esetében, közvetlenül a tető alatt stb.) csökkentik a helyiségek fekvéséből adódó többlet-hőfogyasztást a költségek felosztásánál. Ezen túlmenően a szabályozás a lakóépület átlagos fogyasztási értékeihez képest maximalizálja a fizetendő költségeket, mégpedig oly módon, hogy a fogyasztásarányos rész felső határát az átlagos fogyasztási érték 2,5-szeresében húzza meg. Így a maximálisan fizetendő összeg legfeljebb az épület légköbméterenkénti átlagfogyasztásának maximum körülbelül 2-szerese lehet, szemben az eddig tapasztalt akár 300-500%-os eltérésekkel. A további rendelkezések között szerepel, hogy, amennyiben a fogyasztó nem tette lehetővé a költségmegosztó felszerelését, vagy leolvasását, illetve önkényesen leszerelte a berendezést, fűtési díjként a lakás méretéhez képest megállapított átlagfogyasztás 2,5-szeresét kell fizetnie.

A rendeletben meghatározott elszámolási módszerek eddig ajánlás szintjén voltak érvényben, de akadtak olyan lakóközösségek, amelyek ezeket nem vették figyelembe. Ezek esetében éppen ezért előfordultak kiugró összegű távhőszámlák. A rendeletnek köszönhetően ezek a módszerek a jövőben felszerelendő költségmegosztók esetében kötelező érvényévű váltak, így a jogi szabályozástól azt várjuk, hogy mérséklődnek az eddigi szélsőséges különbségek, igazságosabbá válik az elszámolás amellett, hogy az egyéni érdekeltség az ésszerű energiatakarékosságra továbbra is fennmarad. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a rendelet előírásait lehetőség szerint azok a lakóközösségek is kövessék, akik a költségmegosztást már régebben alkalmazzák, függetlenül attól, hogy a rendelet előírásai esetükben csak a szerződések módosításától számítva lenne kötelező.

Az érdekképviseleti szervezetek (a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége [LOSZ] és a Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetsége [LÉTÉSZ]) szintén pozitívan értékelik az új rendelet megszületését. Farkas Tamás, a LOSZ, valamint Vass Ferenc, a LÉTÉSZ elnöke egyaránt kiemelték, hogy a hozzájuk beérkező panaszok jelentős része szólt a kiugró összegű távhőszámlákról, szerintük a költségmegosztás részletes jogi szabályozására nagy szükség van, hiszen ez orvosolni fogja az elszámolásból fakadó problémákat.

A fűtéskorszerűsítésnek köszönhetően átlagosan 15-20%-kal csökkenthetők a fűtésre fordított kiadások távfűtéses lakóépületek esetében. Ez az esetek körülbelül 80%-ában eddig is jellemző volt, az elszámolás rendeleti szabályozása pedig várhatóan tovább emeli ezt az arányt. Azonban továbbra is fontos hangsúlyozni, hogy az energia- és ez által pénzmegtakarításhoz elengedhetetlen a megfelelő fogyasztói magatartás elsajátítása is.

Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
További események »
Eseménynaptár
 « 
 » 
H K SZ CS P SZo V
29 30 31 01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 01
Legfrissebb képtárak

200 éve született Bodoki Károly

Bodoki Károly elévülhetetlen érdemeket szerzett a Körösök és a Berettyó szabályozása terén kifejtett munkásságával. Tervezte és 1868-ban bekövetkezett haláláig irányította is a kiviteli munkákat. Munkássága méltó módon kapcsolódik a reformkor híres mérnökei, Huszár Mátyás, Beszédes József, Vásárhelyi Pál tevékenységéhez. 200. születési évfordulójáról emlékeztek meg március 29-én Gyulán.

GRAN-PRIZE Interdiszciplináris díj

A díj bolygónk legégetőbb kihívásaira válaszoló kiemelkedő megoldásokat, projekteket, munkákat jutalmaz majd a környezetvédelem, fenntartható fejlődés, design, orvostudomány, egészségmegőrzés,- fejlesztés és oktatás területéről évente egy alkalommal, tudtuk meg a sajtóreggelin. A Svéd díj már az első évben érdeklődést váltott ki Magyarországon.